Csarnok helyett palota épült a Lehel téren

Holnap nyit a felújított Lehel csarnok. Az elmúlt tíz év legnagyobb beruházása folytán a legmodernebb budapesti csarnokká vált az egykori piac. A kistermelők és kereskedők nagy része azonban egyelőre nem tud beköltözni, mert a műszaki átadás határidejének kitolódása miatt a boltok berendezésére, az engedélyek megszerzésére nem maradt idő. Legtöbbjük úgy véli: csarnok helyett palotát építettek, az ezzel járó költségek pedig a kiskereskedőket és a vásárlókat terhelik majd.

Az utolsó simításokat végző építő és szerelő munkások között tegnap még csak véletlenszerűen lehetett egy-egy kereskedőt találni. Nem az árut rendezték polcaikon, hanem a vizet szerelték, a pultokat próbálták elhelyezni. Név nélkül nyilatkozva néhányan elmondták, igényeiket teljesen figyelmen kívül hagyták. Az idő szorítja az építőket, péntek után már kötbért kellene fizetniük. A kereskedőknek viszont a berendezkedéshez, az ÁNTSZ-engedélyek beszerzéséhez legkevesebb egy hónapra lenne szükségük. Vízmintát mindaddig nem lehet venni, míg a belső szereléseket nem fejezték be. 368 kereskedő vár beköltözésre, ennyi engedélyt nem lehet egy-két nap alatt kiadni. Másik félelmük az, hogy nem számolják fel a jelenlegi ideiglenes piacot, amely az új csarnok közvetlen szomszédságában - olcsó kínai piacként - kemény versenytársat jelentene.

Nusszer István halkereskedő névvel is vállalta véleményét. Ô is készül a megnyitóra, és reméli, hogy a "palotává lett csarnok" beváltja a hozzá fűzött reményeket. Mint régi Lehel piaci kereskedő alanyi jogon került vissza a csarnokba. Fél a bérleti díjaktól, de elismeri: sokkal jobb körülmények között dolgozhatnak. Konkrét számokat nem közöl, mert ezt minden kereskedő magánügyének tartja. "Ha már palotát építettek, akkor legalább arra figyeltek volna, mire fogják használni. Ebben az épületben nincs egy derékszögű fal, márpedig a berendezések azok" - mondja.

Agárdi László, a Lehel Piaci Kereskedők Egyesületének elnöke szerint jó esetben a kereskedők fele tud kinyitni pénteken. A bérleti díjakkal kapcsolatban elmondta, mivel csarnok helyett palota épült, ez meglátszik a bérleti díjakon is, de részleteket ô sem kívánt közölni.

Annyit elmondott, hogy a vásárlói árak alakulása nagymértékben függ a csarnok üzemeltetőjétől is. A magas bérleti díjak inflációgerjesztőek lehetnek, de jó menedzsmenttel ki lehet védeni az ilyen hatásokat. A kereskedők érdeke az, hogy a csarnok visszaszerezze egykori Lehel piaci vásárlóit, ezért vállalták fel, hogy a kereskedői oldal hozzájáruljon a vásárlók számára biztosított egyórás ingyen parkolási lehetőség anyagi fedezetéhez. Agárdi cáfolta azt az információt, miszerint az ideiglenes Lehel piac továbbra is működni fog, szerinte az új csarnok megnyitásával egy időben bezárják.

A Népszava információi szerint az élelmiszerstandok bére 750-950 forint négyzetméter/hó, a büféké s az alkoholt is árusító üzleteké pedig eléri 4500-5000 forintot. Ehhez adódik a közköltség, amelyet mindenki az elfoglalt felülettel arányosan fizet.

A nyitásra váró Lehel csarnok az egyetlen, ahol a beruházó maga a XIII. kerületi önkormányzat, az üzemeltető, a Lehel Csarnok Kft. is száz százalékban önkormányzati tulajdonú cég. A Lehel csarnok felújítása nettó 4,730 milliárdba került. Ebből 3,150 milliárdot az önkormányzat, a fennmaradt részt pedig a kereskedők állták. A régi Lehel piac kereskedői alanyi jogon visszatérhetnek az új létesítménybe, üzlethelyiségeik felépítéséhez részarányosan hozzájárultak. Az új felületeket licittel árusították ki. A beruházó önkormányzat előzetes számításai szerint 8-10 év alatt megtérülhet a befektetés.

Korábban:

Késésben a Lehel Csarnok átadása