<P class="MsoNormal" style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt">Kínzókamrák a Terror Házában

Vágólapra másolva!
A vasárnap megnyílt Terror Háza Múzeumnak ezen a héten még csak a fele látogatható. A kiállítás múltidéző, szimbolikusan berendezett szobák sorozata, minden helyiség a diktatúra egy-egy sajátosságát emeli ki. Hétfőn lehet utoljára ingyen megnézni a múzeumot.
Vágólapra másolva!

Tekintse meg az épületről készült képeinket!

A Terror Háza Múzeum előtt az utcán vasárnap délután óta állnak sorban az emberek. Hétfő kora délután mintegy félórás várakozás után lehetett bejutni. Hétfőn még csoportosan, kísérővel és ingyenesen lehet látogatni a múzeumot. A kiállítás fele a nagy tömeg miatt egyelőre zárva van, a teljes tárlatot csak a jövő héttől lehet megtekinteni. A megnyitóünnepségen 60 000 darab, erre az évre szóló ingyenjegyet osztottak szét az érdeklődők között.

Az Andrássy út 60. épületét 1944-ben a nyilasok, majd az ÁVO illetve az ÁVH használta. A náci és a kommunista diktatúra éveiben 3500 embert öltek meg az épületben, melynek pincéiben börtönök és kínzókamrák voltak. A kiállítás nem az épület eredeti berendezésének rekonstrukciója, hanem installációk sorozata: minden terem a terror egy-egy sajátosságát emeli ki, szimbolikus tárgyakkal és rengeteg kordokumentummal, elsősorban korabeli filmekkel. A termek döntő többsége az 50-es évekkel foglalkozik, a nyilasok rémuralmáról szóló két terem egyelőre még nem is látogatható.

A körfolyosós ház udvarát átriummá alakították, az udvar közepén egy szovjet tank áll, egy gázolajjal teli medencében. Meredek fémrámpákon folyamatosan szivárog a gázolaj a pince felé. A tank körül több emelet magasságban az áldozatok portréi láthatóak. A lépcsőházban szocreál szobrok állnak. A tematikusan berendezett szobák többségében képernyők vannak, ahol folyamatosan mennek a korszakról készült dokumentumfilmek, illetve korabeli híradórészletek, propagandafilmek. Sok teremben van számítógép, ahol a látogatók maguk kérhetnek információkat a kiállításról.

Közvetlenül a házhoz kapcsolódó kiállítótermek elsősorban a pincében vannak: itt rekonstruálták a börtöncellákat, a vesztőhelyet az aksztófával és a kínzókamrákat, a nyilasok és az ÁVO használta kínzóeszközökkel, a vér és ürülék tisztítására szolgáló slagokkal, a vallatáshoz használatos lámpákkal. Az épület eredeti funkcióját idézi még Péter Gábor volt ÁVO-főnök irodája, ahol a látogatók használhatják Péter telefonját is, amiből titkárnője hangja szól.

A többi terem vagy a korszakot idézi, vagy az áldozatoknak állít emléket. A Könnyek Termében olvasható az épületben meggyilkolt összes áldozat neve. Egy másik teremben bitófákat láthatunk, rájuk függesztett elutasító kegyelmi kérvényekkel és kivégzési jegyzőkönyvekkel, miközben gyerekhangok folyamatosan sorolják a mártírok neveit. Külön termet szenteltek az évekig épületben raboskodó Mindszenty bíborosnak és az épületben fogva tartott különböző egyházak papjainak.

Több terem a kor hangulatát idézi fel. A Beszolgáltatások Terme szilikonból készült disznózsírkockákat ábrázoló labirintuson vezet keresztül, az Igazságszolgáltatás Terme pedig olyan bírósági szobát idéz, ahol a falak, a padló és a bútorok korabeli perdokumentumokkal vannak beborítva. Az ötvenes évek erőltetett iparosítására emlékeztet az Alumínium Terem, ahol minden az akkoriban magyar ezüstnek nevezett fémből készült, vagy a Mindennapi Élet nevű szoba, ahol korabeli plakátok és használati tárgyak láthatóak. A szimbolikus jelzések közé tartozik a lefüggönyözött fekete autó - egy valódi ZIM - és a kivándoroltak képeslapjaival beborított szoba.

Külön termet kapott 1956, ahol sok filmrészlet mellett megtekinthető Pongrácz Gergely bőrkabátja és a mosonmagyaróvári sortűzben átlyukasztott tárgyak.

Az épületben nemcsak az áldozatok, hanem a terror szervezői is megtalálhatóak. Egy folyósón hatalmas tablókon nézhető meg a nyilas vezetők és az államvédelmis tisztek fotói. Ugyanitt szerepel szinte a teljes politikai elit az 1944-1963 közötti időszakból. A bűnösök tablójáról kiderül, sokan közülük ma is élnek. A tablón szereplők egy részét - elsősorban a nyilasokat - elítélték, de a kommunista terror vezetőinek listája történészi és nem jogi ítéletet jelent. Ugyanígy van szégyentablójuk az 50-es években politikai perekben halálos ítéletet kérő ügyészeknek és az ítéletet meghozó bíróknak is. Ellenük sem indult soha jogi eljárás. A kiállítás így igazságot is próbál szolgáltatni. Magyarországon a rendszerváltás után semmilyen jogi megtorlás sem volt néhány ’56-os sortűzperen kívül. A kiállított szégyenfalak ezért a múzeum vezetőinek kutatásai és személyes döntései alapján készültek.

A múzeum vasárnap hajnali háromig fogadott látogatókat, hétfőn pedig már reggel nyolckor megnyitott. Keddtől minden nap 10-től este 6-ig látogatható majd, hétfőnként az intézmény zárva tart.

Magyari Péter

Korábban: