<SPAN lang="HU">Ebéd nélkül minden negyedik fővárosi diák</SPAN>

Hazánkban mintegy húszezer iskoláskorú gyermek éhezik, s közel 100 ezer alultáplált. Sokan közülük az iskolán kívül egyáltalán nem jutnak tápanyaghoz, pedig az egyszeri étkezés a napi tápanyagszükségletnek csupán 35 százalékát biztosítja.

A hazánkban élő 2 millió 200 ezer gyermek közül 100 ezren alultápláltak, s húszezren éheznek. A Gyermekétkeztetési Alapítvány elnöke szerint az utóbbi hét évben stagnál a rosszul táplált gyerekek aránya, de zömében olyanokról van szó, akik az iskolán kívül egyáltalán nem jutnak ételhez. Ezek a gyermekek az önkormányzati és különböző alapítványi támogatásoknak köszönhetően esznek meleg ételt - mondja Király Gábor elnök.

Baranya és Szabolcs megyében a legrosszabb a helyzet, a roma lakosságra halmozottan jellemző, hogy segélyekre szorulnak. Igaz, a munkanélküli, piacképes képzettséggel nem rendelkező nem romák sincsenek könnyű helyzetben. Egy olyan hátrányos helyzetű településen, ahol 20 százalékos a romák aránya, az alultáplált gyermekeknek mintegy 30 százalékát ők teszik ki.

A Gyermekétkeztetési Alapítvány tavaly 260 millió forintot gyűjtött össze. Évről évre növekszik azok száma, akik adójuk 1 százalékát az alapítványnak utalják át, 2001-ben 75 millió folyt be számlájukra. A támogatók harmadát hazai cégek alkotják, de magánszemélyek is adakoznak, 300-tól pár ezer forintig terjedően. Adománygyűjtő urnákat helyeztek el szerte az országban, ily módon is jelentős bevételhez jutnak. Király Gábor elmondta: az ország minden pontján támogatnak általános iskolás, napközis gyermekeket, közel tízezer diákot. Egy-egy intézményben 50-50 főt karolnak fel, befizetik a szülők helyett a napközisétkezés díját vagy bizonyos százalékot vállalnak át.

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesülete tavaly 40 millió összegben, négyezer gyermek iskolai, illetve óvodai étkezési díját vállalta át. Jelentős e szervezetek tevékenysége, hiszen sok önkormányzat van szorult anyagi helyzetben.

A gyermek-közétkeztetés jelenlegi helyzetében az óvodások 96, az általános iskolások 56, a középiskolásoknak pedig 20,8 százaléka részesül intézményes étkezésben. A napi ötszöri étkezés a gyermekek között ritkaságszámba megy, a fővárosi fiatalok közel 25 százaléka nem is ebédel, illetve nem vacsorázik - derül ki az Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet felméréséből. Az adatok szerint elégtelen a fiatalok tej-, zöldség- és gyümölcsfogyasztása is. A tanköteleskor végéig egy étkezéssel a napi energia- és tápanyagszükséglet csupán 35 százalékát, két étkezéssel (tízórai és ebéd) pedig 50 százalékát lehet biztosítani.