Drágán bontják az értéktelen házakat

Vágólapra másolva!
Pétervásárától Ózdig rengeteg településen bontják az életveszélyessé vált Martin-salakos épületeket. Az olcsó salakházakat igen drágán bontják, Tarnaleleszen 9 milliós bontási számlával is találkoztak.
Vágólapra másolva!

Pétervásárától Ózdig települések sokaságában bontják az életveszélyessé vált Martin-salakos épületeket. A mindössze 10-12 éves házakat valószínűleg a lélek tartotta össze eddig, hiszen olyan anyagból készültek, amelyből kétszer vették ki a tartalmat, tehát ez az anyag nem tévesztendő össze a kiváló építőanyagnak számító kohósalakkal. A szakemberek szerint nem jutott volna idáig a dolog, ha néhány lapát cementet kevernek az anyagba, ez a művelet azonban, úgy tűnik, elmaradt.

Benkár József, a körzetközpontként funkcionáló pétervásárai önkormányzat jegyzője elmondta: a Martin-salakban a nedvesség hatására gáz fejlődik, ez pedig szétnyomja a falakat. Tavaly kormányrendelet született arról, hogy az állam vállalja az összeomló házak lebontásának és a károsultak otthonteremtésének költségeit. E célra 2 milliárd forintot csoportosítottak át a költségvetésben. Az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht. (ÉMI) A-tól kezdődően több kategóriába sorolta az épületeket, az E számít a legveszélyesebb állapotúnak.

Benkár József - az érintett polgármesterekkel és lakókkal egyetemben - meglehetően furcsának találja, hogy az olcsó salakházakat igen drágán bontják. Tarnaleleszen 9 milliós bontási számlával is találkoztak, általában pedig 5-6 millió forint szerepel a borsos számlák végösszegeként. Igaz, a károsultakat mindez nem érinti, hiszen választhatnak: a lebontás helyén építtetnek otthont más anyagból, vagy felértékeltetik ingatlanukat és a pénzen lakást vesznek. Közben egy fillért sem látnak, a központosított előirányzatok kezelésével az önkormányzatokat bízták meg. A jegyző szerint ez alkotmányellenes, hiszen az önkormányzatok nem dolgozhatnának állami pénzzel.

A kérdésre, ki ellenőrzi a számlákat, Benkár József elmondta, hogy a bontás műszaki ellenőre által felülvizsgált számlák előbb a munkákat koordináló Gyors Újrakezdésért Kht.-hez kerülnek, majd Horváth László kormánymegbízotthoz, aki ellenjegyzi azokat. Az önkormányzatok csupán a kifizetéseket eszközlik a hozzájuk utalt pénzekből, de senki sem érti, miért kerülnek súlyos milliókba a bontások, hiszen maguk a házak sem értek többet 4-5 milliónál. Még érthetetlenebb, hogy a visszamaradó ingatlanok egy idei kormányhatározat értelmében az államra szállnak.

A Népszava megkérdezett egy független építési szakértőt, aki elmondta: a budapesti agglomeráció szélén, például Budakeszin vagy Dunakeszin 30 millió forintért fel lehet építeni egy házat, tehát meglehetősen furcsa, ha vidéken ennek közel egyharmadáért bontanak. Megjegyezte: bontás és bontás között persze különbség van. Ha nagy élőmunka-ráfordítással történik a munka, tehát igyekeznek megmenteni a tetőgerendát, cserepet, ablakot, ajtót, magasabb a ráfordítás. Durvább módszerrel azonban mindössze 3-3,5 millió forintot tesznek ki a költségek.

Szabó János, a Gyors Újrakezdésért Kht. osztályvezetője elmondta: kétségtelenül voltak borsos számlák, de ezek összege nemcsak a bontási díjat, hanem a terep előkészítését, a bontási törmelék elszállítását, a víz, a gáz és a villany lekötését, majd a terep rendezését is tartalmazta. A bontás fővállalkozója, a BAUMAG Holding Rt. a munkát alvállalkozóknak adta ki. Az alvállalkozók zöme a térségből került ki, és referenciamunkáik döntő többsége is a térségből származik. A projektbe szerettek volna olyan alvállalkozók is bekerülni, akik a feltételeknek nem feleltek meg. Az osztályvezető állítja, hogy a magas összegű számlákat korrigáltatták.

Balázs László, a BAUMAG Holding Rt. vezérigazgatója elmondta: cégük nem csak bont, az új házakat is ők építik. Ez áll a kormánnyal kötött szerződésben. A számlákon látható összegek a fizetési ütemezés részösszegei, és nemcsak a bontás, hanem az új ház felépítésének költségeit is tartalmazzák. A tiszta bontás kevés, ezek költsége a rekultivációval (terület-helyreállítással) együtt 3-5,5 millió forint, a bontás és felújítás pedig átlag 20-35 millió. Balázs László nem tud 9 millió forintos bontási számláról. Szerinte akik magas bontási költségekről beszélnek, nem tájékozottak a szerződésekről. A vezérigazgató csupán egy alvállalkozóra emlékszik, akivel probléma akadt. A kérdésre: hogy lehet, hogy a kormány és a cég között közvetítő Gyors Újrakezdésért Kht.-nál eltérő információt adtak, a vezérigazgató nem tudott értékelhető választ adni.

A Népszava szerette volna Horváth László kormánymegbízottól megkérdezni, miként ügyel arra, hogy az adófizetők pénze, az elkülönített 2 milliárd forint ne ebek harmincadjára kerüljön, azonban ő egész nap választókörzetét járta, s a térerő hiánya miatt nem tudtunk vele kapcsolatot teremteni.