Fidesz - gazdaság

A nemzet gazdasága

A polgári gazdaságpolitika - a magyar modell

A polgári kormány gazdaságpolitikája egyidejűleg biztosítja a gazdaság lendületes növekedését, a munkanélküliség érezhető csökkenését, a pénzügyi egyensúly biztosítását, a teljesítményen alapuló jövedelmek, valamint a szociális juttatások vásárlóerejének növelését és az infláció csökkenését úgy, hogy közben az állam újraelosztó szerepe folyamatosan csökken. Az új gazdaságpolitika elsődleges célja a tisztes munkából élők, az önnön felemelkedésükért tenni tudók és tenni akarók, a gyermeket vállalók és a végigdolgozott életük gyümölcseit élvezni akarók jólétének megteremtése és növelése.

A polgári kormány - követve a világtrendet - újraértelmezte az állam gazdaságban betöltött szerepét. A magyar modellben az állam stratégiai fejlődési irányokat meghatározó, ösztönző, támogató és szabályozó szerepet vállal, a hazai vállalkozások és a helyi önkormányzatok biztos szövetségese.

A jövő pillérei

A gazdaság hosszú távú növekedésének alappilléreit a Széchényi Terv tartalmazza. A Széchenyi Terv a kormány ajánlata az önkormányzatok és a vállalkozások számára, amelyben kijelöli a fejlesztés szempontjából fontos területeket. A konkrét projektek kidolgozását és megvalósítását azonban már rájuk bízza. A Széchenyi Terv ezért szemléletváltás a magyar gazdaság történetében.

A 2001. évben a Széchenyi Terv programjaira több mint 13600 pályázat érkezett. Ezeknek több mint háromnegyede nyert, így az ország minden második településén új beruházások, fejlesztések valósulnak meg. A Széchenyi Terv minden forintja négy forint vállalkozói és önkormányzati tőkét mozdít meg.

A polgári kormány új irányokban bővíteni kívánja a Széchenyi Terv programjait és a pályázatokon elnyerhető összegek nagyságát.

A kormány a Széchenyi Terv mellett létrehozza a Széchenyi-hitelkártyát és a Széchenyi-alapot. A hitelkártya a kisvállalkozóknak nyújt rövidlejáratú hitelt, míg a Széchenyi-alap a 250–1500 főt foglalkoztató, magyar tulajdonú vállalkozásoknak biztosít 300 milliárd forintos hitelkeretet, 10-15 éves időtartamra. Ennek kamatköltségeit a kormány átvállalja. Ez a támogatás 1-2 százalékos gazdasági növekedést indukálhat, és 300 ezer új munkahely létrehozására várjuk tőle.

Dinamikus gazdasági növekedés

Terveink megvalósításának alapvető feltétele a magas gazdasági növekedés. Az elmúlt négy évben a magyar gazdaság képes volt az Európai Unió növekedésének kétszeresét teljesíteni. Ez az expanzió a külső egyensúly és az államháztartási egyenleg további javulásával párosult, miközben folytatódott a lakossági fogyasztás és a beruházások kiegyensúlyozott növekedése. A polgári kormány folytatni kívánja a dinamikus, 5-7 % közötti gazdasági növekedés fenntartását és serkentését. Célunk az, hogy a magyar lakosság átlagjövedelme 2015-re elérje az Európai Unió átlagát.

A nemzet gazdasága

Az államadósság tekintetében már teljesítettük az uniós feltételeket. Az államháztartás hiányát 3% alatti szintre csökkentjük. Biztosítjuk annak gazdasági feltételeit, hogy Magyarország belépjen az eurozónába, az eurót használó országok közé.

Jelentős adó-és járulékcsökkentés

1998 és 2002 között a családi adókedvezmény révén csökkent a személyi jövedelemadó mértéke a gyermeket nevelő családoknál. 1999-ben így 33,3 milliárd forinttal, 2000-ben 49 milliárd forinttal, 2001-ben pedig 82,2 milliárd forinttal több maradt a családoknál. 2006-ra el kívánjuk érni azt, hogy egy gyermek után egymillió forintig, két gyerek után kétmillió forintig, három gyerek után hárommillió forint jövedelemig ne kelljen adót fizetni Célunk az, hogy a nettó átlagjövedelmek 2006-ra megduplázódjanak.

39%-ről 29%-ra csökkent a munkáltatói járulék. A kis-és középvállalkozások számára beruházási adókedvezményt vezettünk be. Ennek összege 2002-ben már 30 millió forint. A Fidesz - Magyar Polgári Párt által vezetett kormány 2006-ig az adók és járulékok csökkentésével 1500 milliárd forintnyi tőkével kívánja felpezsdíteni a magyar gazdaságot.

A Fidesz kormányzása alatt a jövedelmek átlagos közterhe csökkent. Ez a tendencia az elkövetkezőben is folytatódni fog. Tíz százalékkal csökkenteni kívánjuk a személyi jövedelemadó tömegét, így 500 milliárd forint maradhat a polgároknál. A következő ciklusban 29-ről 25 százalékra csökkentjük a tb-járulékot, csökkentjük a társasági adót. Az egészségügyi hozzájárulás mértékét csökkenteni fogjuk és meg kívánjuk vizsgálni a hozzájárulás teljes eltörlésének lehetőségét is. Tervezzük az áfa csökkentését is az EU elvárásai szerint.

A Fidesz - Magyar Polgári Párt által vezetett kormány idején a jövedelemcentralizáció mértéke folyamatosan csökkent. 2000-ben 41,7%-ra, 2001-ben 39,7%-ra, 2002-ben pedig 38%ra mérséklődött az értéke. Az elvonások csökkenését jól jellemzi, hogy 2001-ben a lakosságnak 63 milliárd, a vállalkozásoknak 152 milliárd forinttal kevesebb adót kellett megfizetniük.

A Fidesz a következő ciklusban úgy szeretné csökkenteni az állami újraelosztás mértékét, hogy közben a családok támogatása, az otthonteremtés, a Széchenyi Terv, az oktatás, az egészségügy és a kutatás-fejlesztés kiemelt szerepe megmaradjon.

Egyszámjegyű infláció

Az infláció mértéke az elmúlt évtized során 1999-ben csökkent 10%-ra, később pedig sikerült még lejjebb szorítani. 2002-re 5%-os éves infláció várható. A kormány az infláció csökkenése érdekében kiszámítható pénzügyi környezetet teremtett, emellett a központilag meghatározott árú termékek és szolgáltatások árát is szigorúan kordában tartotta. Ez a törekvése több esetben (gáz, gyógyszer) okozott komoly konfliktusokat a termelőkkel és a szolgáltatókkal, de a kormány - elsősorban az alacsonyabb jövedelműekre való tekintettel - kitartott elképzelései mellett.

A Fidesz - Magyar Polgári Párt - egyetértve a Magyar Nemzeti Bank előrejelzéseivel - 3 százalék alatti inflációt vár 2006 végére.

A magyar polgárosodásért

1998-tól 2002-ig folyamatosan növekedett a kétmillió embernek kenyeret adó hazai kis-és középvállalkozások részaránya a nemzeti össztermékből. A vállalkozások száma ez idő alatt 20%-kal, 702000-ről 840000-re emelkedett.

A Fidesz szerint a magyar polgárosodás kulcskérdése a magyar vállalkozások sorsa. A polgári kormánynak nagyon sok támadást kellett kiállnia azért, hogy tizenkét évvel a rendszerváltozás után a magyar vállalkozók végre fővállalkozók lehessenek a saját országukban.

A Fidesz - Magyar Polgári Párt által vezetett kormány a 2002. és 2006 közötti ciklusban is előnyben kívánja részesíteni a hazai munkaerőt foglalkoztató hazai tőkét az állami beruházások megrendelésénél.

Otthont a családnak

A Fidesz - Magyar Polgári Párt által vezetett kormány érzékelve a lakáshoz jutás nehézségeit új lakáspolitikai rendszert dolgozott ki, és haladéktalanul hozzákezdett annak megvalósításához. A polgári kormány otthonteremtési programjának részei az állami támogatású otthonteremtési hitel és a szintén állami támogatású bérlakás-program. Az államilag támogatott hitelkonstrukció áttörést hozott a lakáscélú hitelezés piacán. Míg 1998-ban 25%-os kamat felett lehetett lakáshitelt igényelni, addig napjainkban ez az érték 3%-nál is kevesebb lehet (2,75%) a futamidő pedig a 35 évet is elérheti.

2002. február végén a kormány arról döntött, hogy az állam 10 százalékos kamattámogatást nyújt használt lakások vásárlásához. Így márciustól a használt lakás megvásárlásához, felújításához vagy korszerűsítéséhez felvehető hitel kamata a kezelési költséggel együtt nem haladhatja meg a hat százalékot.

A fiatalok első lakásvásárlásának illetékét a felére csökkentettük. Már nem terheli illeték a 30 millió forintnál nem drágább, új építésű lakás vásárlását. Új lakás vásárlásához, építéséhez, építtetéséhez, valamint a meglévő lakások jelentős bővítéséhez kapcsolódó hitel esetében magánszemélyeket a törlesztő részlet 40 százalékának megfelelő összegű adókedvezmény illet meg, amelynek összege évente legfeljebb 240 ezer forint lehet.

Sokan vannak, akik e kedvező lehetőségek ellenére sem képesek önálló otthont építeni vagy vásárolni. Gondjaik megoldására a kormány 2000. június elsejével elindította az Állami Támogatású Bérlakás Programot. Ennek keretében eddig több mint 7000 bérlakás kialakításához nyújtott támogatást a kormány az önkormányzatoknak.

A Fidesz - Magyar Polgári Párt által vezetett kormány a 2002. és 2006 közötti ciklusban tovább kívánja bővíteni az otthonteremtési programot. Évente 10000 bérlakást kívánunk építeni az önkormányzatokkal együttműködve. 2006-ig elérjük, hogy a szociálpolitikai kedvezmény összege egy gyermek után 1 millió, 2 gyermek után 2 millió, 3 gyermek után 3 millió forint legyen.

Sorompók nélkül

Autópályáink túlnyomórészt koncesszióra alapozott magánkézbe adása elhibázott lépés volt. A Fidesz -Magyar Polgári Párt vezette kormány az M1-es és M3-as autópályákat állami tulajdonú fenntartó cégek kezelésébe adta. Ez lehetővé tette, hogy ezeken az autópályákon a lényegesen olcsóbb matricás rendszert vezesse be. A kapuk eltávolításával és az új díjszabással növeltük a használók számát, és ezzel tehermentesítettük a pályák menti településeket.

Az állam által fenntartott autópályákon ma ugyanannyiért 10 napig korlátlanul közlekedhetünk, amennyiért az M5-ösön mindössze egy utat tehetünk meg Budapest és Kiskunfélegyháza között. Ezt az igazságtalanságot meg kell szüntetnünk. Az M5-ös az utolsó, szinte megfizethetetlenül drága autópálya, amelyet eddig a szocialista kormány által kötött koncessziós szerződés miatt nem tudtunk a matricás rendszer részévé tenni.

2006-ig átvesszük az M5-ös autópálya üzemeltetését is. 2003-tól kedvezőbb feltételek mellett folytatjuk építését az országhatárig. A jelenleg épülő autópályák már a Magyar Fejlesztési Bank által biztosított tőkéből épülnek. Így hamarosan módunk lesz arra, hogy minden autópályán a jóval olcsóbb matricás díjfizetés lépjen érvénybe.

A jövőbe utak és hidak vezetnek

1998 és 2002 között a bajai és dunaföldvári hidat újjáépítettük. Felépítettük a II. világháborúban lerombolt, Esztergomot Párkánnyal összekötő hidat.

2002 és 2006 között négy új híd épül meg a Dunán. Szekszárdon, Dunaújvárosban és kettő Budapesten.

2000-ben elkezdődött a gyorsforgalmi úthálózat - a szükséges közúti korszerűsítésekkel kapcsolatos terveket is megfogalmazó - programjának végrehajtása.

2006-ig gyorsított ütemben 600 km új autópályát és gyorsforgalmi utat építünk. 2006-ig minden jelenlegi autópályánk eléri az országhatárt. Emellett folyik a Budapestről induló sugárutakat összekötő gyorsforgalmi utak építése.

Tíz évvel a rendszerváltoztatás után a magyar vállalkozók végre fővállalkozók lehetnek saját országuk építésében. A vállalkozásból származó nyereség a magyar vállalkozókat gazdagítja. Az európai hírű magyar mérnöki kultúra is újra visszanyeri régi, joggal kiérdemelt megbecsülését.

Elindítjuk az országot keresztben átszelő M8-as autópálya megépítését, amely 80 év után megszünteti Magyarország kettéosztottságát. Már 2002-ben megkezdődik a 4-es számú főút autóúttá alakítása, és több térségben létesítünk a településeket tehermentesítő elkerülő utakat. Összességében tizenöt esztendő alatt 7400 km hosszúságú közút burkolatmegerősítése történik meg.

A következő tizenöt esztendőben az 1629 szintbeni vasúti átjáróból 400-at külön szintűvé kell tenni a biztonság növelése érdekében.

Budapesten 250 milliárd forintos költséggel megépül az M0-s autópálya déli és keleti szektora. Felépül az M0-s északi hídja és a déli második pályához szükséges híd. Része a tervnek az elővárosi vasutak fejlesztése, a kerületi földutak burkolása és a Ferihegyi repülőtér fejlesztése is.

Vendégváró Magyarország

A turizmus hazánk sikerágazata. 2001-ben minden eddiginél magasabb volt a turizmus bevétele. Meghaladta a 1000 milliárd forintot. Akkor, amikor a világban a szeptember 11-i terrortámadás miatt 1,3%-kal csökkent a turizmus éves bevétele, Magyarországé 18%-kal nőtt.

A Széchenyi Terv keretében jelenleg az ország minden hetedik településén turisztikai fejlesztés valósul meg. 2002 nyarára már autópályán érhető el Zamárdi.

Magyarország meghatározó gazdasági ágazatává tesszük a turizmust. 2006-ig megkétszerezzük az ebből származó bevételeinket. 2002 és 2006 között 150 milliárd forintot ruházunk be a Széchenyi Tervből. A vállalkozói tőkével együtt így 600 milliárd jut turisztikai fejlesztésekre.

A gazdasági növekedés egyik motorja a hévízkincs megfelelő kiaknázása. 2006-ig az egészségturisztikai központok számát folyamatosan növeljük. Célunk az, hogy e központok száma 2010-ig érje el a 160-at. 2006-ig a teljes déli parton kiépül az autópálya. Az északi parton Balatonvilágostól Balatonfűzfőig megépül a 71-es utat elkerülő autóút. 2010-ig elérjük, hogy a Balaton Európa egyik legvonzóbb turisztikai célpontja legyen, ahová nem csak nyáron érdemes ellátogatni. A nyári üdülés mellett ezért előtérbe kerül a bor-, vitorlás-, horgász-, kerékpár-, lovas-, öko-, konferencia- és gyógyturizmus. A Balaton Régiónak 4 regionális reptere lesz. Villamosítjuk az északi part vasútvonalát. EU-források segítségével megoldódik a balatoni hulladékgazdálkodás, és megvalósul a csatornázottság a teljes balatoni régióban.