Bárándy nem örül az SZDSZ-es államtitkárnak

Vágólapra másolva!
Az igazságügyminiszter-jelölt nem örül annak, hogy az előzetes megbeszélésektől eltérően egy vegyes minisztérium vezetése vár rá, azaz a koalíciós tárgyalások jelenlegi állása szerint pártember tölti majd be a tárca politikai államtitkári posztját. Bárándy jövőre nem egy, hanem három ítélőtábla felállását tartja kívánatosnak, tervei között szerepel még a "szegények ügyvédje" elnevezésű intézmény megszervezése, valamint igazságtalannak tartja, hogy a törvény szerint a kábítószer-fogyasztók közel hasonló megítélés alá esnek, mint a terjesztők. 
Vágólapra másolva!

A negyedszázados ügyvédi karrier után politikai pályára lépő Bárándy Péter az MTI érdeklődésére elmondta: átmenetileg sem szeretne látni egy ítélőtáblát, ezért a jelenleg elfogadott törvényi szabályozással szemben, de a Magyar Köztársaság alkotmányában szereplő többes számú megfogalmazással összhangban, egyszerre minimálisan három ítélőtábla létrehozásáért fog munkálkodni. Ha ez jövő év január elsején nem lehetséges, akkor a fővárosi székhelyű ítélőtábla is csak pár hónappal később kezdi meg működését. Technikai kérdés, hogy létrehozható-e januárig, vagy csak júniusig, de három táblával kell indulni - tette hozzá.

A bíróságok költségvetéséről szólva Bárándy Péter elmondta: az eddigi gyakorlattal szemben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) tervezetének meghatározónak kell lenni a költségvetési törvény bírósági fejezetének kialakításában és a kormánnyal való egyeztetés után kell az Országgyűlés elé vinni. Egyébként is egy olyan konstrukciót kell létrehozni, amely hosszabb távra egy automatizmust alakít ki az OIT-költségvetés növekedése tekintetében, és megszünteti annak a lehetőségét, hogy a kormánynak a bíróságokkal kapcsolatos jó, illetve rossz kedve határozza meg, hogy bünteti-e vagy jutalmazza a harmadik hatalmi ágat - hangoztatta a miniszterjelölt. Rámutatott: természetesen tarthatatlan az is, hogy állandó feszültség legyen az OIT és a kormányzat között. Véleménye szerint ha ez a jövőben is így maradna, akkor az mindkét szervezet csődjeként értékelendő, mint ahogyan mindkét szervezet csődjének tekinthető az elmúlt négy év.

A legfőbb ügyész személyét illetően Bárándy Péter úgy fogalmazott: azt, hogy marad, vagy nem marad, elsődlegesen Polt Péternek kell eldöntenie. Amennyiben marad, az egy olyan tartalmú állásfoglalás a részéről, miszerint tud elfogultság nélkül működni és ha ez így van, akkor természetesen nem lehet akadálya az együttműködésünknek - tette hozzá Bárándy Péter.

A minisztériumban szakmai munkát kíván látni, és nem szeretne politikai szempontok alapján olyat kiadni a kezéből, ami szakmailag nem elfogadható - szögezte le Bárándy Péter, aki hozzátette: a minisztériumon belül a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkárok posztjára megvannak a jelöltjei. Neveket egyelőre nem szeretne mondani, de komolyan veszi azt, hogy a közigazgatásban lehetőség szerint a folytonosság érvényesüljön. A politikai államtitkár személyét illető kérdésre válaszolva a leendő miniszter elmondta: ez a kérdés a koalíciós alkuk tárgya, de ő maga személy szerint nem vegyes minisztériumban gondolkodott, amikor elvállalta a jelölést. Én azt gondoltam, hogy ez tisztán egy szakmai minisztérium lesz. Engem is szakmai szempontok alapján kértek fel, vagy legalábbis nekem ezt mondták. Ha a minisztérium vegyessé válik, nyilván az átpolitizáltság veszélye is növekszik, tehát nekem ez nem tetszik. De még egyszer mondom, nem én tárgyalok erről - fejtegette a miniszterjelölt.

Györgyi Kálmán volt legfőbb ügyészről, a tárca jelenlegi büntetőjogi kodifikációs biztosáról szólva Bárándy Péter úgy fogalmazott: ha Györgyi Kálmán maradni kíván, az számára megtisztelő, hiszen ennek a szakterületnek ő az egyik legkiválóbb művelője az országban. Az ügyészségen korábban megrekedt büntetőeljárások kapcsán - például a Josip Tot-Kaya Ibrahim-Schlecht Csaba-ügyben - a miniszter-jelölt úgy vélekedett, felülvizsgálhatóak a korábbi döntések, de csak az illetékes bűnüldöző hatóságok által. Hatáskörüket nem veheti át más, újonnan felállított intézmény. Az EU-csatlakozással kapcsolatos jogalkotási feladatokról szólva a miniszterjelölt elmondta: többek között törvényi szabályozást igényel az is, hogy milyen módon választják majd Magyarországon az EU testületeibe delegált személyeket. A jogharmonizáció feladatait illetően meglehetősen nagy az elmaradás, részben az EU-normák fordításának technikai feltételei, részben a fogalomkészlet, a szakterminológia magyarítása terén - jegyezte meg Bárándy Péter.

A miniszterjelölt közlése szerint EU-ügyekben, illetve a jogharmonizáció feladatainak megoldásán helyettes államtitkár irányításával dolgoznak majd az igazságügyi tárcánál. A büntetés-végrehajtás területéről szólva elmondta: nem tartható tovább, az alapvető célok elérését teszi lehetetlenné a börtönök 170 százalékos telítettsége, illetve az a tény, hogy az elítéltek egyharmada szabadon kószál az országban behívó parancsával. Aki bent van, az is embertelen körülmények között él. Elfogadhatatlan az, hogy Németországban egy év Magyarországon letöltött börtönt két évnek számítanak be. Ez egy olyan jelzés, mi több stigma, amit nem viselhet tovább az ország - hangsúlyozta az igazságügyi tárca leendő vezetője. Kifejtette: a nem szándékos, nem erőszakos bűncselekmények miatt elítélt személyeknél lehetőséget lát arra, hogy amennyiben szabadságvesztés büntetés kiszabására kerül sor, azt nem egyben kell majd letölteniük, hanem például hétvégenként. Így nem lesznek teljesen kirekesztve a társadalomból és az oda való visszavezetésük is könnyebb feladat lesz. De megoldási lehetőségként felmerülhet a felfüggesztett szabadságvesztés, a közérdekű munka, a pénzbüntetés és a próbára bocsátás gyakoribb alkalmazása is az enyhébb súlyú bűncselekmények elkövetőinél. A fogva tartottak helyzetének javítása érdekében szükségesnek látom új büntetés-végrehajtási létesítmények építését, de ez már csak azért is halaszthatatlan feladat, mert az EU-normák és a strasbourgi döntések kizárják, hogy az előzetes letartóztatásban lévőket rendőrségi fogdákban őrizzék - jegyezte meg Bárándy Péter. Az új büntetés-végrehajtási beruházásokat nem feltétlenül állami pénzből kell finanszírozni, a miniszterjelölt nem tartja kizártnak, hogy a magántőke bevonásával találjanak gazdaságosabb megoldásokat.

Bárándy szerint a büntető anyagi jogszabályok, a büntető törvénykönyv (Btk.) vonatkozásában vannak olyan területek, ahol az utóbbi négy év jogalkotása egyértelműen rossz irányt vett, és nem lehet várni az új kódex megalkotásáig. Ilyen például a kábítószerrel való visszaéléssel kapcsolatos szabályozás, ahol jelenleg egy füves cigarettát elszívó, nem kábítószerfüggő gimnazista közel ugyanolyan büntetésre számíthat a törvény szerint, mint egy terjesztő.

Elhibázottnak tartom azt a Btk-módosítást is, amely indoklási kötelezettséget ró a bírákra, amennyiben a középmértéktől eltérő büntetést kívánnak kiszabni. (Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök a Btk. szigorítását javasolta a következő kormánynak a szokásos szerdai rádióinterjújában.) Ez a bírói döntésben alaposan korlátozza a bölcsesség és a belátás lehetőségét - fogalmazott Bárándy Péter. A büntetőeljárás szabályozását illetően a miniszterjelölt szerint vissza kell térni az 1998-ban elfogadott törvényhez, amely egységes koncepció alapján készült és kisebb változtatásokkal rövid időn belül hatályba léptethető. Az ügyvédeket illető szabályozással összefüggésben a leendő miniszter elmondta: technikailag kifejezetten rossznak tartja a pénzmosással kapcsolatos, közelmúltban hatályba lépett törvényi szabályozást, a bejelentési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket.

Bárándy Péter szerint az EU-nak a pénzmosás megakadályozására vonatkozó elvárásait teljesítve nem muszáj oly mértékig csorbítani a garanciális jogokat, így például az ügyvédi, közjegyzői, banki titkot, mint ahogyan az az elfogadott törvényben történt. A miniszterjelölt elmondta: a másik, ügyvédekkel kapcsolatos és a társadalom szélesebb rétegeit is érintő problémakör, a kirendelt ügyvédek helyzetének rendezése. Álláspontom szerint a következő négy év során ki kell dolgozni egy ingyenes jogi segítségnyújtási szervezetet, létre kell hívni Magyarországon is a "szegények ügyvédje" elnevezésű, más országokban már jól bevált intézményt, amely biztosíthatja, hogy szociális okokból senki ne legyen kizárva az igazságszolgáltatás igénybevételéből - hangoztatta Bárándy Péter.

Az APEH Bűnügyi Igazgatóságáról szólva a miniszterjelölt elmondta: jogállami, alkotmányos aggályokat vethet fel az APEH-nek alárendelt nyomozóhatóság. Ez a szervezeti megoldás többek között azt vonja maga után, hogy ezúttal maga a sértett jár el a feltételezett bűncselekmények felderítésénél, továbbá ez esetben túlontúl közel van a politikai akaratérvényesítéshez a nyomozó hatóság. Én egyaránt elképzelhetőnek tartom azt, hogy egy egységes vám- és adónyomozó hatóság jöjjön létre, illetve azt, hogy az adónyomozók a rendőrség kötelékében tevékenykedjenek tovább. De új helyet kell találni a szervezetnek - hangsúlyozta Bárándy Péter.