Vágólapra másolva!
Szociálpolitika
Vágólapra másolva!

A. Jóléti fordulat

1. Jóléti fordulat - szolidáris társadalom

1.1. A gazdaság növekvő teljesítményére alapozva átfogó jóléti fordulatot hajtunk végre, hogy hazánkban minden ember anyagi biztonságban élhessen. Így lesz megakadályozható a társadalom kettészakadása.

Aki dolgozik, képes legyen tisztességesen megélni a keresetéből; aki gyermeket nevel, annak ez ne legyen teher, aki idős, az ne érezze magát kiszolgáltatottnak és feleslegesnek, aki bajba jutott, az bízhasson az öngondoskodás intézményeiben és szükségében méltósággal számíthasson a társadalom támogatására. A kormány mindent megtesz azért, hogy hazánk állampolgárai olyan közösséghez tartozónak érezhessék magukat, ahol fontos elv a társadalmi felelősségvállalás, a jól működő szolidaritás.

1.2. Felfogásunk szerint a jóléti rendszerváltás fordulatot jelent a kiszámíthatóságot adó, a tényleges szükségleteket kielégítő, a valóságos szociális feszültségeket feloldani képes demokratikus társadalompolitika megteremtése irányába. Ez a program fejlődő és kiteljesedő folyamat, amelynek eredményeként:

- a paternalisztikus, mindent magára vállaló és ezért mindenbe beavatkozó állam helyébe az egyén számára valóságos esélyt teremtő, eredményes és öngondoskodásra is ösztönző rendszer lép;

- a centralizált és a kézi vezérelt társadalompolitika helyébe törvényekkel szabályozott, decentralizált, a "civil" megoldásokban is érdekelt intézmények és szolgáltatások kerülnek;

- a hatalom által vezérelt igazgatás helyébe pedig több területre kiterjedő horizontálisan együttműködő, demokratikusan áttekinthető közösségi szerepvállalás lép.

1.3. A kormány számára a legnagyobb kihívást a társadalmilag nem elfogadható szegénységből kivezető módszerek megtalálása jelenti.

1.4. A jóléti fordulat végrehajtása során arra törekszünk, hogy mindenki számára megteremtsük az általános tanulás és a konkrét munkahely betöltéséhez szükséges, úgynevezett felzárkózó tanulás esélyét, ami szükséges a társadalmi befogadáshoz, a rendezett családi élethez és közösségi összetartozás biztonságához.

Ennek érdekében a szociális biztonság egész rendszerét nemcsak igazságosabbá és méltányosabbá, hanem korszerűbbé és differenciáltabbá alakítjuk. Minden eszközt mozgósítunk az egyéni és társadalmi kockázatok megelőzésére. A tudás bővítésével, keresőképesség javításával, a foglalkoztatási formák sokféleségével, a hátrányos társadalmi csoportok és régiók esélyeinek javításával arra törekszünk, hogy az emberek saját erőfeszítéseik, munkájuk révén, s nem utolsósorban közösségi segítség eredményeként megtalálhassák a szegénységből, az emberileg és erkölcsileg is romboló inaktivitásból a kivezető utat.

1.5. A gyermeknevelés és a tanulás feltételeinek javításával, a munkaképesség fejlesztésével, továbbá munkahelyteremtéssel, a jövedelmi egyenlőtlenségek mérséklésével, a szegénység enyhítésével, a leszakadók és a hátrányos helyzetűek megkülönböztetett támogatásával, a társadalmi biztonság alapszintjének garantálásával megvalósítjuk az esélyteremtő állam eszméjét, amely mindenkinek utat nyit az emberhez méltó élet felé.

2. Biztonságot adó család- és gyermekpolitika

2.1. Meggyőződésünk, hogy a gyermekek érdekeit szem előtt tartó kormányzati cselekvés egyben jövőorientált politika is. A kormány a gyermekek életét javító intézkedéseket és támogatást stratégiai "beruházás"-nak tekinti.

Javítani kívánunk minden gyermeket vállaló család, minden gyermek helyzetén. Családtámogatási rendszerünk ezért nem tesz különbséget érdemek és családtípusok, támogatási formák és támogatási csatornák szerint. Boldogságot a család ad gyermekeinknek, ennek anyagi feltételeit megteremteni közös felelősségünk is.

2.2. Társadalmilag hasznos tevékenységnek és társadalombiztosítási szempontból jogszerzőnek, illetve teljes idejű munkaviszonynak ismerjük el a gyermekek és az ellátásra szoruló családtagok otthoni gondozását. A munkaviszony-jellegű családi tevékenységek díjazását a minimálbérhez viszonyítva állapítjuk meg és azt folyamatosan értékén tartjuk.

2.3. A kormány a családi adókedvezmény intézményét úgy fejleszti tovább, hogy ez a jelentős támogatás eljusson azokhoz is, akik ma ezt még kisebb jövedelmük miatt nem élvezhetik.

2.4. A kormány visszaállítja a gyermekneveléshez nyújtott univerzális és méltányos társadalmi segítség rangját. A családi pótlék összegének idei jelentős emelését követően évente gondoskodik értékének megőrzéséről és növeléséről. Már idén bevezeti az augusztusban folyósítandó egyhavi többlet családi pótlék rendszerét, hogy enyhítse az iskolakezdés terheit.

2.5. Az egyenlőtlenségek már az iskolakezdés előtt kialakulnak és behozhatatlan hátrányként rögzülhetnek. Ezért erősítjük nemcsak az iskolák, hanem már a bölcsődék és az óvodák szociális funkcióját is.

2.6. A gyermekvállalás anyagi terheit már a szülést megelőzően csökkentjük. Ezt szolgálja a terhesség 4. hónapjától járó, a családi pótlékkal megegyező összegű új ellátás. Az anyasági támogatás értékvesztését 50 százalékos emeléssel ellensúlyozzuk.

3. Emberközeli szociális szolgáltatások

3.1. Az elmúlt években lezajlott társadalmi, demográfiai változások nyomán megnőtt az igény a minőségi, átfogó, emberközeli ellátás iránt. Ezért a kormány ilyen irányban fejleszti a szociális szolgáltatásokat, kiterjeszti a gondozást, ösztönzi és támogatja az ellátottak meglevő képességeinek megőrzését.

3.2. A szociális ellátórendszer fejleszti az állampolgári autonómiát, segíti az önálló lét megteremtésére irányuló törekvéseket, a társadalomba való visszailleszkedést. Arra törekszik, hogy a szükséges támogatások igénybevétele mellett, az emberek teljes jogú, sorsukat irányítani képes állampolgárként élhessék a saját életüket. Az ápolási díj feltételeinek kiterjesztése során például a családi és közösségi kötelékek erősítését tartjuk elsődlegesnek.

3.3. Vigyázunk arra, hogy a gondozottak jogainak, akaratának és érdekeinek képviselete minden körülmények között érvényesüljön. A szociálpolitikai intézmények és ellátások áttekinthetőbbek, megismerhetőbbek és ellenőrizhetők lesznek. Bővülnek a szociális információ-szolgáltatás és tanácsadás keretei.

3.4 A kormány még ebben az évben 50 százalékkal megemeli a szociális ellátásban dolgozók alapbérét. Ezt követően rendszeresen gondoskodunk arról, hogy keresetük megfelelő mértékben növekedjen.

3.5. A kormány anyagi és szakmai segítséget ad a megyei és helyi önkormányzatoknak ahhoz, hogy felmérjék a különböző szolgáltatási igényeket és szükségleteket ennek alapján pedig az ellátás bővítésére, fejlesztésére programot készíthessenek.

3.6. A kormány átfogó tervet készít és valósít meg a korszerűtlen szociális intézmények folyamatos rekonstrukciójához.

3.7. Fenntartjuk az ingyenes szolgáltatásokat a rászorulók részére, míg más körben érvényesülnek a piaci szempontok. Lehetővé tesszük, hogy intézményi feladatokat civil szerveztek is ellássanak.

4. Igazságos társadalombiztosítás

4.1. A kormány értéknek tekinti, hogy Magyarországon több mint 100 éves múltra tekinthet vissza a társadalombiztosítás rendszere, hogy nemzeti szintű kockázatközösséget létrehozva kötelezően kiterjed minden állampolgárra.

A kormány feladatának tartja a felhalmozott értékek, a társadalmi bizalom és a szervezetben rejlő szaktudás megőrzését. Elengedhetetlennek tartja ugyanakkor, hogy ez a hosszú távú stabilitást és kiszámíthatóságot igénylő rendszer folyamatosan képes legyen alkalmazkodni a gazdaság, a foglalkoztatás, a munkaerőpiac hazai és nemzetközi változásaihoz.

4.2. A nyugdíj és egészségbiztosítás szorosan kötődik a munka világához. A foglalkoztatás különböző és egyre változatosabb formáinak megjelenésével, a családi tevékenységek társadalmi felértékelődésével, a demográfiai folyamatokkal, a társadalom idősödésével, az öngondoskodás egyéb lehetőségeinek és ösztönzőinek a kiépülésével a társadalombiztosítás feladatai és feltételei is folyamatosan változnak.

4.3. A nyugdíj és egészségbiztosítás átfogó jellege miatt biztosítani kell, hogy változtatásait az abban érdekelt szereplők széles körének bevonásával, valódi egyeztetés során készítsék elő. A kormány ennek megfelelően fog eljárni.

4.4. A kormány a járulék- és adójogszabályok összehangolása mellett elengedhetetlennek tartja, hogy a befizetett járulékok és a költségvetés társadalombiztosítási hozzájárulásainak a felhasználása nyilvános, áttekinthető és ellenőrizhető legyen. Olyan felügyeleti rendszert hozunk létre, amelyik a parlamenttől kapott felhatalmazásával élve, szavatolni tudja a rendszer törvényes, napi politikai befolyástól mentes, szakszerű és hatékony működését.

4.5. Nyugdíjpolitikánk alapelve, hogy a nyugdíj nem adomány, hanem szerzett jog, melynek következtében az ellátásnak az életkeresettel és a befizetett járulékokkal összhangban kell lennie. Egyre szélesebb körben kívánunk lehetőséget teremteni arra, hogy ne csak a hagyományos foglalkoztatás keretei között, hanem rész- vagy időszaki munkával, az állam által fizetett családi és szociális munkavégzéssel -, akár a sajátos önfoglalkoztatás keretei között is - legyen lehetőség a járulékfizetésre és így az időskori nyugdíj megalapozására.

4.6. Mindenkinek joga van tudni: milyen ellátásra számíthat, milyen feltételek mellett és milyen forrásokból.

A biztosítási elv erőteljesebb érvényesítése mellett nem kívánjuk gyengíteni a rendszer szolidáris elemeit a rokkant és baleseti, valamint a hozzátartozói ellátásokban és a nők számára megállapított nyugdíjak esetében. A rövid szolgálati idővel, vagy alacsony összegű megtakarítással bíró idősek ellátásait viszont nem a nyugdíjrendszer bevételeiből, hanem költségvetési forrásból egészítjük ki. A kormány a nyugdíjrendszer korszerűsítése során nem adományokat osztogat, hanem az érintettekkel úgy folytat érdemi tárgyalásokat, hogy azok széles körű egyetértésre vezessenek.

4.7. Az 1998-ban bevezetett nyugdíjreformot korszakos és hosszú távra szóló intézkedésnek tartjuk.

Haladéktalanul korrigáljuk az elmúlt négy év hibás döntéseit és elvégezzük azokat a feladatokat is, amelyek az Országgyűlés határozata ellenére nem teljesültek.

4.8. A magánpénztári tagdíjat 6 százalékról 8 százalékra emeljük. Visszaállítjuk a magánpénztári rendszer garanciális elemeit. Kiegészítjük és pontosítjuk az életjáradék folyósításának és valorizálásának a szabályait. Lépéseket teszünk a működési költségek csökkentésére és a vagyonkezelés eredményességének a javítására.

4.9. Visszaadjuk a nyugdíjasoknak azt az 52 milliárd forintot, amit 1999-ben, a jogbiztonságot súlyosan sértő módon, elvettek tőlük. A nyugdíjemelés eltorzított rendszerét korrigáljuk. Biztosítjuk, hogy a nyugdíjak éves emelése az előző évi tényszámok (bér és infláció), valamint a nyugdíjas fogyasztói kosár változása alapján kiszámítható módon történjék meg.

4.10. Az özvegyi nyugdíjakat 50 százalékkal emeljük.

4.11. A kormányzati ciklus végéig fokozatosan bevezetjük a 13. havi nyugdíj intézményét.

5. Összehangolt, stabil, célzott támogatások rendszere

5.1. A kormány növeli a célzott támogatások hatékonyságát. A pénzbeli támogatásnak elsődlegesen az egyéb jövedelemmel nem rendelkezőkhöz kell eljutnia úgy, hogy kiszámítható és garantált összegű legyen. Törvényben meghatározott feltételek szerint, jelentős központi költségvetési forrás biztosításával, az önkormányzatok számára segítséget adunk a minimális szociális jövedelem rendszeresítéséhez.

A munkára ösztönzés érdekében a segélyek összegét és a jogosultság feltételeit összehangoljuk a munkanélküli ellátások összegével és szabályozásával. Elhelyezkedés esetén fokozatosan csökkentjük a segélyt, hogy ezzel is ösztönözzük a tartós reintegrációt.

5.2. Az egyszemélyes háztartásban élő idős emberek, főként a kistelepüléseken lakó nők helyzetét jelentősen javítjuk. Hetvenöt éves kor felett folyósítjuk az "egyedülálló idősek pótlékát", megkímélve így az érintetteket a segély kérelmezésétől.

5.3. A fogyatékos emberek jogait és esélyegyenlőségét rögzítő 1998. évi törvény korszerű elveit és annak európai normákat követő szellemét változatlanul érvényesnek és alapvetőnek tartjuk.

A kormány a fogyatékosokat önálló, önmagukért felelős jogképes embereknek tekinti, akiknek pozitív diszkriminációval, az iskolai oktatáson, a képzésen keresztül, szociális és munkaerő-piaci, egészségügyi és lakóhelyi közlekedési szolgáltatásokkal segítünk abba, hogy a befogadásukra kész társadalom aktív és megbecsült tagjai lehessenek.

Változtatni akarunk azon a ma még - sajnos - jellemző közfelfogáson, amely a fogyatékosságot csupán egészségügyi problémaként, emberi tragédiaként kezeli és nem tartja a hátrányok enyhítését az egész társadalom megoldandó feladatának.

5.4. Változtatunk a jelenlegi minősítési rendszer és a szociálpolitikai gyakorlat felfogásán. A fogyatékosságot társadalmi és emberi jogi kérdésként értelmezzük és azt képviseljük, hogy a környezeti és munkafeltételeket kell elsődlegesen módosítani. Az akadálymentes közlekedést legalább a középületekben oldjuk meg, javítjuk a parkolási lehetőségeket, módosítjuk a gépkocsi-vásárlás és az ehhez kapcsolódó hitelfelvétel szabályait.

B. Otthonteremtés, lakástámogatás

1. A lakástámogatás új rendszere

1.1. Az emberi, családi élet alapvető színtere, feltétele a megfelelő lakás, amely otthonná tehető. A kormány elsődleges feladatának tekinti, hogy szabályozással, közvetlen és közvetett állami szerepvállalással erre mindenkinek esélyt nyújtson. A jelenleg működő megoldásokat továbbfejlesztve, kiegészítve és igazságosabbá téve kíván a kormány eleget tenni e felelősségének. Tiszteletben tartjuk a lakástámogatással kapcsolatban tett hosszú távú kormányzati kötelezettségvállalásokat.

1.2. A kormány lakáspolitikájának alapelve, hogy az emberek - világos és igazságos támogatási rendszer ismeretében - maguk dönthessenek arról, hogy építésre, vásárlásra, bővítésre vagy felújításra vállalkoznak-e, illetve az állam nyújtotta segítséget bérlakás igénybevételére használják-e fel.

1.3. Hazánkban nincs jelentős mennyiségi lakáshiány, ezért a lakásmobilitás szempontjából a vásárlást, a korszerűsítést az új lakás építésével egyenrangúnak kell tekintenünk. A pályakezdők és a szociálisan rászorulók számára a bérlakásépítés és bérbeadás jelent elsődlegesen megoldást.

1.4. A kormány azt képviseli, hogy a célzott szociális támogatásokat a legszegényebb rétegek kapják meg, míg a tehetősebbek elsődlegesen piaci eszközökkel jussanak a támogatáshoz.

1.5. Növelni kívánjuk a támogatási rendszerben jelenleg csupán 5 százalékot jelentő, jövedelemtől függő "lakhatási" támogatást és vele a lakbértámogatás arányát.

1.6. E lépéseket összehangoljuk az önkormányzatok és a magánvállalkozások bérlakás-építési programjával úgy, hogy e szférákat ösztönözzük a kooperációra. A bérlakás-szám emelkedése várható a jelenleg privatizált paneles lakótelepi lakások egy részének megvásárlásával is. A magánszféra érdekeltségének megteremtése érdekében megvizsgáljuk a lakásszövetkezeti bérlakásépítés lehetőségeit.

1.7. A pályakezdő fiatalok részére garzonlakás építési programot kezdeményez és támogat a kormány. Ezt a programot lakás-előtakarékossági rendszerrel kapcsoljuk össze. Az idősek számára felépülő nyugdíjasház programhoz is támogatást nyújtunk és szorgalmazzuk, hogy ezek a fiatal családok közelében és ne gettószerűen épüljenek fel.

1.8. Az önkormányzatokat arra ösztönözzük, hogy az idős korúakkal eltartási szerződéseket kössenek, így is csökkentve kiszolgáltatottságukat.

1.9. A krízishelyzetben levő családok, az állami gondozásból kikerült fiatalok és lakás nélkül maradt idősek elhelyezésére "albérlők" házait építtetünk. Ilyen intézmények létrehozását állami és önkormányzati összefogással, közös finanszírozással kezdeményezi a kormány. Az életkezdési támogatás értékvesztését korrigáljuk, hogy az valódi segítséget jelenthessen.

1.10. A sérült és fogyatékos emberek önálló életvitelének kialakítására, különleges otthonokra, egyedi építészeti megoldásokra van szükség. Az érintettek szervezeteivel együttműködve kívánja a kormány ezt a problémát megoldani.

1.11. A bérlakásépítéssel és az új lakások építési támogatásával egyenrangú célnak tekintjük a használt lakások felújítását; a panel- és tömbházak rekonstrukcióját, környezetük átépítését, rehabilitációját. Országos programot kezdeményezünk az önkormányzatokkal közös feladat megoldására.

1.12. Az alacsony jövedelműek számára aránytalan nehézséget jelent az építéshez-vásárláshoz szükséges saját erő előteremtése. Számukra támogatott takarékossági formák kidolgozásával és a "szociálpolitikai támogatás" idei jelentős összegű emelésével teremtünk esélyt.

1.13. A lakosság 25-30 milliárd forint összegű közüzemi díj és lakáskölcsön-tartozást halmozott fel. Segítséget nyújtunk a helyi önkormányzatoknak az elesettek terheinek enyhítéséhez.

C. A magyarországi cigányság társadalmi és politikai integrációjával összefüggő feladatok

1. Roma honfitársaink szociális süllyedését széles körű, drámai társadalmi folyamat következményének tartjuk, nem pedig etnikai problémának. A romák felemelkedése, minél teljesebb társadalmi beilleszkedése valamennyiünk érdeke. Ezért a további társadalmi lecsúszás megakadályozására, az esélyegyenlőség javítására széles körű szegénység-ellenes programot indítunk.

2. A kormány visszaállítja a cigánypolitikai kormányzati koordináció rangját. Az érintettek bevonásával kialakított program feladatai mellé költségvetési eszközöket és a lehető legszélesebb társadalmi összefogást nyújtó együttműködési formákat rendel.

3. Beterjesztjük és elfogadjuk a diszkrimináció elleni törvényt. A cigányság társadalmi kizáródását előidéző, gyorsító megkülönböztetést külön szankciókkal büntetjük. Megvizsgáljuk, hogy milyen hatékony eszközökkel lehet fellépni a gyűlöletbeszéd ellen.

4. Helyreállítjuk, jószerével megteremtjük a többségi társadalom és a romák közötti egyenrangú kommunikációt. Súlyt helyezünk a jó minőségű mediátor-képzésre, az ösztöndíjakkal és más módon támogatjuk a roma értelmiségiek számának bővülését.

6. Hosszú távú programot készítünk a cigánytelepek felszámolására, az emberi életkörülmények megteremtésére, a lakásmobilitás erősítésére.

7. Költségvetési forrásokból támogatjuk a diszkrimináció ellen fellépő emberjogi szervezeteket, segítjük a roma polgári jogvédő szervezetek megalakulását, munkáját. A civil szerveződések szerepét növelni kívánjuk a helyi konfliktusok megelőzősében és kezelésében, az integrációt elősegítő programok kialakításában és végrehajtásában.

8. A cigányság etnikai-kulturális identitásának megőrzése a szociális integráció folyamatával együtt valósítandó meg. A cigány nyelv és kultúra védelme érdekében ugyanazokat a törvényi garanciákat adjuk, mint amit a többi kisebbség élvez.

9. A kormány átfogó szegénység-ellenes programjának alapja az oktatás-képzés fejlesztése, a gyermekek esélyegyenlőségének a javítása. A szegénység hátrányait már az óvodai nevelés során csökkenteni kívánjuk. Lehetőséget teremtünk roma származású segédszemélyzet és óvónők alkalmazására, valamint arra, hogy a roma családok és az óvodák között bizalmi kapcsolat alakulhasson ki. Gondoskodunk arról, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek nagyobb arányban, hosszabb ideig és szükség esetén speciális programok keretében részesülhessenek óvodai ellátásban.

10. A kormány az iskolákban különös figyelmet fordít a romák helyzetére, befogadásukra és a szegregáció megszüntetésére. Felülvizsgáljuk az átirányítás rendszerét és megakadályozzuk, hogy a magántanulóvá nyilvánítás kizárhassa a cigány gyermeket az iskolarendszerű oktatásból.

11. A romák saját kultúrát erősítő, önálló képzésének a jogát alkotmányos jognak tekintjük. Bátorítjuk és támogatjuk a saját kultúrát kiemelten oktató, erre szerveződő osztályok, iskolák működését, ez azonban nem válhat oktatási szegregáció alapjává.

12. A pedagógusok és a családsegítő szolgálatok közreműködésével erősítjük a cigány családokban az iskolai végzettség értékét. Különös gondot fordítunk a szegény sorsú családok gyermekeinek szakmai képzésére, a felsőoktatásban való részvételük javítására. Civil szervezetekkel, szponzorálásra kész vállalkozókkal közösen előkészítő, ösztöndíj és gyakornoki programokat indítunk a tehetséges roma fiatalok támogatására.

13. A felnőttoktatásban és a felnőttképzésben is differenciált romaprogramokat indítunk. Célunk a cigány lakosság iskolázottságának és elhelyezkedési esélyeinek javítása. A regionális különbségeket is számba vevő fejlesztést indítunk. Ehhez felhasználjuk a meglévő oktatási és közművelődési infrastruktúrát is.

14. Különös gondot fordítunk a munkanélkülivé vált cigányság visszavezetésére a munkába. A munkaügyi központokban külön roma foglalkoztatás-szervezők alkalmazását írjuk elő.

15. A hagyományos roma foglalkozási ágak közül támogatjuk azokat, amelyek gazdasági-környezetvédelmi szempontból is hatékonyak. Segítjük a helyi önkormányzatokat, a földbérlést, a mezőgazdasági termelést ösztönző-szervező akcióikban. Különös figyelmet fordítunk arra, hogy ne csak az alacsony presztízsű foglalkozásokban, hanem a szolgáltatásban, az idegenforgalomban, a szociális ellátásban is kínáljunk elhelyezkedési lehetőséget a roma munkavállalóknak.

Tovább