VI. fejezet

Vágólapra másolva!
Kultúra és sport
Vágólapra másolva!

A. Kultúra

1. Alapelvek

1.1. A kormány felfogása szerint a kultúra nem pusztán a nemzeti hagyományok és kiemelkedő alkotások megbecsülését, őrzését, támogatását jelenti, hanem a változó világban való eligazodás képességét, az ismereteket és a tudást, a jogi, gazdasági, vállalkozói és a munkakultúrát egyaránt. A tudás, az információ birtoklása, hatékony felhasználásának képessége a személyek, intézmények, települések, régiók, a nemzet egésze jólétének és gazdaságának az alapja.

1.2. A kormány arra épít, hogy a kultúra több, mint az intézmények által lefedett tevékenységek összessége. A kormány célja, hogy a közéletben és a közbeszédben senkit ne érjen hátrányos megkülönböztetés vallása, származása, neme vagy éppen ízlése alapján.

1.3. A kormány eltökélt abban, hogy az állam beavatkozástól, diktátumoktól, párt és magánízlésektől mentesen is képes teljesíteni kultúrafenntartó és támogató kötelezettségeit.

1.4. A kormány tisztában van azzal, hogy a magyar kultúra támogatása, terjesztése közhatalmi eszközöket is igényel, de csak a magyar társadalom egészének kulturális felemelkedésére épülhet.

1.5. A kormány a legtágabban értett nemzeti hagyományok (köztük az anyanyelv, a népművészeti értékek, az európai horizontú tudományos és művészi alkotóképesség) védelmét, megújítását szervesen összekapcsolja az emberi kultúra gazdag sokféleségének otthont adó, nyitott és befogadó szellemi élet ösztönzésével.

1.6. A kormány támogatja, hogy a kultúra teremtése, ügyeinek intézése alapvetően az alkotók, a szakmák illetékességi területe, a kormány feladata a feltételek lehetőség szerinti biztosítása. Ezért a kultúra ügyeinek intézését alapvetően a közösségek, a civil társadalom és a szakmák illetékességének tekinti, világosan megjelölve a törvényhozás, a kormányzat és az önkormányzatok felelősségét is. A kultúrát, a kultúrpolitikai teendőket a jóléti rendszerváltás és a társadalmi esélyteremtés szerves részének is tekinti, melynek révén a globalizálódó világot humánussá, élhetővé lehet tenni.

1.7. A kormány a kultúra teljes szabadságának elvét vallja. Célja a tudomány, a művészet, az oktatás, a média alkotó műhelyeinek fejlesztése, szabadságuk, függetlenségük, önállóságuk biztosítása. A szellemi alkotó tevékenység támogatásában vezérelvei az önszerveződés, az önkormányzatiság, a civil jelleg és a pluralizmus.

1.8. A kormány meg akarja fordítani a kulturális javakhoz való hozzáférésben növekvő különbségek elfogadhatatlan tendenciáját. Tudatos célja e területen is az esélyegyenlőtlenségek csökkentése, a nehezebb helyzetű, rosszabb esélyű társadalmi csoportok, rétegek, különösen a gyerekek és fiatalok esetében.

1.9. Jelentős költségvetési források biztosításával támogatja azokat az intézményeket, amelyek a társadalom művelődését, a kultúra demokratizálását szolgálják. Ide tartoznak a művelődési házak (közösségi házak, faluházak, szabadidő-központok), a közkönyvtárak, múzeumok, levéltárak és a társadalmi művelődés, a kultúraközvetítés más intézményei. Ezeket az intézményeket az oktatással egyenrangú kulturális alapellátást nyújtó intézményeknek tekintjük.

1.10. Ösztönözzük a komplexitást: a hagyományos kultúraközvetítés mellett a szociális, felnőttoktatási, továbbképzési, turisztikai, teleház jellegű, helyi információs és tömegkommunikációs feladatok ellátását is. A kulturális fejlesztés szempontjainak helyet kell kapniuk a regionális és kistérségi fejlesztési programokban.

1.11. A kultúra közvetítőinek anyagi és erkölcsi megbecsülését a közoktatásban dolgozókkal azonos szintre kell emelni.

1.12. Célunk, hogy a társadalom egészében, s ehhez elsősorban az állami életben, a közmédiában, a közintézményekben váljék gyakorlattá, megkövetelt normává az emberi méltóság és szabadság, minden nemzeti, etnikai, vallási identitás és minden másság elfogadásán alapuló életviteli minta tisztelete. Olyan társadalmi közállapotok megteremtésén munkálkodunk, melyeknek keretei között alapérték a természeti környezet védelme, az emberi kapcsolatok, a viselkedés és a politikai nyilvánosság kulturáltsága, az egymás iránti figyelem és türelem, a fizikai és lelki egészség. Ebben a remélt jövő társadalomban alapvető érték az igazságosság és a szolidaritás, a kiszolgáltatottak védelme és a róluk való gondoskodás, ugyanakkor a kreativitás, a folyamatos önmegújítás, a verseny- és vállalkozói szellem is.

1.13. A kormány partnerséget kínál - világnézeti különbségek nélkül - mindazoknak, akik a méltányosság és igazságosság követelménye alapján akarják szolgálni szellemi életünket, életünk kulturáltabbá tételét.

2. A magyar kultúra támogatásának, kiteljesedésének programja

2.1. A kormány saját programja megvalósításának feltételeként, a kultúra terén is szakítani kíván az elődje által kialakított gyakorlattal: a törvények kijátszásának és megsértésének módszerével, a kulturális élet átpolitizáltságával, a központosítással, az állami ízlésdiktálással, a hivatalos rangra emelt pazarló ceremóniákkal. A nemzeti közép kormánya azonnal fölszámolja a történelmi és kulturális álruhájú kormánypropagandát és megszünteti annak felesleges és pazarló intézményeit.

2.2. A kormány visszaállítja a művelődés, a kulturális közszolgálat, a média és a művészet autonómiáját.

2.3. A kormány támogatja az információs társadalom és a tudásgazdaság kialakulását.

- Általánossá teszi az információhoz és a művelődési javakhoz való tényleges hozzáférést,

- bővíti a művelődési alapszolgáltatásokat; korszerűsíti az ehhez szükséges intézményi hátteret,

- biztosítja a kulturális szabadság, nyitottság és pluralizmus feltételeit, terjeszti a nemzeti és egyetemes kultúra értékeit,

- helyreállítja a közszolgálati média tárgyilagos tájékoztató, értékelvű és orientáló szerepét,

- ösztönzi az egész életen át tartó tanulást, a folyamatos ön- és felnőttképzést,

- megerősíti a kulturális és közművelődési területen dolgozó értelmiségiek és alkalmazottak közszolgálati szerepét, javítja egzisztenciális helyzetüket.

2.4. A kormány támogatja a "hagyományos" és az elektronikus-digitális kultúraközvetítő intézmények együttműködését, közös fejlesztését.

2.5. A kormány jelentős beruházásokkal támogatja az internethez való szabad hozzáférést minden könyvtárban és művelődési intézményben. A kormány támogatja a teleházak bővülő rendszerét, összekapcsolásukat a közművelődés más területeivel.

2.6. A kormány megkülönböztetett pártfogásra méltóknak tartja a művelődést ösztönző civil szervezetek, a hagyományos és új típusú kulturális mozgalmak, a fiatalok önszerveződő művelődési törekvéseit. E formákat a társadalmi demokrácia és a kulturális megújulás innovatív alapegységeinek tekinti. A művészeti mecenatúrában olyan rendszert hirdetünk meg, amely az értékeket, a nemzeti és egyetemes örökség teljességének védelmét, megértését és széles körű, kritikus elsajátítását szolgálja, nem pedig kurzusérdekeket, a politikai, ideológiai hűséget vagy diktált ízlést.

2.7. A kormány állami forrásokból, közvetlen, lehetőség szerint normatív támogatással biztosítani tervezi a nemzeti kulturális intézmények, a kiemelt országos közgyűjtemények, a meghatározó regionális közművelődési és közgyűjteményi intézmények biztonságos, színvonalas működését. A már megkezdett átalakítást folytatva a kormány az intézményeket közhasznú társasággá tervezi átalakítani. A kormány a nemzeti intézményeket érintő működtetési kötelezettségén túlmenően a programtámogatást helyezi előtérbe az intézmények automatikus pénzügyi támogatásával szemben.

2.8. Az alkotó, sikeres és nemzeti kultúra támogatása érdekében a kormány

- korlátozni fogja az állam közvetlen irányító tevékenységét, szélesíti közérdekű pénzügyi támogatási és közintézményi szerepvállalását;

- visszatér a rendszerváltáskor rögzített legalapvetőbb demokratikus jogelvekhez, az alkotmányosság és törvényesség kötelezettségeihez;

- a regionális fejlesztési programokba beépíti a kulturális közszolgálati és stratégiai kötelezettségeket; törekszik a vidéki művelődési, illetve közösségi centrumok és a lokális kultúra erősítésére;

- a magyar állam és a nemzeti kultúra szempontjából is kiemelt támogatásban részesíti a hazánkban élő nemzeti és etnikai kisebbségek művelődési törekvéseit. Különös felelősséggel támogatjuk az önmagában is gazdag és sokszínű roma kultúra értékeinek megbecsülését, gyarapítását;

- minden törvényes eszközzel segíti a kulturális értelemben vett magyar nemzet külföldön élő közösségeinek anyanyelvi művelődését, identitásuk megőrzését;

- kezdeményezi az Európai Unió által indított közösségi kulturális programokban történő részvételt, ugyanakkor fokozottan támogatja kulturális értékeink megőrzését, hagyományaink ápolását és azok megismertetését, bemutatását, minél nagyobb részének megjelenítését az interneten is.

3. A magyar kultúra támogatásának kiemelt programjai

3.1. Az állam kötelessége, hogy érvényt szerezzen a művelődéshez való alkotmányos jog, illetve a kulturális értékekhez való hozzáférés alkotmányos alapjoga teljesülésének. Ennek érdekében szükséges rögzíteni az állam és az önkormányzatok kötelező kulturális feladatait, és biztosítani az ezek teljesítéséhez rendelt intézményi, szervezeti, finanszírozási és személyi feltételeket, illetve fedezetet is.

3.2. A kormány biztosítja, hogy a Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA) továbbra is betöltse szerepét, s ennek megfelelő, számottevő bevételhez jusson. Mindezen túl visszaállítja az NKA kuratóriumainak önállóságát, erősíti szakmai jellegét, és a minimálisra csökkenti a mindenkori kormányzat egyedi kultúratámogatási döntései lehetőségeit.

3.3. A kormány, építve az eddigi előmunkálatokra, a lehető legrövidebb időn belül elkészíti a filmtörvényt. Ebben alapkövetelménynek tekinti a felhasználható összeg kiszámíthatóságát, a pályázati rendszer átláthatóságát, a szakmai műhelyek, testületek és alkotók önállóságát, a hazai alkotások terjesztésének támogatását, ugyanakkor a közpénzek felhasználásának ellenőrizhetőségét, a magánforrások lehetséges mobilizálását.

4. A "Digitális Nemzeti Kultúra"-program

4.1. A kormány építve, az eddigi digitális archiválási kezdeményezésekre, állami és közalapítványi erőforrásokat mozgósítva, megkezdi, illetve folytatja a magyar nemzeti kultúra klasszikus és maradandó kortárs értékeinek, nyelvi, vizuális, zenei tánc- és színházi, múzeumi és egyéb előadásainak, kiállított értékeinek, köztéri kultúrájának, műemlékeinek digitalizálását, egységesen hozzáférhető adatbázissá alakítását és az interneten keresztüli elérését. A kormány célja egységesen hozzáférhetővé tenni az eddig már a hálózaton lévő digitális "hungarikák"-at, továbbá a Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt., a MOKÉP és a Magyar Filmintézet archívumainak anyagát, valamint a jelentősebb művelődéstörténeti értékű magyar CD ROM-okat.

5. A határon túli magyar kultúra támogatása

5.1. A kormány a határon túli, illetve a nyugati magyarság szellemi életének teljesítményeit, művelődését és tömegkultúráját a magyar nemzeti kultúra szerves részének tekinti, ezért kiemelten támogatja, segíti.

5.2. A kormány megszünteti a kulturális támogatásba burkolt politikai beavatkozást a magyar kisebbségi szervezetek életébe.

5.3. A kormány növeli a szomszédos országok magyar fiataljainak szóló nem iskolai rendszerű ösztöndíjak számát. A kormány elsődleges célja a szülőföldjükön maradók művelődési esélyeinek javítása, anyanyelvi kultúrájának megőrzése és gazdagítása.

6. A hazai kisebbségek művelődésének segítése

6.1. A kormány, elsősorban a kisebbségi önkormányzatok és a különböző civil szervezetek, egyházak segítségével, de más formákban is támogatja a nemzetiségi és etnikai kisebbségek saját kultúrájának megőrzését, fejlesztését, művelődési hátrányaik csökkentését. A kormány e vonatkozásban is köszönettel veszi, és megkönnyíti a szomszédos országok által e célra nyújtott állami támogatás célba juttatását.

6.2. A kormány külön figyelmet fordít a roma állampolgárok, illetve közösségek kulturális céljainak támogatására, iskolán kívüli, felnőttképzési és művészeti törekvéseik segítésére.

7. Az európai és a magyar kultúra intézményeinek összekapcsolása

7.1. A kormány célja az Európai Unió kulturális közösségi programjaihoz való mielőbbi csatlakozás, a közösségi irányelvek és ajánlások átvétele. A jogharmonizáció keretében a kormány érvényesíteni tervezi az EU audiovizuális politikáját, létrehozva az ennek megfelelő intézményeket. Ez a tagállamok kultúráinak felvirágoztatásában való részvételt és kapcsolatok építését, a nemzeti és regionális sokszínűség tiszteletben tartását és ápolását, a közös kulturális örökség tudatosítását egyaránt megköveteli.

7.2. A kormány prioritásai az európai és a magyar kultúra intézményeinek összekapcsolásában:

- az európai népek kultúrája, történelme ismeretének és terjesztésének elősegítése;

- az európai fontosságú kulturális örökség megőrzése és védelme;

- a nem kereskedelmi jellegű kulturális csereprogramok támogatása;

- a művészi és az irodalmi tevékenység, beleértve az audiovizuális szektor kiemelt támogatása.

7.3. Az Európai Unió által igénybe vehető eszközök kizárólag ösztönző intézkedésekből állnak, amelyeket az Európai Tanács csak egyhangúlag hozhat meg. Magyarországnak az - audiovizuális politikával összekapcsolt médiapolitikát kivéve - nincs jogharmonizációs kötelezettsége, de vannak teendőink a szerzői jog területén, a műtárgyak exportjával, importjával kapcsolatos szabályozásban, s ezeket teljesíteni fogjuk.

7.4. Az Európai Unió kultúrpolitikai céljait nem jogi eszközökkel, hanem indirekt módon, elsősorban az ösztönzés eszközével kívánja elérni. Ennek egyik meghatározó formája a közösségi kulturális programokban történő részvétel lehetősége. A kormány elő fogja segíteni, hogy e programokban minél több kulturális intézmény és civil szervezet vegyen részt.

8. A médiapolitika újrafogalmazása

8.1. A kormány az elektronikus médiumok területén teljesíti alapvevő szabályozási kötelezettségeit és közpénzek felhasználásával is biztosítja a színvonalas közszolgálati műsorszolgáltatást.

8.2. Az elmúlt hat év technológiai változásai és a tapasztalatok alapján a kormány új médiatörvény megalkotását tervezi, abban a reményben, hogy az ennek elfogadásához szükséges politikai konszenzus létrehozható. Az új törvény előkészítésétől függetlenül, a kormány mihamarabb előterjeszti a jelenlegi médiatörvény európai uniós csatlakozáshoz szükséges módosítását.

8.3. A közszolgálati média tekintetében a kormány a következő intézkedéseket tervezi:

- kezdeményezi a törvénytelenségek (csonka kuratóriumok) azonnali felszámolását, a közmédia feletti ellenőrzés kiegyensúlyozott viszonyainak helyreállítását,

- a közszolgálati rádiót és televíziókat anyagi és személyi feltételek tekintetében egyaránt konszolidáljuk, hogy megfeleljenek feladataiknak.

8.4. A kormány eltörli a jelenlegi készülékhasználati díjat. A közmédiát költségvetési forrásokból finanszírozza, megkövetelve a pénzek hatékony és gazdaságos felhasználását, valamint három évre szóló szerződéssel állapítja meg a közmédiumok költségvetési támogatási összegét.

B. Sport

1. A sport modern, jóléti közügy

1.1. A kormány megállítja a testkultúra ügyének térvesztését. Fokozatosan megvalósítja a magyar sport - egy évtizede késlekedő - európai modernizálását és esélyteremtő fordulatát.

1.2. A kormány elősegíti, hogy mindenki hozzájusson a sport színtereihez, és azok igénybevételét engedhesse is meg magának.

1.3. A kormány visszaállítja a sportmozgalom demokratikus rendjét és a sportszervezetek önállóságát. Sportpolitikáját partneri együttműködéssel váltja valóra. Tisztességes, jól mérlegelt, decentralizált sport-pénzügyeket támogat.

1.4. A kormány felülvizsgálja és korszerűsíti a sporttörvényt.

1.5. A kormány támogatja az iskolai testnevelés és verseny-rendszer fejlesztését.

1.6. A kormány támogatja, hogy előbb az általános iskola alsó, majd felső tagozatán is minden tanítási napon legyen testnevelés, illetőleg sport.

1.7. A kormány hatékony, tervezhető, ösztönző és részrehajlás nélküli támogatást juttat a sport-műhelyeknek, szakembereinknek, legjobbjainknak. Korszerűsíti az ösztöndíj- és a pályázati rendszert. A sportszakmai támogatás mindenekelőtt az utánpótlás-nevelést és a nemzetközi versenyképességet veszi alapul.

1.8. A kormány támogatja, hogy valóságos, átlátható piaci viszonyok szabják meg a hivatásos sport életképességét. A részrehajló állami szerep helyébe a törvényes rend és a befektetők ösztönzése lép. A stadion-korszerűsítési programról - és minden későbbi, jelentős elhatározásról - elfogulatlan hatástanulmány

alapján dönt a kormány. A közpénz-felhasználás szigorú számadás és ellenőrzés alá kerül. Az önkormányzatok bevonásával program indul a sport érdekeit szolgáló létesítmények "kinyitására", azok többcélú hasznosítására, ütemes felújítására, az új beruházásokra és a tulajdoni viszonyok korszerűsítésére.

Tovább