Járai: Az MNB nem változtat az inflációs célokon

A Magyar Nemzeti Bank nem változtatja meg inflációs céljait, azaz ez évben 5,5 százalék alatt várja az év végi inflációt, jövőre pedig 4,5 százalék alatti pénzromlást valószínűsít 2003 decemberében - mondta Járai Zsigmond kedden Budapesten egy szakmai rendezvényen.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke aláhúzta: optimista atekintetben, hogy megteremthető a kormány gazdaságpolitikája illetve a jegybank monetáris politikája közötti összhang, hiszen a kormány és a jegybank is erős magyar gazdaságot tűzött ki célul. Emellett mindkettő szeretné elérni, hogy az ország minél előbb belépjen az Európai Unióba, majd ezt követően a lehető legrövidebb időn belül bevezesse Magyarország az eurót - mondta Járai Zsigmond. Járai Zsigmond mindezt a Harvard Club of Hungary rendezvényén mondta, amelyen áttekintette a magyar gazdaság és a hazai monetáris politika aktuális kérdéseit. - Magyarország alapvető érdeke, hogy relatívan rövid időn belül be tudjunk lépni az euró-zónába, azaz az ország bevezesse a forint helyett az eurót - hangoztatta a jegybank elnöke.

Az euró-zónában ugyanis Magyarország jóval nagyobb gazdasági bővülést érhet el, mint azon kívül, emellett az euró megjelenése a magyar vállalatok számára számos költséget csökkenteni fog. Járai Zsigmond kiemelte: a Magyar Nemzeti Bank most azzal számol, hogy 2007. január 1-jén váltja fel Magyarországon a forintot az euró. Ehhez a kiemelt célhoz kell igazítani a monetáris politikát. Az nem kétséges, hogy az euró-zónába csak a maastrichti kritériumok teljesítésével lehet belépni. Ez azt jelenti, hogy a jövőben is kiemelt cél az infláció csökkentése, az államháztartási deficit mérséklése, valamint a tartós gazdasági növekedés biztosítása - fogalmazott a jegybankelnök.

Járai Zsigmond utalt arra, hogy az idei választási év miatt az előző kormány elkötelezettségei, illetve az új kormány által beígért lépések következtében az előzetesen tervezettnél magasabb lesz az államháztartási deficit. A jegybankelnök azonban jövőre már azt várja, hogy csökken az államháztartási hiány, és az euró-zónába való belépés előtt 2-3 évvel teljesíteni tudjuk az ide vonatkozó maastrichti előírást. Az MNB elnöke aláhúzta: a gyors gazdasági növekedés és a dezinfláció között nincs ellentmondás, jó példa erre az Egyesült Államok 90-es évekbeli fejlődése, amely alacsony infláció és gyors gazdasági növekedés mellett valósult meg. A tartós gazdasági bővülés és az alacsony infláció azonban csak a fiskális politika és a monetáris politika összhangja esetében, annak harmonikus gyakorlata mellett valósítható meg.