Vágólapra másolva!
Kormánydöntésre várnak a Beregben a másodlagos árvízkárok rendezésére. Az elmúlt másfél évben csak az áradástól közvetlenül érintettek kaptak segítséget. A Szatmár-Bereg megyei közgyűlés szerint azoknak is járna a kártérítés, akiknek a háza a magas talajvízszint miatt, illetve az újjáépítés során sérült meg.
Vágólapra másolva!

Hónapok óta üresen áll a tarpai polgármesteri hivatal. Az Építésügyi Minőség-ellenőrző Intézet (ÉMI) felmérése szerint az épület a talajvízszint emelkedése miatt süllyedt meg és vált életveszélyessé. Hasonló okok miatt sok más épület is felújításra, újjáépítésre vár a Beregben. Több tucatra tehető az olyan házak száma, amelyek a magas talajvízszint, illetve az újjáépítés során megnövekedett rezgésterhek miatt rongálódtak meg - tájékoztatta lapunkat Helmeczy László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke. Pontos adatok azonban nincsenek a másodlagos árvízkárokról. Bár tavaly nyári csarodai kihelyezett ülésén a kormány a járulékos kárigények kielégítésére is ígéretet tett, még a felméréseket sem kezdték meg. Emiatt tegnap a Szabolcs megyei közgyűlés - elismerve a beregi újjáépítés kapcsán tett kormányzati erőfeszítéseket - arra kérte a Medgyessy-kabinetet, pótolja elődje mulasztását.
Az Orbán-kormány csak a közvetlen árvízi károk ellentételezésére, az áradás során megrongálódott házak helyreállítására vállalt kötelezettséget - hangsúlyozta érdeklődésünkre Kozári László, a Helyreállítási és Újjáépítési Bizottság (HUB) elnökhelyettese.

A másodlagos árvízkárok rendezését bizonyításuk vitathatósága nagyban hátráltatja. A kárfelmérések tavaly június végén lezárultak, fél évvel később befejezték a magánházak újjáépítését, illetve helyreállítását. Másfél évvel az árvíz után ma már szinte lehetetlen megállapítani, mikor és miért repedt meg egy-egy százéves vályogház fala. Tapasztalataik szerint sokan próbálnak a tavalyi gátszakadásokra hivatkozva pénzt szerezni elhanyagolt, régi vályogházuk felújításához. Olyan helyekről is jelentkeztek kárigénnyel, ahová nem öntött ki a Tisza.

A beregiek állítják: jogosan igényelnek pénzt egyes árvíztől nem sújtott településrészek lakói is. Tarpán például hetekig szállították a homokot és a köveket a gát újjáépítéséhez. A HUB annak idején nem járult hozzá, hogy az önkormányzat súly- és sebességkorlátozó táblát helyezzen el a falu utcáin. Amikor Nyéki Tamás polgármester a teherautó-forgalom várható következményeire figyelmeztette az illetékeseket, megígérték, utólag megtérítik a húsztonnás járművek okozta károkat. Ez azóta sem történt meg - mondta a Magyar Hírlapnak Nyéki.

A másodlagos kárigények rendezése kormánydöntést igényel. A HUB ugyanis megközelítőleg 100 millió forint híján felhasználta már a Bereg újjáépítésére elkülönített keretet. A gátszakadások tavaly március óta mintegy 60 milliárd forintot költöttek a védekezésre, a kitelepített lakosság ellátására és a megsérült házak, utak és egyéb létesítmények helyreállítására. Néhány egyházi és műemlék épület renoválásán, és több megígért új beruházáson - összértékük megközelíti az egymilliárdot - még dolgoznak Beregben.
Az MSZP szabolcsi szervezete bejelentette: kezdeményezi a kormánynál egy a másodlagos károk rendezésére szolgáló pénzügyi alap létrehozását. A szocialisták szerint erre azért van szükség, mert az előző kormány nem teljesítette az újjáépítés kapcsán tett ígéreteit. 38 család helyzete másfél éve rendezetlen.

Korábban:

Késnek a beregi kifizetések