Vágólapra másolva!
Először az Állami Számvevőszék és a Miniszterelnöki Hivatal ellenőrzési főosztályának munkatársait hallgatják ki tanúként az Országimázs-ügyben - tudta meg az [origo]. Ezt követően idézik a - vallomásoktól függő sorrendben - az imázsközponttal szerződésben álló cégek vezetőit. Az első tanúvallomások után bármikor sor kerülhet gyanúsításokra is, ugyanis a nyomozók nem várnak arra, hogy az igazságügyi szakértők átvizsgálják a két köbméternyi szerződéshalmazt. Az iratgyűjtés hamarosan befejeződik az ügyben érintett Országimázs Központ, a Happy End, az Ezüsthajó és a Domínium 64 Kft. irodáiban.
Vágólapra másolva!

A nyomozók az imázsközpont gazdálkodásával kapcsolatos iratokat keresnek, amelyek a hűtlen kezelés gyanúját megalapozhatják. Miután várhatóan kedden végeznek az iratgyűjtéssel, a dokumentumok igazságügyi könyvszakértőkhöz kerülnek. Eközben kihallgatják az ÁSZ és a MeH ellenőrzési osztályának munkatársait, akik korábban már jelentéseikben elmarasztalták az imázsközpontot pazarló gazdállkodása és átláthatatlan szerződései miatt. A nyomozók arra kérdeznek rá, hogy milyen szerződések alapján jutottak a jelentésekben közzétett megállapításokra. Emellett a rendőrség azt is szeretné megtudni, hogy kiktől gyűjtöttek információkat a jelentések elkészítése során. Ezért a héten tanúként hallgatják meg a minisztérium és a számvevőszék munkatársait. A kihallgatásoktól függ az is, hogy az igazságügyi szakértőktől pontosan milyen kérdésekre várnak választ.

Németh László, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának vezetője az [origo] -nak azt mondta, hogy amennyiben kirívó szabálytalanságokat találnak a lefoglalt iratokban, nem várnak a szakértők jelentésére, azonnal kihallgatják az érintetteket. Ha elég bizonyítékot találnak, gyanúsításokra is sor kerülhet, még a könyvvizsgáló szakértők jelentésének elkészülte előtt. "Elképzelhető, hogy olyan komplett anyagra bukkanunk, ami alapján gyanúsításokra is sor kerülhet" - mondta Németh.

A rendőrség egyelőre konkrét esetekben nem nyomoz. Németh az [origo]-nak azt mondta, hogy nem újságcikkek alapján vizsgálódnak. (A Legfőbb Ügyészségen azonban korábban Juhász Ferenc szocialista képviselő a Népszabadság írásai alapján tett feljelentést az ügyben, idén márciusban. Az ügyészség vizsgálata szerint a Happy End szerződésekkel kapcsolatban felmerül a hűtlen kezelés alapos gyanúja, ezért küldték tovább az ügyet az ORFK-ra.)

Németh így konkrét, gyanús ügyeket nem is akart említeni, de azt elmondta, hogy az ÁSZ jelentése és a MeH korábbi ellenőrzései lehetnek kiindulási alapjai a nyomozásnak a most lefoglalt iratok és tanúkihallgatások mellett.

Az ÁSZ 2000. augusztusi jelentése megállapította, hogy sok esetben indokolatlanul nagy összegekről adott számlát a Happy End, és nem támasztották alá bizonylatokkal a költségeket. Tóth István Zoltán, az Országimázs Központ vezetője azonban ezek ellenére aláírta a számlák igazolásait. Így az ÁSZ például kifogásolta azt, hogy 7 millióért utazott az Ezüsthajó Kft. stábja Ausztráliába, ahol a Sydney-i olimpiáról készített filmet.

Az Ezüsthajó emellett - többek között - a sydney-i magyar napokat (15,5 millióért), a New York-i ENSZ kongresszust (4,9 millióért) és Orbán részvételét Tudjman horvát elnök temetésén (2 millió forintért) is rögzítette.

Bihari Zsigmond, az Állami Számvevőszék országimázs-jelentést elkészítő gazgadsági igazgatóságának igazgatója az [origo]-nak azt mondta, hogy már néhány kollégáját beidézték az ügyben tanúkénti kihallgatásra. Az elhíresült tavaly augusztusi ÁSZ-jelentéssel kapcsolatban közölte, hogy munkatársai csak az Országimázs Központ munkatársaitól tájékozódtak a szerződésekről, a Happy End Kft. vagy más cégek vezetőitől nem kérhettek szóbeli tájékoztatást, mivel csak állami szerveknél vizsgálódhatnak. Így a jelentésben is csak az Országimázs Központ szerződéseit ellenőrizhették, a Happy End által más vállalkozásokkal kötött megbízásokat nem. A jelentés legfontosabb megállapítása így az lett, hogy ellenőrizhetetlenül költhetik el az országimázsra szánt milliárdokat. Emellett a pazarló költségvetést is bírálta korábban az ÁSZ.

Komáromi Gergely