Megnyirbált jogalkotási program

Hatvan törvényjavaslat szerepel jelenleg a kormány őszi, a kabinet mai ülésén is megvitatandó jogalkotási programjának tervezetében - tudta meg a Világgazdaság. A kormány erősen megkurtítva kívánja június 27-ig a parlament elé terjeszteni a listát. A kabinet a költségvetéssel, az adózással összefüggő jogszabályoknak szándékozik prioritást adni.

A koalíciós pártok még egyeztetnek az őszi jogalkotási tervről, mely várhatóan szóba kerül a kormány pénteki ülésén: állítólag egyetértés van abban, hogy a költségvetés elfogadására is hivatott, a tavaszinál egy hónappal rövidebb őszi ülésszakban mindenképpen soknak tűnik hatvan törvényjavaslat (módosítás és új jogszabály) elfogadása. A Világgazdaság úgy tudja, ez volt az egyik oka annak is, hogy a minisztériumok - túlzottnak tűnő - igényei alapján összeállt tervezet "elbukott" már a szerdai közigazgatási értekezleten is.

"Nyírbálásra" készülnek az MSZP-SZDSZ egyeztetésben részt vevő politikusok is, az ő javaslatukat a jövő héten várja a kormányzat. Tény, hogy a tárcák igénye alapján eredetileg a jelenlegi hatvannál is több törvényjavaslat szerepelt volna a programban, a kormány azonban jelezte: a költségvetésre kíván összpontosítani, és csak a működéshez, a kormányprogram végrehajtásához feltétlenül szükséges jogszabályok parlamenti elfogadtatására lát lehetőséget. A költségvetés, az államháztartás működése és a gazdasági törvényalkotás bizton prioritást élvez majd a jogalkotási program véglegesítésekor.

A csomagban a jövő évi költségvetés mellett jelenleg szerepel egyebek között a társadalombiztosítási alapok társadalmi ellenőrzésének visszaállítását célzó javaslat; a 2001-es zárszámadási törvény elfogadása; az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény, az adóterhek csökkentését célzó jogszabály-módosítás, az APEH-ről szóló törvény módosítása; a privatizációs törvény módosítása; az önkormányzatoknak a gázközművagyonnal összefüggő kompenzációjáról szóló előterjesztés. Elsőbbséget élveznek emellett a szociális és egészségügyi tárgyú javaslatok is. A törvények elfogadását körülbelül fele-fele arányban kérik a kormányprogramra, illetve a jogharmonizációra hivatkozva az egyes tárcák. Ennek ellenére mindkét körből jócskán "szórni" kell majd.

Kieső esélyesnek mondható többek között a lobbitörvény, az országgyűlési képviselők választásáról szóló jogszabály módosítására vonatkozó javaslat, valamint számos "kitolható" jogharmonizációs célú törvény: ilyen például az állatok védelméről vagy a géntechnológiáról szóló. A jogalkotási program alapján "első ránézésre" öt olyan törvény szerepel a listán, amelyek elfogadása kétharmados többséget, azaz az ellenzék támogatását is igényli. Az alkotmány módosítására két ügy kapcsán lehet szükség: a Nemzetközi Büntetőbíróságról szóló egyezmény kihirdetése kapcsán, illetve a békeidőben történő, határátlépéssel járó katonai csapatmozgásokkal összefüggésben. Utóbbi javaslat szerint a kormány hatásköre bővülne az Országgyűléssel szemben: hasonló tartalmú előterjesztést készített az Orbán-kormány is, ám azt akkor az MSZP nem támogatta.

A csomagban szerepel a médiatörvény módosítása - a koalíció egyik célja, hogy a pártok távozzanak a közmédiumok közvetlen felügyeletéből. Kétharmados többség kellene a már említett, a képviselők választásáról szóló törvény megváltoztatásához is, valamint a bíróságok jogállásáról szóló törvény is. Utóbbit - a bíróságok költségvetési támogatásával összefüggésben tervezett módosítások miatt - mindenképpen tárgyalnia kell a parlamentnek. A házszabály szerint a kormányváltás évében az új kabinet megalakulását követő harminc napon belül kell lehetőleg beterjeszteni a jogalkotási programot, így az idén a június 27-i határidő irányadó. A lista összeállítását azonban az is nehezítheti, hogy egyelőre nincsenek hivatalos információk a parlament őszi ülésezési rendjéről, nem mindegy pedig, hogy hetente vagy kéthetente lesznek szavazások a Házban.