Tűz pusztít a Hortobágyon

Vágólapra másolva!
Az utóbbi évek legnagyobb tüze pusztít a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) területén.  Gyarmathy István, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóhelyettese megerősítette: már több ezer hektáron lángol az avar és a nádas.
Vágólapra másolva!

- Az utóbbi évek legnagyobb tüze pusztít a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) területén - mondta el csütörtökön késő este a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletvezetője, miután légi felderítéssel megszemlélték az égő területet. Tóth Zoltán tűzoltó törzsőrmester tájékoztatása szerint a késő esti órákban is 48 tűzoltó, 14 gépjárművel igyekszik megfékezni a pusztán tomboló lángokat.

Gyarmathy István, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóhelyettese is megerősítette: már több ezer hektáron lángol az avar és a nádas. Megítélése szerint ilyen kiterjedésű tűz még nem volt a nemzeti park területén. Elmondta: ég a Pente-zugi bioszféra rezervátum, amely kiemelten védett területnek számít. Tájékoztatása szerint ebben a térségben vannak a Mongóliából származó vadlovak és az őstulok leszármazottjai, az úgynevezett heckmarhák. - Szerencsére ezek az állatok eddig kikerülték a tüzet, és pillanatnyilag nincsenek veszélyben - tájékoztatott a HNP igazgatóhelyettese. Gyarmathy István ugyanakkor szerencsének nevezte, hogy a fiókanevelés befejeződött, a kis madarak repülésre képesek, így talán kevesebben esnek a tűz áldozatául. - Sajnos már több réti fülesbagoly-tetemet találtak, amelyek a tűzben pusztultak el, de ki vannak téve a veszélynek a túzokok, a csíkos fejű nádiposzáták, a gémek és a vadludak is - tette hozzá.

A szakember szerint a talajon élő emlősök közül sok sün, ürge, hüllő, a rovarfauna, valamint a zsombékos növényzet is áldozatul eshet a nagy kiterjedésű tűznek. Gyarmathy István szerint az utóbbi évek tapasztalatai alapján tudomásul kell venni, hogy a tűz is egyre inkább a természet része, s az évről évre jelen van a Hortobágyi Nemzeti Park területén. Ezért - megítélése szerint - a jövőben kifinomultabb tűzmegelőzési, jelzési és oltási rendszert kell kidolgozni, mint ahogy az például Spanyolországban már jól működik. - Ezen túlmenően megfontolandó, hogy alkalmazni kellene azt az Amerikában már bevált gyakorlatot, miszerint amikor nincs vegetációs időszak, felgyújtják a védett terület egy részét, s ezek a sávok később tűzvédőként is gátolják a nagyobb kiterjedésű tüzeket - mondta.