Nyilvánosságra hozzák az ügynökmúltú kormánytagok nevét

Számos forrásból érkeznek információ-foszlányok a korábbi kormánytagok ügynökmúltját illetően. A HVG úgy tudja, a Nemzetbiztonsági Hivatal dokumentumaiban hét érintett személyt találtak, közülük öten az Orbán-kormány tagjai voltak. Az MTI pedig azt adta hírül: a Honvédelmi Minisztérium vizsgálata kimutatta, hogy egy volt kormánytag kapcsolatban állt a III/IV-es csoportfőnökséggel. Mécs Imre, a vizsgálóbizottság elnöke pedig csak annyit árult el, hogy a Történeti Hivatal irataiban négy érintett személyt talált. Az érintettek nevét a vizsgálat lezárása után nyilvánosságra hozzák - jelentette be az egyik bizottsági tag.

A Nemzetbiztonsági Hivatal adatai szerint öt érintett személy az Orbán-kormány tagja volt, egy a Horn-kormányé - ő valószínűleg Medgyessy Péter miniszterelnök - és egy az Antall-kormányé - állítja a HVG . A lap úgy tudja, hogy az Orbán-kormány három tagjának volt irata a III-as főcsoportfőnökség II-es ügyosztályánál: közülük kettőt - Bihari és Magasdi fedőnéven - úgynevezett hálózati személyként tartottak nyilván. A harmadik, D-008 fedőnéven - Medgyessyhez hasonlóan - szigorúan titkos (szt) tiszt volt, és papíron közvetlenül a rendszerváltás előtt egy évig tartották állományban. Az Orbán-kormány másik két érintettjének neve az úgynevezett III/III-as főcsoportfőnökség iratai között szerepel.

Az érintett kormánytagok nevét a bizottság a vizsgálat lezárása után nyilvánosságra hozza - mondta el az RTL Klub Híradójának Tóth Károly, a vizsgálóbizottság egyik MSZP-s tagja. Tóth szerint nemzetbiztonsági okok miatt csak az érintettek nevét, fő tevékenységüket, és annak a részlegnek a nevét teszik közzé amellyel kapcsolatban állt.

A Honvédelmi Minisztérium az [origo] információi szerint még a héten eljuttatja a Katonai Biztonsági Hivatalnál, illetve a Katonai Felderítő Hivatalnál készített vizsgálat eredményét a bizottsághoz. A szükséges dokumentumokat már összegyűjtötték, már csak azok összegzése van hátra. A szolgálatok azt nézték, hogy a vizsgált személyek szerepelnek-e a nyilvántartásukban, azaz hálózati személyek voltak-e. Gömbös János, a miniszteri iroda vezetője államtitokra hivatkozva nem árulta el, mit állapítottak meg. Az MTI információi szerint egy volt kormánytag biztosan kapcsolatban állt a III/IV-es csoportfőnökséggel.

Tóth András, a szakszolgálatokat felügyelő politikai államtitkár az [origo]-nak nem árult el részleteket az NBH által elküldött dokumentummal kapcsolatban, mivel az államtitkot képez. Annyit mondott: az NBH-nál folyik a munka, megvizsgálják az 1990. május 2-a után miniszterelnöki, miniszteri, államtitkári posztot betöltött személyek múltját. Azt keresik, szerepeltek-e az érintett személyek a korábbi szervek nyilvántartásában. "Első körben elkészült a munka, a vizsgálóbizottság megkapta annak eredményét" - közölte Tóth. Hozzátette: az információk bizonyító erejéről a bizottságnak kell döntenie.

Mécs Imrét az [origo]-nak nem sikerült utolérnie. Az MTI-nek nyilatkozva a bizottsági elnök nem említette az NBH-tól kapott információt, egyedül a Történeti Hivatal adatairól beszélt. Eszerint a Történeti Hivatal nyilvántartásában fellelhető iratokban az áll, hogy az előző kormányok tagjai közül egy személy írt alá a belbiztonsági szervekkel együttműködési nyilatkozatot, három pedig jelentést is adott. A Történeti Hivatal erről szóló levelét szerdán kapta meg Mécs.

A szabad demokrata politikus az MTI-nek elmondta: a Történeti Hivatal nyilvántartásában 16 kormányzati szerepet vállalt politikus neve szerepel. "Ezt az adatot forráskritikával kell kezelni, mivel közöttük olyan is van, akiről éppen sikertelen beszervezése okán született irat" - tette hozzá a vizsgálóbizottság elnöke.

Mécs Imre elmondta: a Történeti Hivatal egy volt kormánytag aláírt együttműködési nyilatkozatát találta meg, illetve rábukkant olyan jelentésekre is, amelyeket három másik, a vizsgálatban érintett politikus írt, szigorúan titkos tiszteket vagy hivatásos tiszteket viszont nem találtak. "Ez érthető, hiszen a Történeti Hivatal főleg a III/III-as főcsoportfőnökség irataival foglalkozik" - tette hozzá.

Mécs Imre nem kívánta elárulni, hogy az érintettek mely kormány tagjai voltak, mindössze annyit közölt: a korábbi kabinetekben tevékenykedtek.

A különböző lapinformációk kapcsán Mécs Imre azt mondta, hogy más anyag még nem jutott el a bizottsághoz, így azokról nem tud tájékoztatást adni. Közölte: az általa irányított testület jövő hétfőn, augusztus 5-én tartja következő ülését, ennek első fele nyilvános lesz, később - amikor a dokumentumokat tekintik át - zárt ülést tart a bizottság.

Az SZDSZ által kezdeményezett, Mécs Imre vezette vizsgálóbizottság azért jött létre, hogy állami szervek és a Történeti Hivatal dokumentumai alapján átvilágítsa az elmúlt 12 év kormányait, és - ha az adatvédelmi törvény lehetővé teszi - nyilvánosságra hozza jelentéseit.

Mécs korábban a Történeti Hivatalt, az Információs Hivatalt, a Belügyminisztériumot és a Katonai Biztonsági Szolgálatot is megkereste levélben, hogy juttassák el a náluk található dokumentumokat.

A bizottság tagjai egyelőre még nem értesültek arról, hogy mi áll a Nemzetbiztonsági Hivatal levelében. Mécs Imre elnök jelenleg külföldön tölti szabadságát, és a tagok közül többen szintén nyaralnak. Tóth Károly, a bizottság egyik MSZP-s tagja az [origo]-nak azt mondta: a bizottság titkársága közölte vele, hogy értesítik, amint megkapták a Nemzetbiztonsági Hivataltól az adatokat, ám ez szerdán délig nem történt meg.

Az iratokat a bizottság titkárságán helyezik el, páncélszekrényben, mivel azok jelenleg államtitkot képeznek. Egyelőre nem világos a bizottság számára az sem, hogyan hozzák nyilvánosságra megállapításaikat. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke korábban azt mondta az [origo]-nak: valószínűleg azok neve hozható nyilvánosságra, akik nem érintettek. Mécs Imre azonban úgy nyilatkozott, hogy csak úgy lehet tiszta vizet önteni a pohárba, ha valamennyi érintett nevét nyilvánosságra hozzák, és azt is, hogy miképpen kötődött a titkosszolgálatokhoz.

Tóth András ezzel kapcsolatban azt mondta az [origo]-nak: jelenleg mindenki - a politikusok és a média is - államtitoksértést követ el, aki bárki érintettségével kapcsolatban adatokat hoz nyilvánosságra. Azonban úgy látja: nincs visszatartó ereje a törvénynek, hiszen napjában több olyan dokumentum vagy nyilatkozat is megjelenik a sajtóban, ami államtitoksértésnek számít. Szerinte a bizottság tagjainak sem szabad semmit nyilvánosságra hozni a hozzájuk került dokumentumokról. A jelenlegi és volt politikusok érintettségéről is csak úgy hozhatják nyilvánosságra megállapításaikat, ha a titokgazdától felmentést kapnak.

Az átvilágítóbírák soros elnöke, Fehérné Léb Judit szerint kizárt, hogy az általuk már átvilágított politikusok közül utólag bárkiről kiderüljön, hogy ügynök volt. Az MTI-nek szerdán elmondta: 1996 óta az összes kormánytagot átvilágították. Az átvilágítások során voltak olyan esetek, amikor az érintett inkább a lemondást választotta, vagy a már határozat meghozatala előtt megvált tisztségéről.

Az átvilágítóbírák azt vizsgálták többek között, hogy az érintett adott-e jelentéseket, van-e adat a javadalmazásáról, vállalt-e önként hálózati feladatot, valamint volt-e munkadossziéja, beszervezési papírja. "Ezek közül legalább két feltételnek teljesülnie kellett. Egy adat vagy papír megléte önmagában nem elegendő, mert az megtévesztő lehet" - vélekedett az átvilágító bírák soros elnöke. Az SZDSZ-es vizsgálóbizottság azonban - az átvilágítóbírákkal ellentétben - azt is vizsgálja, hogy az érintett személyek aláírtak-e bármilyen papírt. Így nyilvánosságra hozhatják olyan személyek nevét is, akik az átvilágítóbírák nem találtak érintettnek.

Így például az átvilágítóbírák nem találták érintettnek Torgyán József volt földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, aki azonban maga is elismerte, hogy aláírt, ám nem készített jelentést.

KAPCSOLÓDÓ CIKK