Nyilvános lesz az állami vagyon felhasználása

Üzleti titokra hivatkozva a jövőben nem tagadható meg azoknak a közérdekű adatoknak a nyilvánosságra hozatala, amelyek az állami költségvetéstől kapott pénz felhasználásáról, az állami vagyonnal való gazdálkodásról tájékoztatnak. Az Igazságügyi Minisztérium az adatvédelmi biztos és a pénzügyi tárca közreműködésével már megkezdte az új szabályok kimunkálását. Eredmény őszre várható.

Az elvi alapok tisztázásával egyértelművé kívánják tenni, milyen mértékben lehet vagy nem lehet korlátozni a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát üzleti titok címén. A törvény-előkészítő munkában részt vesz az adatvédelmi biztos és a Pénzügyminisztérium is - tudta meg a Magyar Hírlap az Igazságügyi Minisztériumban. Közismert, hogy az állami vállalatok és a velük szerződő magáncégek gyakran tagadják meg közérdekű információk közlését üzleti titokra hivatkozva. Az emiatt indított perek azt tanúsítják: a jogszabályok nem egyértelműek, pontosabb meghatározásuk szükséges.

A jogszabály-módosítást megnehezítheti, hogy a Legfelsőbb Bíróság tavaly szeptember 5-ei precedensértékű döntése szerint az állam nem kezelője a vállalatainak gazdálkodását jellemző adatoknak, így azokat nem is köteles nyilvánosságra hozni. Az ügyből az is kiderült: a cég adatkezelő ugyan, de információit a jogszabály nem minősíti közérdekűnek. Kenedi János, a Nyilvánosság Klub ügyvivője most is úgy véli: az adatvédelmi törvény 1992-es elfogadása óta olyan széles joghézag keletkezett, amely - ha nem történik változás - az alkotmányt nyeli el. Kenedi szerint a Legfelsőbb Bíróság ítéletéből következően az adatvédelmi szabályok ellentétbe kerültek az alkotmánnyal.

A büntető törvénykönyv (Btk.) viszont egyenesen bünteti az üzleti és a banktitok megsértését. Ha tehát valaki állami, önkormányzati vállalat pénzforgalmát engedély nélkül nyilvánosságra hozza, bűncselekményt követ el. Igaz, a Btk. hozzáteszi: csak az olyan adat üzleti titok, amelynek titokban tartásához a cégnek méltányos érdeke fűződik. Mint megtudtuk: értelmezni, pontosítani kell a "méltányos érdek" fogalmát is. Az ügyészség az egyik ügyben például úgy ítélte meg, nem méltányos az, hogy titokban maradjon: a cég vezetői törvénysértéssel próbálták felvásárolni üzletfeleik részvényeit. A jelenleg túl általánosan megfogalmazott, sokféleképpen értelmezhető szabályok helyesbítésével a nyáron végeznek a kodifikátorok. Az igazságügyi tárca ősszel terjeszti a végleges tervezetet a kormány elé.

A közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala alkotmányos kötelesség - mindenkinek joga, hogy megismerje az ilyen információkat. A befizetett adó, a költségvetési pénz elköltése közvetlenül ezzel válik ellenőrizhetővé. Az adatvédelmi törvény 1992-es megfogalmazása szerint az olyan adat minősül közérdekűnek, amelyet állami és önkormányzati szervek kezelnek. Kérdés, hogy az állami, önkormányzati szerv kifejezés csak hatóságot, hivatalt, intézményt érint -e, vagy pedig az állam és az önkormányzat cégeit is. Egyes vélemények szerint a gazdasági társaságok nem kötelesek szerződéses, üzleti titkaikat közölni. Az érdeklődőnek be kell érnie azzal, hogy a cégbíróságon és az Igazságügyi Minisztérium adattárában megnézi a vállalat éves beszámolóját, mérlegét, cégiratait. Ez már magában is tájékoztat arról: miként gazdálkodik a társaság a rábízott javakkal. Mások ugyanakkor "az állam, az önkormányzat szervei" között említik a közvagyonnal gazdálkodó vállalatokat is. A cégek túlnyomórészt megtagadják az ilyen adatközlést, mondván, hogy a kért információ üzleti titoknak minősül, azt pedig védik a jogszabályok.