Egykori állambiztonságiak szerint hitelesek a D-8-as iratok

A III. főcsoportfőnökség egykori tisztjei szerint hitelesek a Boros Imre, az Orbán-kabinet tárca nélküli minisztere szt-tiszti múltjáról szóló iratok, az azokon levő aláírások.

Boros Imre, az Orbán-kormány PHARE-ügyekért felelős volt minisztere, jelenleg az MDF parlamenti frakciójának tagja a Magyar Nemzet hétfői számában hamisítványnak nevezte a szombati Népszabadságban megjelent dokumentumokat.

Ezek szerint Boros Imre 1989. február 15-étől 1990. március 31-éig "D-8" számú elvtársként a BM III/II. csoportfőnökség főoperatív tisztje volt századosi rangban. Boros egyebek mellett azt állította: onnan is tudható, hogy hamisítvány a közölt dokumentum, mert a kinevezési parancsban szereplő munkakönyv száma nem azonos az ő egykori munkakönyvének számával. A parancsban ez olvasható: Mksz: MA-12, míg a munkakönyvének száma: W 725757.

A III-as főcsoportfőnökség egykori magas beosztású tisztjei a Magyar Hírlapnak elmondták: az "Mksz" jelölés nem a munkakönyv, hanem a munkaköri szám rövidítése. A munkaköri szám a beosztáshoz kapcsolódott, ez jelezte a fizetési kategóriát is. A kinevezési parancsban szereplő "Mksz" azt jelentette, hogy Boros az MA-12 főoperatív tisztnek megfelelő besorolásba tartozott.

Megfigyelhető ugyanez Medgyessy Péter kinevezési parancsán is, ahol az "Mksz" K-13 található. Ez sem a munkakönyv számát jelenti, hiszen a Medgyessy-bizottság által nyilvánosságra hozott iratokban is szerepel, hogy a D-209-es számú kiemelt főoperatív tiszt munkakönyvének száma: G 90382. Az 1982. október 21-én kelt kinevezési javaslatban az olvasható: Medgyessy Péter "továbbra is aktív állambiztonsági tisztként teljesítsen szolgálatot alosztályvezetői (K-10) beosztásban, alezredesi rendfokozatban". A javasolt kinevezés után Medgyessy "Mksz", azaz a munkaköri szám alatti besorolása K-10-re módosult volna (a javaslatot a III-as főcsoportfőnökség irányítói elutasították, s Medgyessyt tartalékos állományba helyezték). Ebből is látható, minél magasabb beosztásba került valaki, annál alacsonyabb "Mksz" számot kapott.

Az állambiztonsági szervezet egykori irányítói szerint egyszerű magyarázata van annak is, miért eshetett Boros Imre munkaviszonyának kezdete a parancsban az érettségi évére. Ugyanis az egyetemi és főiskolai éveket akkor már beszámították a munkaviszonyba. A nyugállományba helyezési parancsot természetesen nem március 31-én, egy szombati napon írták alá, mert a dátum nem az aláírás időpontját jelöli, hanem a nyugállományba helyezés hatályát. A dokumentumban is ez áll: "nyugállományba helyezem (...) 1990. március 31-ei hatállyal."

Arra is van magyarázat, miért küldték Borost nyugdíjba egy év múlva. 1990 márciusában éppen megvolt a 25 éves munkaviszonya (1965. január 1-jétől kezdődően), a BM-nél pedig 25 év után nyugdíjazhatták a munkatársakat. Medgyessy Péternek 1961-től 1982-ig csak 21 éves munkaviszonya volt, ezért nem nyugdíjazták, hanem tartalékállományba helyezték.

A parancsban is látható, a nyugdíjazás Boros Imre "kérelmére" történt. 1990 januárjában ugyanis feloszlatták a III/III-as csoportfőnökséget, s a megmaradt III/II-es csoportfőnökségen is állomány-felülvizsgálatot tartottak, az új nemzetbiztonsági szolgálatok felállításakor megtisztították a hálózatot. Aki kérte, az is távozhatott a titkosszolgálattól.

Boros Imre édesanyjának nevét azért javították a nyugdíjazási parancson, mert akkor nem számítógéppel dolgoztak. Az elütést a villanyírógépen javítószalaggal módosították a titkárnők. A személyzeti anyagokra azért tüntették fel (fedőneve) mellett az szt-tiszt nevét is, mert ha ezt nem teszik, sohasem tudták volna meg, kinek kell majd nyugdíjat fizetni. A munkaanyagai azonban fedettek maradtak a D-8-asnak is.

Az egykori főnökök egyértelműen hitelesítették Földesi Jenő államtitkár és Harangozó Szilveszter ("Szilvi") miniszterhelyettes aláírását is: "Akik évtizedeken át naponta látták az aláírásokat, soha nem felejtik el azokat. Bennünket nem könnyű becsapni: mi az állambiztonságnál dolgoztunk."