Mádl szerint egyetértés van az EU ügyében

Vágólapra másolva!
Mádl Ferenc szerint az Európai Unióhoz való csatlakozás kérdésében egyetértés van a magyar Országgyűlés pártjai között. Az államfő erről egy portugál ifjúsági fórumon beszélt háromnapos hivatalos porugáliai látogatásáa közben.
Vágólapra másolva!

"Az Európai Unióhoz való csatlakozás kérdésében egyetértés van a magyar Országgyűlés pártjai között, ami 2000-ben a pártok közös deklarációjában fogalmazódott meg, megvan tehát a politikai akarat magyar részről a csatlakozásra" - jelentette ki Mádl Ferenc kedden Lisszabonban egy, az Európai Unió jövőjével foglalkozó ifjúsági fórumon.

A köztársasági elnök hozzátette, hogy a magyar közvélemény nagy többsége is támogatja a csatlakozást az európai integrációhoz, az emberek gondolkodásában benne van az, hogy a nemzeti és európai törekvések összeegyeztethetők.

"Magyarország stabil parlamenti demokráciával és hatékony gazdasággal rendelkező országként joggal egyik várományosa az EU-tagságnak, az eddig lezárt tárgyalási fejezetek tekintetében a tagjelölt országok élmezőnyében áll" - mondta Mádl Ferenc az Európa jövőjéről portugál fiatalok számára a Delors Központ szervezte vitafórumon a Belémi Kulturális Központban.

Elmondta, hogy a rendszerváltás óta Magyarország több mint 20 milliárd dollár külföldi tőkét fogadott be, ami több mint 40 százaléka a térségbe áramló összes külföldi tőkének. Mindezek alapján reálisan számolhatunk azzal, hogy a csatlakozás után 2-3 évvel az euróövezet tagja lehetünk - tette hozzá.

Mádl Ferenc szólt arról, hogy Magyarország 1100 éves történelme során szervesen kapcsolódott az európai kultúrához és gazdasághoz, ezért számunkra az EU-csatlakozás voltaképpen visszatérést jelent ahhoz az európai civilizációhoz, amelyhez mindig is tartoztunk.

A csatlakozást illetően Magyarország mindenekelőtt abban érdekelt, hogy a csatlakozás után a többi tagországgal azonos feltételekkel vehessen részt az együttműküdésben, ne kerüljön hátrányba a korábbi tagokkal szemben, érvényesüljön az igazságosság és méltányosság elve - mondta.

Az EU-bővítésből Portugália számára jelentkező előnyök között említette a magyar államfő az Európa eddigi megosztottságából fakadó biztonsági kockázatok megszűnését, az új tagoknak az unió gazdaságára kifejtett dinamizáló hatását, a portugál vállalatok piacra jutási és befektetési lehetőségeinek megnövekedését. Megjegyezte, hogy magyar-portugál kétoldalú relációban már Magyarország csatlakozásának perspektívája is igen kedvezően hatott a két ország külkereskedelmére, amelynek volumene 1997 óta ötszörösére emelkedett.

A közeli tragikus évforduló kapcsán Mádl szólt arról, hogy a 2001. szeptember 11-én történtek "fájdalmasan és minden korábbinál egyértelműbben tudatosították, hogy meg kell teremteni az erősebb és egységesebb, a transzatlanti közösség részeként működő, gyors és hatékony közös cselekvésre képes uniót". A tragédiának fel kell gyorsítania a bővítést, Európa újraegyesítését - közölte a köztársasági elnök.

Az európai építmény jövőjével kapcsolatban a magyar köztársasági elnök kijelentette, hogy kizárólag a tagállamok egyhangú döntése alapján szabad további jogokat közösségi hatáskörbe emelni. Meg kell szüntetni a hatáskörök folyamatos, "lopakodó" bővülését, mert bár ez a siker egyik fő tényezője volt, már ellenőrizhetetlen túlburjánzáshoz vezetett - mondta.

Mádl úgy vélte ugyanakkor, hogy az intézményi egyensúly érdekében erősíteni kell a végrehajtói feladatokat is ellátó Európai Bizottságot és annak elnökét közvetlenül kellene megválasztani, ami a valódi európai végrehajtói hatalom kialakulása felé mutatna. A közvetlen elnökválasztásnak e lépés intézményi hatásain túl lélektani-politikai jelentősége lenne, mivel az európai polgárok egy karizmatikus vezetővel tudnák azonosítani Európát - vélte.

Mádl Ferenc szerint a jövő Európájában halványul az abszolút területiség fogalma és jelentősége, viszont megerősödik az állam fölötti nagyobb, illetve az állam alatti kisebb egységek jelentősége. Feloldódik a "nemzetek Európája" vagy a "nemzetek fölötti Európa" közötti választás régi dilemmája, mert a XXI. század Európája a "közösségek közössége" lesz.