Egymást fenyegetik a pártok az EU-csatlakozás kapcsán

A négy parlamenti párt képviselői aláírták azt a nyilatkozatot, amely az európai uniós csatlakozás céljait fogalmazza meg, és tartalmazza az integráció legfontosabb kérdéseit is. Az aláírásra az Országgyűlés Europolitikai Nagybizottságának alakuló ülésén került sor, ám az azt követő tájékoztatón az ellenzék tüntetőleg nem vett részt. Orbán Viktor ismét kijelentette, hogy csak a feltételeik elfogadása esetén szavazzák meg az EU-s csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítást.

Mind a négy párt aláírta az európai uniós csatlakozással kapcsolatos nyilatkozatot, amely a csatlakozás céljait fogalmazza meg, és az integráció legfontosabb kérdéseit is tartalmazza.

A nyilatkozat szerint az év végéig módosítani kell az alkotmányt az EU-s integráció érdekében, amit majd egy ügydöntő népszavazás követ, hogy az állampolgárok kívánják-e az ország csatlakozását az EU-hoz.

A nyilatkozatban az aláírók deklaráltak azt a célt, hogy a magyar állampolgárok életszínvonala és életminősége belátható időn belül felzárkozzon az európai uniós tagországok átlagához, valamint a kis- és középvállalkozók, mezőgazdasági termelők segítését is.

Orbán Viktor szerint a mostani közalkalmazotti béremelést megközelítő fizetésemelésre lenne szükség a magánszférában, hogy a belépés után radikálisan megemelkedő árak hatására ne essen az életszínvonal. Az előző kormányfő kevesellte a kormány által tervezett 3 százalékos bérfejlesztést. A volt kormányfő csütörtök délutáni sajtótájékoztatóján a nyilatkozat aláírásával kapcsolatosan megismételte korábbi szavait, melyek szerint két lehetőség van: vagy jól csatlakozunk az Európai Unióhoz, vagy rosszul. Az exkormányfő szerint Magyarország akkor csatlakozik jól, ha előfeltételeik teljesülnek. Ide sorolta a politikus a bérek radikális emelését - a magánszférában is. Ha mindezek nem jelennek meg a költségvetési törvényben, akkor a Fidesz nem szavazza meg az alkotmánymódosítást.

Ha a kormány nem támogatja a földtörvény visszamódosítását, akkor népszavazást kezdeményeznek - jelentette ki Orbán Viktor, aki hozzátette: az ehhez szükséges kétszázezer aláírást két nap alatt össze tudják gyűjteni.

A Magyar Demokrata Fórum szerint az Országgyűlésben képviselt pártok és a kormány közös nyilatkozata Magyarország európai uniós csatlakozásáról minden fontos feltételt tartalmaz, amelyek megteremtése a kormány feladata. Balsai István, az MDF képviselőcsoportjának vezetője a közös nyilatkozat aláírását követően kijelentette, azok az elvek, nemzetpolitikai célok, amelyeket az utóbbi napokban a kormányoldalon kétségbe vontak és az ellenzék kvázi rosszindulatú gáncsoskodásnak tartottak, most szerepelnek a dokumentumban.

Balsai István kijelentette, hogy az aláírt szándékokat a költségvetési törvényben szeretnék viszontlátni, mert szerinte például a 3 százalékos beígért bérfejlesztés nem lesz elegendő az uniós felzárkózáshoz.

Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke az Országgyűlés Europolitikai Nagybizottságának alakuló ülése után elmondta, 2002. december 31-ig módosítani kell az alkotmányt, hogy az EU bővítés menetrendjét tartani lehessen, mert ha ez nem történik meg, Magyarország lemarad a bővítés első köréről.

Medgyessy Péter, aki csak az alakuló ülés elején vett részt, azt mondta, hogy a pártok egymásra vannak utalva, és nem engedhető meg, hogy bármelyikük veszélyeztesse az EU-csatlakozást.

A csatlakozási nyilatkozat aláírását követően az ellenzék által delegált vezetők - köztük Áder János, a Fidesz frakcióvezetője és Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke - nem vettek részt az ülést követő bejelentésen. Ezt Áder János csütörtök délután azzal indokolta, hogy kifogásolták a kormányszóvivő, Gál J. Zoltán viselkedését, aki a bizottsági ülés közben a teremből eltávozva az ott egybegyűlt újságíróknak nyilatkozva arra utalt, hogy ellentmondás alakult ki a Fideszen belül az egyes integrációs kérdések kapcsán.

Balsai István ezzel kapcsolatban közölte: sajnálatosnak tartja, hogy a megállapodás nyilvános aláírása elmaradt amiatt, mert a kormányszóvivő a tárgyalás közben kiment a teremből és újságíróknak "dehonesztáló megjegyzéseket tett ellenzéki politikusokra, tárgyalási magatartásukra". A politikus jelezte: ezért az Országgyűlés elnöke és Kovács László külügyminiszter elnézést kért.