Milliárdnyi nyugdíj elhunytaknak

Csak tavaly 1,2 milliárd forintot fizetett ki a nyugdíjfolyósító az elhunyt nyugdíjasok bankszámlájára. Ezen jogtalanul felvett kifizetéseket a nyugdíjbiztosító nem tudja beszedni, mivel a banktitokra hivatkozva a pénzintézetek megtagadják az együttműködést. A vizsgálatot végző Állami Számvevőszék szerint a jogosulatlanul felvett nyugdíjak összege idén tovább növekszik, hacsak nem módosítanak a jogszabályokon.

Rohamosan növekszik a nyugdíj-biztosítási alap kára a téves nyugdíjkifizetések miatt - derül ki a nyugdíj-biztosítási alap 2001. évi gazdálkodásáról készült számvevőszéki jelentésből. Míg 1999. június-2000. december közötti másfél évben tévedésből és információhiány miatt 572,3 millió forintnyi nyugdíjat fizettek ki az időközben elhunyt nyugdíjasok bankszámlájára, addig tavaly ez az összeg már 1,2 milliárd forintra rúgott. A számvevők szerint a növekedés az idén tovább folytatódik, hiszen az első két hónapban egyetlen halálesetről sem értesült a nyugdíjbiztosító, a Központi Népesség-nyilvántartó Hivatalnál keletkezett technikai problémák miatt. A tévesen kifizetett nyugdíjakat a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (Nyufig) a banktitokra vonatkozó szigorú szabályok miatt - ami a számlatulajdonosokat védi - nem tudja visszaszerezni. Ez mindaddig így marad az ÁSZ szerint, míg nem módosítják a pénzintézeti törvény banktitokra vonatkozó szabályait.

A probléma gyökere, hogy az Alkotmánybíróság egy 1992-es határozatában megtiltotta, hogy a személyi számokat használja a társadalombiztosítás. A nyolcvanas évek közepéig nagyon jól működött az elhunyt nyugdíjasok nyilvántartása, ugyanis az anyakönyvvezetők erről közvetlenül értesítést küldtek a nyugdíjbiztosítónak - nyilatkozott Gondán Csaba, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vezető jogtanácsosa. Ám ma ehhez az információhoz, a nyugdíjbiztosító csak a népességnyilvántartó, és az taj (társadalombiztási azonosító jel)-számokat kezelő egészségpénztáron keresztül juthat, ami a mai informatikai rendszerek mellett hosszadalmas és adattorzulásokhoz vezet. Így a nyugdíjfolyósító eleve késve értesül halálesetekről, ezért elküldi a soron következő havi nyugdíjat. A postai kézbesítésnél könnyebb a helyzet, hisz ott általában, ha át is veszik az elhunyt nyugdíját, később azonosítható, hogy ki vetette fel a pénzt, amit jogi úton könnyebb visszaszerezni - mondta a vezető jogtanácsos.

A banki átutalásoknál már nehezebb a helyzet, hisz az egyszer elküldött utalásokat a Nyufig nem szerezheti vissza. A folyószámlán jóváírt összegek felett ugyanis függetlenül annak eredetétől, kizárólag a számlatulajdonos vagy meghatalmazottja, halála esetén annak törvényes örököse rendelkezhet. A pénzintézetek nem vizsgálhatják a befizetések jogosságát - közölte Emődi Anna Mária, az OTP Bank szóvivője. A nyilvántartott adatokról, a számlák forgalmáról a pénzintézet csak a pénzintézeti törvény rendelkezései szerint és az ott megjelölt szervezeteknek szolgáltathat információt, ezek között pedig nem szerepel a nyugdíjfolyósító - tették hozzá a pénzintézetnél.

A nyugdíjbiztosító szakértője szerint mindaddig folytatódik a jelenlegi tendencia, amíg a jogalkotók nem találnak e kérdésre megoldást. Olaszországban például a nyugdíjbiztosító csak olyan bankkal szerződik, amely vállalja az elhunyt nyugdíjasok járandóságának visszautalását. Ennek a megoldásnak gátat szab, hogy a magyar társadalombiztosító érdekérvényesítő ereje szerényebb az olaszénál - vélekedett Gondán Csaba. Németországban viszont törvény kötelezi a bankokat a visszautalásra.

Arra nincs egyértelmű magyarázat, hogy miért növekedett meg ilyen mértékben az indokolatlanul folyósított nyugdíjak összege. A nyugdíjasok száma nem növekedett az elmúlt három évben, sőt valamivel csökkent. Az átlagos nyugdíj ugyan majd 20 százalékkal lett nagyobb, ám ez sem indokolhatja, hogy mintegy 140 százalékkal nagyobb összeg ment el tavaly, mint az előző másfél évben. Alighanem az játszhat közre, hogy az új nyugdíjak már jóval magasabbak, s jelentősen megnőtt a bankszámlák szerepe, a kontó pedig nem szól, hogy sajnos már nem aktuális. A legfőbb ok az akadozó adatáramlás.