Medgyessy: az európaisághoz magyarság kell

Az európai uniós csatlakozás ugyan nem rögtön, de a tartós jólét esélyét kínálja az országnak - mondta Medgyessy Péter, a Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség zárórendezvényén, Budapesten. A miniszterelnök kijelentette: Az európaisághoz magyarság kell, amely mindannyiunkat összetart. A miniszterelnök beszédét "Vesszen Medgyessy" és "Hajrá magyarok" bekiabálásokkal zavarták meg néhányan.

Összefogással, hittel és erős akarattal a harmadik köztársaság megvalósíthatja Kossuth álmait - mondta Medgyessy Péter szombaton a Kossuth-emlékévet, valamint az országszerte lezajlott bicentenáriumi megemlékezéseket lezáró ünnepségen, az Országház előtti Kossuth téren. A miniszterelnök hozzátette, hogy kevés igazi közös hőse van a nemzetnek, de Kossuth Lajos közéjük tartozik.

Ez a közösség, a Magyar Köztársaság hamarosan erős, egyenrangú része lesz Európának, a nyertesek közösségének. Az európai uniós csatlakozás megváltoztatja az ország életét, nem rögtön, de tartósan, és a jólét esélyét kínálja - mondta a miniszterelnök.

Az európaisághoz magyarság kell. Magyarság, amely mindannyiunkat összetart - fogalmazott Medgyessy. Ünnepi beszédében kijelentette, hogy Kossuth Lajos személyében olyan emberre emlékezik a nemzet, aki tudta, hogy a köztársaságnak vezetője, nem pedig vezére van, igaz polgára, aki első az egyenlők között, aki vállalja a vitát és a megmérettetést, aki felelősséget vállal a nemzetért, aki nem a hatalom feltételeit szabja meg, hanem megteremti a haladás esélyét.

A miniszterelnök beszédét néhány tucatnyian folyamatos bekiabálásokkal és fütyüléssel zavarták. A magyar zászlókat lengető csoport tagjai hazaárulónak nevezték a kormányfőt, az ünnepi beszéd végén pedig a "Vesszen Medgyessy" és a "Hajrá magyarok" jelszavakat skandálták.

A Kossuth téri megemlékezésen beszélt Magyar Bálint oktatási és Görgey Gábor kulturális miniszter is. Magyar szerint Kossuth Lajos legnagyobb érdeme az, hogy a szabadság kívánalmát oltotta a táradalom tudatába máig ható érvénnyel. Kiemelte: Kossuthnak az a felismerése, hogy a Duna-menti népeknek együtt kell megtalálniuk boldogulásukat, a mai törekvésekben folytatódik. Ez a XXI. században azt jelenti, hogy nincs magyarság Európa nélkül - fogalmazott.

Magyar Bálint az Uniós csatlakozással kapcsolatban kijelentette, hogy a magyar nemzeti és közösségi hagyomány, illetve a Magyar kultúra és műveltség nem elveszni, hanem megerősödni fog Európa többi népének kultúrája mellett.

Görgey Gábor, a nemzeti kulturális örökség minisztere azt mondta, hogy Kossuth mindenkié, az egész nemzeté, nem sajátíthatja ki, nem lophatja el egyetlen osztály, réteg, párt vagy mozgalom sem. Kossuth nagy érdeme volt, hogy a nemzetet egy fojtogatóan zárt birodalomból ki akarta szabadítani, nyitottá téve a nagyvilág felé, és megteremtve egy modern nemzetet, amely kerete lehet a halaszthatatlan polgári átalakulásnak - mondta Görgey.

Görgey szerint ugyanakkor Kossuth nagy tévedése volt, hogy csak későn, 1848 bukása után ismerte fel: ez a nyitás nem csupán a magyarságnak, hanem a Kárpát-medence minden népének jár. A miniszter hozzátette, hogy 1848 és 1956 vérbe fojtott szabadságharcával ellentétben 1990-ben a régi rendszer összeomlása és a szabadság elnyerése vértelenül történt. Próbáljuk e páratlan történelmi ajándékot jobban megbecsülni - mondta.