Hatszáz település ivóvize nem felel meg az EU-szabványnak

Csaknem százmilliárd forintot kell 2009-ig elkölteni ahhoz, hogy az ivóvíz minősége mindenhol megfeleljen a magyarnál szigorúbb uniós szabványnak.

Több mint hatszáz településen nem felel meg az ivóvíz a brüsszeli előírásoknak. Különösen a hazainál szigorúbb arzén határértékek teljesítése jelent költséges százmilliárd forintos és hosszadalmas, 2009 végéig tartó feladatot. Noha hét településen tavaly még a magyar szabványban megengedettnél is magasabb értékeket mértek, az ÁNTSZ-ek szerint az arzénszint sehol sem vezethet egészségkárosodáshoz. Az arzén mellett sok helyen az ivóvíz ammónium-, máshol a fluor-, a bór- és a nitrittartalmának csökkentése igényel különféle beruházásokat. Mindez azonban nem elég a megfelelő vízminőséghez.

Az EU-ban a magyarnál jóval szigorúbb arzén határérték van érvényben. Míg nálunk egy liter vízben 50, az unióban csupán 10 mikrogramm lehet az arzén maximális mértéke. A megyei tisztiorvosi hivatalok felmérései szerint 402 - zömében alföldi, déldunántúli - településen haladja meg az arzén koncentrációja az EU által megkövetelt szintet. Hét településen mértek tavaly az ivóvízben a magyar határértéket is némileg meghaladó arzénértékeket. Az ÁNTSZ-vizsgálatok szerint azonban ez a minimális többlet nem olyan mértékű, hogy egészségkárosodást okozzon.

A magyar határértéket túllépő 7, valamint azon a 63 településen, ahol 30-50 mikrogramm/liter az arzénszint, 2006. december 25-éig kell teljesíteni a brüsszeli elvárásokat. Hosszabb mentességet kapott a 10-30 mikrogramm/liter arzénértékeket produkáló 332 település: itt 2009 végéig tart a türelmi idő.

Az uniós szigor indoka, hogy a tagállamokban sok tengeri halat fogyasztanak, amelyekben magas a felgyülemlett arzén mennyisége. Hogy ne kerüljön az emberi szervezetbe egészségkárosító mértékű vagy azt megközelítő arzén, szigorították meg az elmúlt években a határértékeket. Noha Magyarországon a minimális halfogyasztás miatt a közegészségügyi szempontból a jelenlegi arzénszint sem jelent kockázatot, az uniós követelményeket nekünk is teljesíteni kell.

Az új arzénmentesítési program jövőre indul. Összesen legalább százmilliárd forintot kell költeni az ivóvízminőség javítására - mondta Gazdag Ibolya, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Ám az ivóvíz minőségének javítása nem oldja meg önmagában a gondokat. Ezzel párhuzamosan meg kell kezdeni a hálózat rekonstrukcióját is.