Kovács: Végső megoldás az előrehozott választás

Vágólapra másolva!
Minden törvényes eszközzel elhárítja az akadályokat a kormány az EU-csatlakozás elől, de bízunk benne, hogy az előrehozott választásokra nem lesz szükség - mondta csütörtökön Kovács László, az MSZP elnöke. Az SZDSZ elnöke ugyanakkor nem ért egyet az előrehozott választások ötletével. A Fidesz frakcióvezetője továbbra sem fejtette ki álláspontjukat az alkotmánymódosítás tervezetéről, de ahhoz ragaszkodik, hogy március 15-én nem lehet népszavazás.
Vágólapra másolva!

A kormány nem hagyja magát zsarolni az alkotmánymódosítás ügyében, ezért végső megoldásként szóba jöhet az előrehozott választások kiírása is - mondta Kovács László, az MSZP elnöke, aki azt is hozzátette, hogy ez nem egy kialakult terv, elképzelés, azonban - mint törvényes lehetőség - ez is felmerülhet. Kovács azonban bízik benne, hogy nem lesz rá szükség. Az MSZP elnökével - szinte szó szerint - azonos állásponton van Medgyessy Péter miniszterelnök, aki szintén nem zárja ki az előrehozott választásokat.

Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke ugyanakkor nem ért egyet az előrehozott választások ötletével. Kuncze szerint a pártoknak a tárgyalóasztalnál kell megegyezni, mert szerinte egy rendkívüli választás Magyarország politikai instabilitását jelezné abban az időszakban, amikor egységet kellene mutatnia.

A népszavazás lehetséges időpontja kapcsán Kovács László elmondta: a kormány továbbra is kitart a március 15-e mellett, mert szeretnék ezt a napot az ünnepnappal is kiemelni. Ugyanakkor az MSZP elnöke azt is hozzátette: az időpontról végleges döntés később születik, addig még lesznek egyeztetések. A kormány szándéka mindenképpen az, hogy az áprilisi csatlakozási szerződés aláírása előtt tartsák meg a népszavazást.

A sajtótájékoztatón jelen volt Bárándy Péter igazságügyminiszter is, aki elmondta, nincs jogi akadálya annak, hogy az alkotmányban szabályozzák a csatlakozásról szóló népszavazást. Bárándy szerint a kormány ezzel is hangsúlyozni kívánja, hogy a referendum milyen nagy jelentőséggel bír. A miniszter hozzátette, ez az oka annak is, amiért az egyik legfontosabb nemzeti ünnep napján, március 15-én tervezik megtartani a népszavazást. Bárándy közölte, a márciusig hátralevő idő elegendő ahhoz, hogy megfelelő információkkal lássák el a választópolgárokat. Kovács László ehhez hozzátette, mivel a tervek szerint december végén lezárulnak a csatlakozási tárgyalások, már idén ismertek lesznek az integráció konkrét feltételei. Így a lakosság információkat szerezhet arról is, milyen pénzügyi feltételekkel jár a csatlakozás.

"Amit a szocialista pártelnök művel az az arcátlanság netovábbja" - mondta Áder János, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön. Áder szerint az igazságügyi tárca által előterjesztett tézisgyűjtemény is rögzíti, hogy a csatlakozásról szóló népszavazásra, csak a szerződés aláírása után kerül sor. A frakcióvezető ugyanakkor továbbra sem fejtette ki a Fidesz álláspontját az alkotmánymódosítás tervezetével kapcsolatban. Mint mondta erről csak a jövő hét csütörtöki négypárti egyeztetésen beszélnek, addig csupán annyit mondott: egészen biztosra vehető, hogy nem lesz március 15-én népszavazás, de nem ez a legfontosabb kérdés.

A politikus elmondta, hogy a kormány által kedden benyújtott alkotmánymódosítási tervezetből is egyértelműen kiderül: alternatívaként szerepel, hogy az alkotmánymódosítás egyáltalán rendelkezzen-e a népszavazás időpontjáról. Amennyiben igen, akkor is két változat szerepel a javaslatban: az egyik szerint a népszavazást a csatlakozási szerződés létrehozását követő hatodik vasárnapon kell megtartani, a másik változatban pedig ki van pontozva a konkrét hó és nap. Áder szerint a március 15-i időpontot a múlt hét pénteki kormányülésen vethették fel. A frakcióvezető úgy véli, hogy a Medgyessy-kormány a hazudozástól sem riad vissza. Kijelentette: Kovács a csatlakozás elárulásával vádolja őket, miközben egyértelmű, hogy az eredeti verzió szerint sokkal később lett volna a népszavazás, mint március 15. Áder fenntartja azt a véleményét, hogy a logikus az, ha a szerződés ratifikálása után kerül sor a népszavazásra, hiszen a választók tudni akarják milyen feltételekkel csatlakozhatunk.

Újságírói kérdésre Áder megismételte, hogy a júniusi megállapodásban az alkotmánymódosítással kapcsolatban szereplő december 31-i határidő csupán törekvés, mint mondta, az első változatban nem is szerepelt ez a javaslat, bekerüléséhez az MSZP ragaszkodott. Áder hozzátette, először a kormánynak kell teljesítenie a vállalt feltételeket.