Vágólapra másolva!
A dél-alföldi régióba Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye tartozik. Ez a legnagyobb országrész. Bár tíz évvel ezelőtt Dél-Alföld még több területen is a legelmaradottabb térségnek számított, az utóbbi időszakban megindult fejlődésnek köszönhetően mára a legtöbb gazdasági és infrastrukturális mutatóban felzárkózott az országos középmezőnyhöz. A térségben magas a foglalkoztatottság és alacsony a munkanéküliség, ugyanakkor az országban itt élnek a legtöbben a mezőgazdaságból. További problémát jelent, hogy a népesség nagy arányban és folyamatosan fogy, mert az alacsony születésszámhoz magas halálozás járul.
Vágólapra másolva!

A dél-alföldi régió területe 18 300 négyzetkilométer, így ez a legnagyobb országrész. A lakosság száma 1 341 900, a népsűrűség 73 fő négyzetkilométerenként.

Népességi statisztikák

Dél-Alföldön komoly gondot okoz a lakosság számának csökkenése. Az 1000 lakosra jutó születések száma viszonylag alacsony (9,5 ezrelék), és elmarad az országos átlagtól is (9,7). Ezzel szemben a halálozások aránya az országban itt a legmagasabb, 14,5 ezrelék (ez a szám országosan 13,5). Így a dél-alföldi térségben a leggyorsabb a népesség fogyása. A várható élettartam 71,4 év, amivel a régió az országos középmezőnybe tartozik (az országos átlag 71,6).

Gazdasági statisztikák

A térség gazdaságilag felemás képet mutat. Jelentősen, a korábbi 84 százalékról 71,9 százalékra csökkent az elmúlt tíz évben Dél-Alföldön az egy főre jutó GDP aránya. A külföldi befektetők is elkerülik a térséget. Mindössze a külföldi beruházások országos átlagának 32,1 százaléka irányul ebbe a régióba, ami szintén visszaesést jelent a korábbiakhoz képest. Javultak viszont a Dél-Alföldön élők bérviszonyai. Az egy főre jutó bruttó jövedelem jelenleg az országos átlag 90,8 százaléka a térségben.

Infrastruktúra, közművek és egészségügy

A dél-alföldi országrészben a legelmaradottabb a közlekedési úthálózat. Bár itt van a legtöbb, 5012 kilométer út, ebből mindössze 56 kilométer az autópálya, az összes országos közút aránya pedig itt a legkisebb (27,3 százalék).

A közművesítésben is komoly ellentétek vannak a régióban. A szennyvíz-csatornahálózatba bekapcsolt háztartások aránya itt a legalacsonyabb, mindössze 30 százalék (ez a szám országosan 51). A vezetékes vízellátásból részesülő lakások aránya (87 százalék) is elmarad az országostól (92). Ugyanakkor a háztartásigáz-ellátás - a Budapestet magába foglaló Közép-Magyarországot leszámítva - ebben a térségben a legfejlettebb. A lakások 86,1 százalékában van vezetékes gáz, ami közel 15 százalékkal haladja meg az országos átlagot.

A régió egészségügyi ellátottsága közepes. Az egy háziorvosra jutó lakosok aránya 1959 fő (az országos átlag 1943). A 10 000 lakosra jutó kórházi ágyak száma (76,4)és az ugyanennyi emberre jutó orvosok száma 31,7 is rosszabb az országos átlagnál (az országos érték 83,2, illetve 36,2).

Foglalkoztatottság

A foglalkoztatási helyzet viszonylag kedvező a régióban. A foglalkoztatottak aránya 56,3 százalék, ami alig marad el az országos átlagtól (56,6). Alacsony, mindössze 5,4 százalék a munkanélküliségi ráta, ami nem éri el az országos szintet (5,7). A térség egyetlen problémája a lakosság kedvezőtlen foglalkoztatási összetétele. Itt a legmagasabb, 14,1 százalék a mezőgazdaságból élők aránya, ami több mint kétszerese a hazai (6,2) és több mint háromszorosa az EU átlagnak (4,4). A foglalkoztatottság képét tovább rontja, hogy viszonylag kevesen (a lakosság 52,1 százaléka) dolgoznak a szolgáltatási területen (ez az arány itthon átlagosan 59,6, az EU-ban pedig 68,8). Ugyanakkor alacsony, 33,7 százalék az iparban dolgozók aránya is (ez a szám országosan 34,2, az Unióban pedig 26,9).