EU: a követendő mintában sincs egyetértés

Szerdán sor került a Fidesz által kezdeményezett vitanapra az EU-csatlakozással kapcsolatban. A kormány a csatlakozás történelmi jelentőségére és az össznemzeti összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet. Kovács László külügyminiszter ismét amellett érvelt, hogy a népszavazás előzze meg a csatlakozási szerződés aláírását. A Fidesz ugyanakkor öntudatosabb érdekérvényesítést követelt a kormánytól a tárgyalások során. A vitában központi helyet kapott a mezőgazdaság kérdése.

Medgyessy Péter miniszterelnök felszólalásával kezdődött meg a parlamenti vita az EU-csatlakozásról. Közölte: a csatlakozás esélyt teremt az embereknek és felelősséget a politikának. "Ezért nem feltételeket kell támasztani, hanem feltételeket kell teremteni" -ismételte meg egyik kedvelt mondatát, majd felsorolta, mit tett eddig a kormány a csatlakozás érdekében.

A miniszterelnök elsősorban a mezőgazdaság és vidékfejlesztés kérdésével foglalkozott, mint az egyik leginkább vitatott területtel. Szerinte az elmúlt négy évben az Orbán-kormány felelőtlenül kezelte ezt a kérdést, ami a mezőgazdasági üzemek eladósodásához vezetett. A kormány most átvállalja a rövid lejáratú adósságok egy részét. Emellett a kedvezőtlen adottságú területek számára egy 3 éves programot dolgoznak ki.

Ígéretet tett arra, hogy a kamattámogatás rendszere marad és a családi gazdaságok támogatását is biztosítják a jövőben is. Emellett szükség van az integrált igazgatási és ellenőrzési informatikai rendszer kiépítésére, mert csak ezen keresztül vehető igénybe az EU-támogatás. Szükséges a terüelti különbségek csökkentése, a hátrányos helyzetű megyék támogatása. Medgyessy megjegyezte, hogy az Orbán-kormány idején nőtt a lemaradás, és már 7 megye tartozik a hátrányos helyzetűek közé.

Medgyessy kiemelte a feladatok közül a magyar vállalkozások versenyképességének javítását is. A pozitív intézkedések közé sorolta a miniszterelnök például az eva bevezetését. Hozzátette: az 50 százalékos közalkalmazotti béremeléssel 639 ezer ember bérét emelték meg. "Ez a kormány tette meg az első jelentős lépést a bérfelzárkóztatáshoz" - közölte.

A miniszterelnök végül a lakosság tájékoztatásának szükségességét emelte ki beszédében.

"Döntő szakaszba érkezett az EU-bővítés folyamata" - közölte Kovács László külügyminiszter, aki történelmi jelentőségű lépésnek ítélte a bővítést, többek között azért, mert először lépi át a bővítés határa az egykori vasfüggönyt. "Az ország egészének több, mint 12 éves teljesítménye, hogy ide eljutottunk" - álította Kovács.

A külügyminiszter - aki szerint a csatlakozással mindenképpen jobb helyzetbe kerül sz ország - elsősorban a bővítés tövábbi menetrendjéről beszélt. Közölte: év végéig le kell zárni a még nyitott fejezeteket, majd jövő év áprilisában kerül sor a csatlakozási szerződés aláírására Athénban. 2004 januárjától pedig az EU tagjai lehetünk. Addig azonban a lehető legjobb tárgyalási feltételeket kell elérni, és fel kell készíteni az országot és a lakosságot.

Kovács ismét amellett érvelt, hogy a népszavazásnak meg kell előznie a csatlakozási szerződés aláírását. Példaképp említette, hogy Ausztriában is ez volt a sorrend. Norvégiában ugyanakkor a szerződés aláírása után került sor a népszavazásra, ahol a választók többsége nemmel szavazott. Ez - Kovács szerint - nagy presztízsveszteséget okozott az országnak.

A külügyminiszter az ellenzék korábbi kritikájára ismét megerősítette: elszántan tárgyalnak. Példaként említette, hogy a mezőgazdasági támogatás terén a mostani tíz éves átmenettel ellentétben azt tartják elfogadhatónak, ha már kezdetben a támogatás 30 százalékát megkapják a magyar gazdák, majd 3 éves átmeneti idő után el kellene jutni a 100 százalékos támogatási összegig. Németh Ferenc földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szerint már történt is előremozdulás a kvóták ügyében.