Tavasszal már chipkártyával szavazhatnak a képviselők

Ha a pártok is rábólintanak, az Országgyűlés tavaszi ülésszakán már a chipkártyás szavazórendszer segítségével voksolhatnak a képviselők. A rendszer négy éve készen áll, bevezetésével meg akarták várni, hogy a többi, akkor szintén felújított rendszerhez hozzászokjanak az Országgyűlés tagjai. A személyi kártyás szavazással elméletileg kiküszöbölhető, hogy egymás helyett voksoljanak a küldöttek.

A tavaszi ülésszak kezdetével már chipkártyákkal szavazhatnak a parlamentben a képviselők, ha a házbizottság pozitív döntést hoz az ügyben. Az erről szóló tájékoztatót a múlt héten juttatta el a házelnökhöz és a parlamenti pártok frakcióihoz az Országgyűlés gazdasági igazgatósága.

A gazdasági igazgatóság vezetője, Bakos Emil elmondta az [origo]-nak, hogy a chipkártyás szavazás során a képviselők üléshelyeiken már négy éve kiépített kártyaolvasókat és belépőkártyájukat használhatják fel. A rendszer lényege, hogy a képviselő a kártyájával kapcsolja be a szavazógépet. Szavazáskor az üléshelyén lévő kártyaolvasóba helyezi kártyát, a számítógép ekkor az azon szereplő egyéni kód alapján azonosítja, és ellenőrzi azt is, hogy a megfelelő helyen ül-e, csak ezután engedi szavazni.

A rendszert közel négy éve, 1999 elején építették ki az alsóházi és a felsőházi ülésterem felújításakor. Mint Bakos Emil elmondta, a 350 millió forintos mindenre kiterjedő felújítás költségeinek körülbelül a negyedét, 75-80 millió forintot fordították az informatikai fejlesztésekre és a hangtechnika kialakítására. A gazdasági igazgató szerint a chipkártyás szavazást azért nem vezették be korábban, hogy a képviselőknek legyen elég idejük megszokni és begyakorolni az üléstermekben akkor teljesen felújított és átalakított információs rendszert.

Bakos Emil tájékoztatása szerint a kártyás szavazáshoz szükséges rendszer jelenleg 99,5 százalékos készültségű - csupán minimális felkészítési feladatokat kell elvégezni a majdani kezelőknél.

A chipkártyás szavazás bevezetésével elméletileg kiküszöbölhető, hogy egyes képviselők véletlenül vagy szándékosan más helyén, illetve egyszerre több helyen szavazzanak. Erre korábban többször is volt példa, idén szeptember végén például Harrach Péter fideszes képviselő tenyerelt rá véletlenül Orbán Viktor szavazógombjára a Nagy Gábor Tamás (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló szavazáskor. Az eset azért derült ki, mert Orbán a szavazáskor nem is tartózkodott a teremben. Ezt megelőzően kétszer fordult elő, hogy képviselők más helyett nyomták meg a gombot. Az 1990-94-es parlamenti ciklusban a szocialista Hámori Csaba és az MDF-es Szokolay Zoltán szavazott más helyett, szándékosan. Szokolay emiatt 1992. január 20-án le is mondott mandátumáról.