30 európai ország közül Magyarország a legkevésbé toleráns

A lakosság közel 40 százaléka mondható idegenellenesnek az ENSZ menekültügyi főbiztossága által kedden nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási eredmények szerint. Egy 1998-ban készült, most nyilvánosságra hozott nemzetközi összehasonlító vizsgálatból pedig az derült ki, hogy a volt szocialista országok közül Magyarországon a legmagasabb a idegengyűlölet aránya. Ráadásul nálunk a legalacsonyabb 30 európai ország közül a toleracia mértéke.

A legutóbbi, májusban készült felméréshez képest nőtt az idegenellenesség Magyarországon - derült ki egy közvélemény-kutatásból, melynek eredményét az emberi jogok világnapján hozta nyilvánosságra Francoise Lauritzen, az ENSZ menekültügyi központjának magyarországi képviselője és Sik Endre szociológus, a Nemzetközi Migráció- és Menekültügyi Kutatások Központjának vezetője. Az ezer, illetve ezerötszáz fős reprezentatív kutatásból az derült ki, hogy a magyarok 40 százaléka határozottan idegenellenes. Ennél azonban az idegenellenesség aránya jóval magasabb, mivel magas a látens idegenellenesek aránya is. A legfrissebb eredmény kiugróan magas idegenellenességet jelent, ugyanis májuban 25, az elmúlt években pedig 30-35 százalék körül mozgott ez az arány, a legalacsonyabb - 15 százalék - 1992-ben volt.

A kutatásból az is kiderült, hogy a magyarok az EU állampolgárait sem látnák szívesen az országban. A megkérdezettek közel kétharmada rossznak vagy nagyon rossznak nevezte az EU-állampolgárok Magyarországra telepedését. Hasonlóan nyilatkoztak a megkérdezettek arról, ha magyarok telepednének le az Európai Unió területén. A válaszadóknak közel a fele rossznak vagy nagyon rossznak ítélte ezt a lehetőséget is, és mindössze 9 százalékuk véleménye szerint jelent ez nagyon jó lehetőséget.

A felmérés kitért arra, hogy az emberek milyennek látják a bevándorlás hatásait. A megkérdezettek 63 százaléka egyetértett azzal a feltevéssel, hogy a bevándorlók miatt növekszik a bűnözés. Ezzel mindössze a megkérdezettek 13 százaléka nem értett egyet. A válaszadók 56 százaléka úgy vélte, hogy a bevándorlók elveszik a munkahelyet azok elől, akik Magyarországon születtek.

Egy szintén most nyilvánosságra hozott - 1998-ban készült - felmérés szerint, amely nemzetközi összehasonlításban vizsgálta az idegengyűlölet mértékét, az egykori szovjet tömb államai közül - kiugróan magas, 50 százalék körüli átlaggal - Magyarországon a legnagyobb idegengyűlölet aránya. A második helyen Lengyelország, a harmadikon pedig Csehország áll. A volt szocialista országok közül Szlovákiában a legkedvezőbb a bevándorlók és menedékkérők megítélése.

A 30 európai ország bevonásával 1999-ben végzett összehasonlító vizsgálat eredménye hasonlóan kedvezőtlen. Míg 1990-ben 24 országból Magyarország a 12. helyen állt a bevándorlók elfogadásában, addig jelenleg 30 országból nálunk volt a legalacsonyabb a menedékkérőket illető tolerancia mértéke.

Sik szerint a felmérésekből egyértelműen kiderül, hogy a magyarok jóval inkább elzárkózóak, mint más európai országok lakói. A magyarok az európai átlagnál jobban félnek a bevándorlástól, de fenntartásaik nem szignifikánsak, azaz bizonyos keretek között állandóan változnak. A szociológus ugyanakkor úgy vélte, hogy a magyarországi idegengyűlölet nem agresszív, és nem köthető politikai pártokhoz sem. A hazai idegengyűlölet nem nyilvánul meg politikai szavazatokban, mert a bevándorlókat és a menedékkérőket kedvezőtlenül megítélő emberek között azok vannak többségben, akik nem mutatnak nagy politikai aktivitást, és általában szavazni sem mennek el - mondta.

Sik elmondta: azok az emberek - a megkérdezettek több mint 50 százaléka -, akik egyéni elbíráláshoz kötnék, hogy mely bevándorlókat engedik be az országba, legkevésbé az arabokat és a cigányokat, leginkább pedig a kínaiakat és a volt szovjet tagállamokból érkezőket látnák szívesen.

Sik szerint az is meghatározható, hogy melyik társadalmi csoportoknál magas az idegengyűlölet aránya. Ebből a szempontból kiemelkednek a nyugdíjasok, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, a falusi emberek és a munkanélküliek. A kutatási eredmények alapján az is megállapítható, hogy a nők hajlamosabbak az idegengyűlöletre, mint a férfiak. Bár az idegengyűlölet nem köthető pártokhoz, az kiderült a felmérésekből, hogy leginkább az SZDSZ szavazói toleránsak, leginkább idegengyűlölőnek pedig az FKGP szavazói számítottak.