Megszavazta a parlament az alkotmánymódosítást

A parlament elsöprő többséggel megszavazta az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítást. 361 képviselő szavazott igennel, 4 nemmel, a szavazás során senki nem tartózkodott. Nemmel szavazott Juhász Ferenc honvédelmi miniszter, Hajdu László (MSZP), egy fideszes politikus és Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke. Kuncze és Juhász az [origo]-nak elismerte: véletlenül nyomtak nemet. Az Országgyűlés ezt megelőzően elfogadta a Fidesz módosító indítványait is, amelyekben a párt azt kérte, hogy három pontot vegyenek ki a tervezetből.

A parlement keddi ülésén megszavazta az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítást. A kétharmados támogatást igénylő módosítás szavazásánál 361 képviselő voksolt igennel, és 4 nemmel. Senki nem tartózkodott. Nemmel szavazott Hajdu László (MSZP), Juhász Ferenc MSZP-s képviselő, honvédelmi miniszter, Kerényi János (Fidesz) és Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke. A szavazást követően mindegyik képviselő úgy nyilatkozott, hogy véletlenül voksolt nemmel. Juhász közölte, mivel igennel akart voksolni a módosításra, ezért kérni fogja szavazatának utólagos megváltoztatását. Hasonló nyilatkozatot tett Kuncze Gábor is.

Juhász Ferenc is félreszavazott

A módosítás megszavazása előtt a parlament elfogadta a Fidesz módosító indítványait is, amelyekben a párt azt kérte, hogy három pontot vegyenek ki a tervezetből. Ezen a szavazáson 346 képviselő szavazott igennel, 20 nemmel.

Medgyessy Péter miniszterelnök a szavazás után újságíróknak elmondta, az alkotmánymódosítással újabb kapu nyílt meg a csatlakozás előtt. A kormányfő hozzátette, örül annak, hogy a parlament konszenzussal fogadta el a módosítást. Hozzátette, közömbösnek tartja azt, hogy az ellenzék vagy a kormányoldal tett-e több engedményt az egyeztetések során. Medgyessy az elutasító szavazatokkal kapcsolatban elmondta, biztos abban, hogy a képviselők tévedésből nyomták meg a nem gombot.

A kormányfő elmondta, a módosítás elfogadását követően most már a társadalmon sor, hogy az április 12-i népszavazáson döntsön a csatlakozásról. Medgyessy biztos abban, hogy a lakosság túlnyomó része igent fog mondani a referendumon. A miniszterelnök ugyanakkor elismerte, hogy a csatlakozással és a jövendő EU-tagsággal kapcsolatos tájékoztatásban még van mit behozni.

Az alkotmánymódosítási javaslat azt követően került a parlament elé, hogy az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága megszavazta az alkotmánymódosítás tervezetéhez benyújtott három fideszes módosítási indítványt. A Mátrai Márta (Fidesz) által benyújtott javaslatokkal kapcsolatban az Igazságügyi Minisztérium képviselője ugyanakkor az MTI-nek elmondta: a záróvitában nincs helye módosító indítvány benyújtásának.

Fodor Gábor, a bizottság szabad demokrata tagja szerint a döntés sértette a házszabályt, ezért sem politikailag, sem tartalmilag nem vállalható. Fodor szerint módosító indítványt csak akkor nyújthattak volna be a tervezethez, ha az alkotmánymódosítás tervezetének jelenlegi szövege koherenciazavart okozott volna. Fodor úgy véli, ennek lehetősége nem állt fenn, ezért a bizottságnak nem kellett volna foglalkoznia a Fidesz indítványaival.

A bizottság ülésén egyedül az SZDSZ tartotta magát ahhoz az állásponthoz, hogy a Fidesz által kifogásolt három pontot nem kellene kivenni a tervezetből. Fodor Gábor elmondta, semmi sem indokolja, hogy kivegyék a javaslatból a Fidesz által kifogásolt pontokat, szerinte ugyanis ezekre szintén szükség van az uniós csatlakozás miatt.

A Fidesz korábban azt kifogásolta, hogy az alkotmánymódosítás 1., 8. és 9. pontjának - a nemzetközi szerződésekről, a menekültek jogainak szabályozásáról és a miniszteri rendeletek kérdésköréről szóló résznek - nincs köze közvetlenül az uniós csatlakozáshoz, ezért azokat ki kell hagyni a módosítás szövegéből.

Az MSZP-frakció hétfői ülésén döntött úgy, hogy elfogadja a Fidesz által kért változtatásokat. Vastagh Pál, az alkotmányügyi bizottság szocialista elnöke a hétfői frakcióülést követő sajtótájékoztatón elmondta, a képviselőcsoport végül egységesen képviselte ezt az álláspontot, mert nem pártpolitikai kérdésnek, hanem nemzeti ügynek tekintik az alkotmánymódosítást, és nem akarják arra felhasználni, hogy a parlamenti ellenzéket "leckéztessék".