Kehi: Sorozatos törvénysértések az imázsközpontnál

Elkészült a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálata az Országimázs Központról. E szerint az imázsközpont az állami pénzeket sorozatosan törvénysértően költötte el. A vizsgálat szerint az OK sokszor elnagyolt tervek, esetenként spontán döntések alapján, nagyvonalúan, az állami költségvetés számára hátrányosan használta fel a pénzeket.

A Kehi Országimázs Központról szóló, pénteken nyilvánosságra hozott jelentése kifogásolja többek között azt, hogy a teljesítések igazolásához a megkötött szerződésekben az OK nem követelte meg a teljesítés tényleges megtörténtét igazoló dokumentumokat. Emellett több esetben szabálytalanul kötötték meg az alvállakozói keretszerződéseket is. Ráadásul az Országimázs Központ nem készített részletes költségvetést sem.

A jelentésből az is kiderül, hogy az OK által működése során felhasznált 13 milliárd forint 82 százalékát két vállalkozásnak fizette ki. Bár a jelentés nem említi név szerint a cégeket, de korábban megerősített hírek szerint az Ezüsthajó Kft.-ről és a Happy End Kft.-ről van szó. A két Fidesz-közeli cég összesen 10,5 milliárd forintot kapott, amelyből a megbízásokat teljesíthette. Az Ezüsthajó összesen 502 millióért készített filmeket. A Happy End pedig 10 milliárdot fordíthatott állami ünnepségek szervezésére. A teljesítéseket azonban a legtöbb esetben nem lehet ellenőrizni, így az sem deríthető ki, hogy a cégek pontosan milyen munkát végeztek a pénzért cserébe.

A vizsgálat megjegyzi, hogy 2001. augusztus 20-i állami ünnepség megszervezésére és lebonyolítására az Országimázs Központ 3 eseti szerződést kötött a Happy End Kft.-vel, melyre ténylegesen 831 milliót fizettek ki. Ebből 10,7 milliót többletköltség címén. Az ügy érdekessége, hogy az ünnepség szervezése során az előre nem látható költségek között olyan tételek szerepeltek, mint kordonok, kötelek, zászlórúd bérlése, kábelőrzés, pólók a fellépő gyerekeknek.

A Kehi a miniszterelnök és a kormány tagjai tevékenységének audiovizuális dokumentálását is megemlíti a  vizsgálatban az indokolatlan pénzköltésre példaként. A Kehi által vizsgált időszakban 298 filmet, valamint fotókat készíttettek egy kft.-vel ( bár a vizsgálat itt sem említi név szerint, de a cég korábban megerősített hírek szerint a Fidesz- közelinek tartott Ezüsthajó Kft. volt). Ezekért a munkákért 446 milliót fizettek ki. Ezen felül a keretszerződésben meghatározott készenléti díjként további 36 milliót is kapott a vállalkozás.

A szakértői vélemények szerint a szerződések nem rendelkeztek megfelelően a felvételek szerzői jogáról. Ráadásul a filmek elkészültét és átvételét rögzítő teljesítés-igazolások egymondatosak, formálisak. A filmeket a vizsgálat szerint megtekintés nélkül vették át. Ezt bizonyítja az is, hogy az Országimázs Központ 2000-ben 9, soha el nem készült filmért is fizetett. Ennek a pénznek a  visszafizetésére - késedelmi kamat nélkül - csak a következő évben került sor.

A szakértői vizsgálatra átadott filmek között volt olyan, mely címével ellentétben más felvételeket tartalmazott. A filmek bevételezését, nyilvántartását nem biztosították, leltári felelősséget nem állapítottak meg, leltározást nem végeztek.

A Kehi véletlenszerűen 21 film költségvetését szakértőkkel is megvizsgáltatta. E szerint a filmek amatőr szintűek, az utómunkák, egyes produkciós költségek és a nyersanyag költségei túltervezettek, vagy a felszámított munkák ténylegesen nem történtek meg.  A szakvélemények szerint a felvételek jóval egyszerűbb felvételi eljárással és eszközökkel, valamint kisebb stábbal és alacsonyabb költségráfordítással is elkészíthetők lettek volna.

Ráadásul a szakértők több, rendkívül költséges reklám- és sportfilmet meg sem találtak. Így például a lakásépítés támogatásáról készített 55 másodperces, 39,5 millióért elkészült reklámfilmnek sincs nyoma az archívumban.

Meglepő eset az is, hogy a C.S.I.O. lovas díjugrató verseny esetében a szervezés költségeit magára vállalta az Országimázs Központ. A rendezvény költségvetésében 6 millió forint értékben lovas pálya-akadályokat is vettek. Ezek a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóságához kerültek a verseny után és máig ott tárolják az akadályokat.

Vitatható körülmények között készítették el a Millenniumi Országjáró kiadványt. A kivitelezéssel megbízott cég valószínűleg a tényleges piaci árnál jóval magasabb költségeket számlázott, így többszáz millió forint kár érhette a költségvetést. A kiadvány a Kehi szerint a MeH által alapított, közlönykiadásra szakosodott kft.-vel mindenképpen olcsóbban lett volna előállítható, mint külső cég bevonásával.

Összességében a Kehi-vizsgálat szerint az Országimázs Központ gazdálkodása során több esetben megsértették a vagyonkezelésre és a számvitelre vonatkozó törvényi előírásokat, valamint az e törvényeken alapuló egyéb jogszabályok rendelkezéseit.

A 2000 februárban alapított és 2002 májusában megszüntetett Országimázs Központot feladata az országkép kialakítása és az állami ünnepségek programjainak megszervezése és lebonyolítása volt.

Komáromi Gergely

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK