Lehetőség a KDNP-frakció kiválására

A Fidesz-frakcióhoz tartozó 13 kereszténydemokrata képviselő önálló frakcióalapításának lehetőségét biztosítja a tervezett házszabály-módosítás. Ebben a kérdésben mind a négy párt egyetért. Az MKDSZ elnöke szerint a kiválásról döntés csak a Fidesz-frakcióval közösen, az előnyök és hátrányok számbavételével születhet.

Módosulhatnak a frakcióalakítás szabályai: az új házszabály kimondaná, hogy már tíz, egy párthoz tartozó képviselő önálló képviselőcsoportot hozhat létre - mondta Avarkeszi Dezső, a házszabály-módosítást előkészítő albizottság MSZP-s elnöke az [origo]-nak. Jelenleg ugyanis a minimális létszámot csak a megszűnés viszonylatában szabályozza a házszabály, amikor is kimondja, hogy megszűnik a képviselőcsoport, ha tagjainak száma tizenöt fő alá csökken. Emiatt az előző ciklusban vitát okozott, hogy a listán bejutott 14 MIÉP-es képviselő alakíthat-e önálló frakciót. Ha a parlament is elfogadja a házszabály-módosítást előkészítő albizottság ez irányú, még nem hivatalos javaslatát, akkor hasonló kérdésben többé nem lehet vita, mert minden listán bejutó párt alakíthat önálló frakciót, még ha a létszáma a tízet nem éri el, akkor is. Ebben a kérdésben négypárti konszenzus alakult ki - jegyezte meg az albizottság elnöke.

Ha a frakcióalakításról szóló módosítást a parlament elfogadná, akkor a Fidesz-frakció MKDSZ-es (Magyar Kereszténydemokrata Szövetség) képviselői mint ismét KDNP- (Kereszténydemokrata Néppárt) tagok önálló frakciót alakíthatnának. Jelenleg 13 MKDSZ-es képviselő van a parlamentben, akiknek többsége KDNP-tag - mondta Harrach Péter, az MKDSZ társelnöke az [origo]-nak, aki tőlünk értesült a tervezett módosításról. Az önálló frakciónak lennének előnyei és hátrányai - fejtegette a politikus, aki hangsúlyozta, hogy az esetleges önállósulásról a Fidesszel közösen döntenének. Előny lenne a több bizottsági hely, a több megszólalási lehetőség, nagyobb mozgástér, jobb anyagi lehetőségek, hátrány lenne viszont, hogy az egységesülés irányába mozduló polgári oldalt tekintve szétdarabolásnak hathat az esetleges önállósulás - mondta Harrach Péter, aki szerint a technikai és anyagi előnyök nem a legnyomósabbak.

A független képviselők jogállásának rendezésében is valószínű a megállapodás, az ülésezési rend és a vizsgálóbizottságok kérdésében viszont nincs közeledés az álláspontok között. Ezenkívül néhány apróbb, bár a mindennapi munka során fontos kérdésben is megegyezés történt: így például nem lesznek "egynapos" frakcióvezető-helyettesek, mivel a a napirend előtti felszólalásokat nem frakciótisztséghez kötnék, hanem frakciónként egy lehetőséghez - számolt be Avarkeszi Dezső.

Azok a kérdések, amelyekben sikerül megegyeznie a négy párt képviselőinek, február végén, március elején kerülhetnek a parlament elé házszabály-módosítás formájában.