Minden frakció támogatja az üvegzsebtörvényt

A közpénzek felhasználásáról szóló, úgynevezett üvegzseb-program általános vitáján a parlamenti frakciók általánosságban támogatták és egyetértettek annak elfogadásával. Az ellenzék ugyanakkor több módosító javaslatot is tett. Az ellenzék főként az előterjesztés formáját kifogásolta, a tervezett változtatások ugyanis 19 jogszabályt érintenek.

"A közpénzek felhasználásáról szóló törvények módosítása rendezi a közérdekű adatok és az üzleti titok közötti összhangot, jelentősen megerősíti az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerepét és szélesíti hatáskörét, átláthatóbbá teszi a költségvetési szervek működését, korlátozza gazdasági szerepvállalásukat" - jelentette ki expozéjában Hankó Faragó Miklós, az igazságügyi tárca politikai államtitkára szerdán, az Országgyűlésben.

Az államtitkár közölte: a módosítással átfogó szabályrendszert szeretnének kialakítani, amely lehetővé teszi a költségvetési források felhasználásának hatékony ellenőrzését, a közpénzek és a köztulajdon hasznosításának átláthatóságát, a korrupciós lehetőségek kiküszöbölését.

Mint elmondta, a módosító csomag számos törvény változtatását foglalja magában, ezek közül az ÁSZ-ról, az adatvédelemről és a helyi önkormányzatokról szóló jogszabály kétharmados támogatást igényel.

Az előterjesztés szerint a közpénzekből származó bevételek a jövőben nem tartoznának az üzleti titok által védett körbe. "Elfogadhatatlan ugyanis az az eddigi gyakorlat, hogy a közpénzek felhasználása üzleti titoknak minősülhet csupán azért, mert az állam valamilyen gazdasági szereplőtől vásárol valamit" - jelentette ki Hankó Faragó. Hozzátette: a módosítás bevezeti a közérdekből nyilvános adat fogalmát, így nem lehetne üzleti titokra hivatkozni akkor, ha egy adat állami, vagy önkormányzati költségvetés, tulajdon, vagyon kezelésével kapcsolatos.

Az államtitkár elmondta: az ÁSZ jelenleg csak a központi költségvetésből juttatott támogatások felhasználását ellenőrizheti, a javaslat szerint vizsgálhatná az államháztartás bármelyik alrendszeréből finanszírozott beszerzéseket, a közvagyont érintő szerződéseket. Ez azt jelenti - mondta Hankó Faragó -, hogy az ÁSZ ellenőrzéseinek nem kell megállniuk a jövőben a költségvetési szervek portájánál.

Hozzátette: a javaslat szerint az ÁSZ ellenőrzést végezhet a helyi, a kisebbségi önkormányzatoknál, köztestületeknél, közalapítványoknál, azok gazdasági társaságainál, közhasznú szervezeteknél és minden egyéb kedvezményezettnél. "Az ellenőrzés kiszélesítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a közpénzek útja a költségvetésből pénzhez, vagyonhoz jutó valamennyi szervezetnél követhető legyen" - mondta az igazságügyi államtitkár.

A javaslat tartalmazza azt is, hogy az államháztartás bármelyik alrendszeréből az önkormányzatoknak juttatott célzott támogatások összege nyilvános lesz. Ugyancsak nyilvánossá akarják tenni, hogy az államháztartásból származó pénzből milyen eszközöket, szolgáltatásokat vásárolnak a költségvetési szervek.

Hankó Faragó Miklós kiemelte: a visszaélések megelőzésének garanciája az lesz, hogy költségvetési szerv alapítására csak a pénzügyminiszter engedélyével kerülhet sor. Mint mondta, a jövő évben már létrejöhet a pénzügyi tárcánál a költségvetési szervek közhiteles nyilvántartása is.

A költségvetési szervek a javaslat szerint a kormány előzetes engedélyével hozhatnának létre gazdasági társaságokat, vagy társulhatnának ilyenekbe, a vállalkozásokban pedig több mint 50 százalékos részesedéssel kell rendelkezniük. Mindezt azért kívánják bevezetni, hogy megakadályozzák: a költségvetési szervek gazdasági társaságaik révén megkerülhessenek bizonyos törvényeket, például a közbeszerzésit.

További szigorításnak nevezte, hogy a központi költségvetési és társadalombiztosítási szervek által működtetett gazdasági társaságok nem társulhatnának tovább, nem hozhatnának létre újabb cégeket.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a módosítás értelmében a kormány határozná meg azokat a szempontokat, amelyek alapján a többségi állami tulajdonú társaságoknak szabályzatot kell készíteniük a vezető tisztségviselők javadalmazásának mértékéről. Mint mondta, így szeretnék korlátozni az indokolatlanul magas összegű javadalmazásokat, végkielégítéseket.

Az önkormányzati törvényt is módosítaná a javaslat úgy, hogy a társaságalapítás átláthatóbb legyen, és a helyhatóságok vállalkozásaira is az állami tulajdonú gazdasági szervezetekre vonatkozó szabályozás legyen érvényes. Hankó Faragó Miklós közölte: a javaslat szerint a közbeszerzési eljárásokat alkalmazniuk kellene azoknak a gazdálkodó szervezeteknek is, amelyek állami vagy önkormányzati feladat ellátásában vesznek részt, és ezért rendszeresen kapnak költségvetési támogatást. Ugyanez érvényes lenne az állam, az önkormányzatok, valamint az ÁPV Rt. tulajdonosi irányítása alatt lévő szervezetekre is.

Az államtitkár közölte: a javaslat az érdekképviseletekkel történt egyeztetési folyamat eredményeként született meg, a benne foglaltakkal egyetért az ÁSZ elnöke és az adatvédelmi biztos is.

A vita során az illetékes bizottságok kormánypárti előadói egyetértettek a javaslattal, amelynek célját az ellenzéki képviselők sem vitatták. Az ellenzék főként az előterjesztés formáját kifogásolta, a tervezett változtatások ugyanis 19 jogszabályt érintenek.

Avarkeszi Dezső (MSZP) elmondta: az alkotmányügyi bizottság többsége támogatta a javaslatot, az ellenzék a "saláta" forma mellett az önkormányzatokra vonatkozó tervezett intézkedésekkel kapcsolatban fogalmazta meg aggályait.

A gazdasági bizottság nevében Kovács Tibor (MSZP) közölte: az Állami Számvevőszék számára a javaslatban szereplő többletfeladatokhoz biztosítani kell a szükséges forrásokat is.

A költségvetési és pénzügyi bizottság többségének álláspontját ismertető Molnár László (MSZP) megjegyezte: a javaslat azért szükséges, hogy ne következhessen be olyasmi, mint amikor az előző kormány asszisztált az állami vagyon elherdálásához.

Szijjártó Péter (Fidesz) a testület kisebbségi véleményét tolmácsolva közölte: a javaslat csak részben tesz eleget a közpénzek átlátható felhasználásának, áttörést, generális szabályozást nem jelent. Megjegyezte: az ellenzék érdemi véleményt nem mondhatott a javaslatról, szerintük a kormány nem akart együttműködni velük, csak színlelt egyeztetések folytak.

Papp József (MSZP) közölte: az önkormányzati bizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztést.

A törvénymódosító csomagot támogatta a számvevőszéki és a társadalmi szervezetekkel foglalkozó bizottság többsége is.

A parlamenti frakciók általánosságban támogatják és egyetértenek az üvegzseb-program elfogadásával, ugyanakkor többen módosításokat javasoltak.

Répássy Róbert (Fidesz) jelezte: a törvényjavaslat gerincét kétharmados törvények módosítása jelenti; ahhoz, hogy ezeket a változtatásokat támogassák, szerintük szükséges az előterjesztés módosítása néhány ponton. Hozzátette: az elképzelések céljával és indokaival egyetértenek, és az elfogadáshoz készek a koalícióval együttműködni.

Az ellenzéki politikus támogatásáról biztosította a döntéshozásban résztvevők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét, ugyanakkor úgy vélte, hogy ennek csak a tényleges döntéshozókra kellene kiterjednie.

Répássy közölte: módosítani kell a polgári törvénykönyvet, ha az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) javaslati joga lesz a 200 millió forintos alaptőkét meghaladó gazdasági társaságok felügyelő bizottsági elnökének személyére. Indítványozta, hogy a költségvetési tartalékalapból biztosítsák az ÁSZ-ra háruló többletfeladatok fedezetét.

A szocialista Molnár László a közpénzek felhasználásának nyomon követését és az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogkörének bővítését emelte. Szólt arról, hogy a három kétharmados és a tizenhat egyszerű többséget igénylő törvényt módosító előterjesztés az üzleti titok fogalmát szabályozza és vezeti át több jogszabályon.

Kuncze Gábor (SZDSZ) úgy vélte: a közpénz az adófizetők pénze, felhasználásának nyomon követését a megfelelő törvényi szabályozással lehetővé kell tenni. Hozzátette: ennek egyik fontos módja a nyilvánosságon keresztül történő ellenőrzés.

A kormánypárti politikus szerint Magyarországon - a világ más országaihoz hasonlóan - létezik a korrupció, és szerinte arra kell törekedni, hogy ezt visszaszorítsák. Kitért arra, hogy egyértelmű szabályozás hiányában az előző négy évben a kormány többször megakadályozta az ellenzéket abban, hogy a felmerült visszásságokat kivizsgálhassa.

Kuncze szerint a törvényjavaslat célja a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóvá tétele, illetve az ellenőrzés kiterjesztése. Fontosnak nevezte, hogy a javaslatban jelenjen meg az uniós pénzek felhasználásának nyomon követése, és hamis vagyonnyilatkozati adatok esetében a szankció alkalmazásának lehetősége is.

Horváth Balázs (MDF) jelezte: módosításokat nyújtanak majd be a törvényjavaslathoz, amelynek elfogadását egyébként támogatják. Az előterjesztés érdemének nevezte, hogy az egyértelműen definiálja a közérdekű adatok fogalmát.