A légtér használatát is kérte - a közutak és a vasútvonalak igénybevétele mellett - Magyarországtól az Egyesült Államok - írja a Népszabadság. A szerelvények Szlovákián Magyarországon Románián és Bulgárián haladnának keresztül Törökországig. Bár a kormánynak békeidőben joga van arra, hogy csapatmozgásokat engedélyezzen, a mostani helyzet Magyarország területéről indított katonai akciónak is minősülhet, ezért az Országgyűlés dönt majd. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter az MTI-nek vasárnap elmondta: parlamenti döntés szükséges az ügyben, és hogy az mihamarabb megszülessen, kéri a házszabálytól való eltérést.
Orbán Viktor volt kormányfő a hétvégén azonban közölte: Magyarországnak csak akkor szabad támogatnia az Egyesült Államok Irak elleni akcióját, ha ehhez az amerikaiak megkapják a felhatalmazást az ENSZ-től. A magyar parlament akkor dönt okosan - mondta Orbán -, ha az ország útjait és a vasútjait egyelőre nem bocsátja az USA fegyveres erőinek rendelkezésére. A volt miniszterelnök szerint Magyarországnak egyelőre nem kellene határozott választ adni az USA kérésére, hanem közölni: várunk a válasszal az ENSZ döntéséig.
Orbánnal egybehangzóan Simicskó István fideszes képviselő is úgy nyilatkozott, hogy várni kell vagy a NATO állandó tanácsának, vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsának a felhatalmazására. A Jugoszlávia elleni 1999-es bombázások idején szintén hiányzott az ENSZ jóváhagyása, az Orbán-kormány akkor azonban kiállt a fellépés mellett. Simicskó szerint a helyzet más, mert akkor a NATO-egyetértés megvolt. Új helyzetet teremthet, ha a NATO-ban egyetértésre jutnának, és Törökország védelme érdekében vonulnának fel az amerikaiak. Ekkor ugyanis átengedésükhöz elegendő lenne a kormánydöntés.
Az amerikaiak nem kötötték konkrét időponthoz a légi és földi szállítási útvonalak használatát. Szlovákia és Románia már átengedte a légterét.