A kis települések a legelégedetlenebbek

A helyi önkormányzatok nagy része rossznak tartja gazdasági körülményeit és mindössze 8 százalékuk elégedett helyzetével, derül ki a Tárki által 2002 novemberében készített felmérésből. Eszerint a leginkább borúlátók az ezer lakosúnál kisebb települések. A kutatásból az is kiderül, hogy a hazai önkormányzatok közel 40 százaléka vagy egyáltalán nem rendelkezik számítógéppel, vagy csak egy gépe van összesen.

A települési önkormányzatoknak csak 8 százaléka tartja jónak gazdasági helyzetét, ezzel szemben 40 százalék rossznak, több mint 50 százalék pedig közepesnek ítéli azt - derül ki a árki felméréséből, melynek eredményeit kedden tették közzé. A Tárki a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége megbízásából tavaly novemberben végezte a kutatást. A csaknem 3200 helyi önkormányzat közül 756 válaszolt a kérdésekre. A kutatás szerint az ezer lakos alatti falvakban nagyobb a pesszimisták aránya, mint a nagyobb lélekszámú településeken.

A válaszoló helyhatóságok több mint 10 százaléka egyáltalán nem rendelkezik személyi számítógéppel, 27 százalékuknak csak egy gépe van, de ők sem rendelkeznek internet-eléréssel. A felmérés érdekességei közé tartozik, hogy a fejlettebb régióként számon tartott Nyugat-Dunántúlon a legmagasabb azoknak a hivataloknak az aránya, amelyeknek nincs számítógépük.

Az informatikai felszereltség tekintetében Közép-Magyarország van a legjobb helyzetben. Itt kiugróan magas azoknak az önkormányzatoknak a száma, amelyek nagy sebességű internet hozzáféréssel rendelkeznek.

A kutatás adatai szerint a magyarországi önkormányzatok 33 százaléka rendelkezik testvértelepülési kapcsolattal. Közülük 62 százaléknak egy, 18 százaléknak kettő, 10 százaléknak pedig négy vagy ennél több külföldi településsel van kapcsolata. A helyhatóságok 27 százaléka romániai, 21 százaléka német, 13 százaléka szlovákiai településsel áll kapcsolatban, de jelentős az Ausztriához, Finnországhoz, Franciaországhoz, Horvátországhoz és Olaszországhoz való kötődés is. A testvérvárosi kapcsolatok kialakulásának okai között elsősorban kulturális és gazdasági tényezők álltak, ám 1990 után a hangsúly a kultúra és a hagyományőrzés felé tolódott el. Elsősorban Románia, ezen belül Erdély tekintetében a legfontosabb célok közé a gazdasági támogatások és a segítségnyújtás került még.