Kiss Péter portréja

Vágólapra másolva!
Kiss Péter a Horn-kormány munkaügyi minisztereként vált országosan ismert politikussá, az Orbán-kormány idején pártja frakcióvezető-helyettese volt. A Medgyessy-kormányban újra megkapta a munkaügyi tárcát. Egyik legfontosabb ígérete szerint meg akarta szüntetni a kényszervállalkozásokat, és ő javasolta a minimálbér adómentessé tételét.
Vágólapra másolva!

Kiss Péter munkaügyi miniszterként a közalkalmazottak 50 százalékos fizetésemelésére a legbüszkébb. Ezt már az Orbán-kormánytól is többször követelte, és szerepelt az MSZP választási programjában is. Emellett egy 2002 végén, a Magyar Rádiónak adott interjújában működése másik legfontosabb eredményének nevezte, hogy a minimálbér adómantessé vált.

Az elmúlt hónapok gyárbezárásai kapcsán került sokszor a figyelem középpontjába. Egyelőre még nem tudni, hogy a tárcának sikerül-e munkahelyet találnia a több ezer, közelmúltban elbocsátott gyári munkásnak. Kiss minisztériuma az érintett településeken (Székesfehérvár, Szombathely) ideiglenes irodákat nyitott, hogy segítse a munkanélkülivé váltak elhelyezkedését.

Kiss azt tervezte, hogy 2003-tól fokozatosan bevezeti a munkakártyát: ez a chipkártya lényegében a rendszerváltáskor megszüntetett munkakönyv utódja lenne. Kiss szerint a kártyára azért van szükség, hogy pontos információk legyenek a munkavállalók helyzetéről és a foglakoztatási szokásokról.

Szintén szerepelt tervei között az egyszemélyes kényszervállalkozások megszüntetése, illetve átalakítása. Azt ígérte, hogy az alkalmazotti formában, de kényszerűségből számlára dolgozók helyzetét egy új foglalkoztatási rendszer bevezetésével segíti majd. Sokat foglalkozott a távmunka népszerűsítésével is.

Kiss az előző ciklusban ellenezte a minimálbér felemélését, mert szerinte túl nagy terhet rótt a munkaadókra. Azt javasolta, hogy a bérek után fizetett járulékokat csökkentse a kormány, mert csak így lehet bevezetni a magasabb minimálbért.

2001-ben Kiss Péter és Vitányi Iván levelet írtak az MSZP elnökségének, amelyben bírálták a párt kommunikációs stratégiáját, mert szerintük a párt üzenetei távol állnak az emberek gondolkodásától. Azt is a vezetők szemére hányták, hogy a választási üzenetek túlságosan általánosak, így nem érhetik el céljukat.

Kiss Péter 1980-1989 között MSZMP-tag volt, 1989-ben öt hónapra a párt legfontosabb döntéshozó szervezetébe, a Központi Bizottságba is bekerült. Előtte a KISZ Budapesti Bizottságának volt első titkára. 1995-98-ben volt először munkaügyi miniszter.

1992 óta országgyűlési képviselő, 1992-95 között a Baloldali Ifjúsági Társulás elnöke volt. 1998-tól 2002-ig az oktatási és tudományos bizottság munkájában vett részt