Nincs aki behajtsa a szabálysértési bírságot

Behajthatatlanok a bíróságok által kiszabott szabálysértési bírságok, ugyanis az 1999-ben elfogadott törvény nem rendelkezik arról, hogy kinek van joga eljárni, ha például egy veszélyes fenyegető, vagy rendbontó egyszerűen nem rója le a pénzbírságnak megfelelő illetékbélyeget - írja a Magyar Hírlap. Ráadásul egy év múlva a fizetési kötelezettség is elévül.

Az ítélkező bírák nevetségesnek, a törvények és a bíróságok tekintélyét aláásó rendelkezésnek tartják a szabálysértési jogszabályt. Most az Alkotmánybíróságtól várják, hogy szólítsa fel az Országgyűlést a törvény korrigálására.

A legnagyobb gond a szabálysértéseknek azzal a csoportjával van, amelyet kizárólag a bíróság ítél meg. Hat ilyen jogsértést tartanak számon: a tiltott kéjelgést, a veszélyes fenyegetést, a rendzavarást, az önkényes beköltözést, az eltiltás hatálya alatt a járművezetést és a terménylopás szabálysértését. Ezekért elzárás, tehát szabadságelvonás is kiszabható, ezért foglalkozhat velük egyedül a bíróság.

A megyei bíróságok büntetőkollégiumai már többször megvizsgálták, milyen jogszerű kiutat találhatnának ebből a helyzetből - értesült a Magyar Hírlap. Arra a következtetésre jutottak, hogy a végrehajtás szabályainak hiánya miatt senki sem jogosult vagy köteles beszedni a pénzt az állam javára. Egyes megyékben a bírák korábban megküldték a jogerős határozatot a polgármesteri hivatalnak vagy a rendőrségnek, de legtöbbször azt a választ kapták, hogy a megkeresett hatóság, jogi felhatalmazás hiányában nem foglalkozhat az üggyel.

Arról nincs adat, hogy 1999 óta mekkora összeget szabtak ki az ország bíróságai a szabálysértési ügyekben. Nem tudni azt sem, ebből mennyit nem fizettek be az érintettek.