Tiltakozás a szükségtározók ellen

Polgári engedetlenségi megmozdulásra és fővárosi tüntetésre is készek azok a Hajdú-Bihar megyei gazdák, akik úgy tudják, hogy földjükön a Vásárhelyi-terv keretében vésztározókat készül létesíteni az állam. Az érintettek attól tartanak, hogy birtokukon emiatt lehetetlenné válik a gazdálkodás. A vízügyi hatóság illetékese szerint az aggodalom alaptalan - írja a Népszabadság.

A Hajdú-Bihar megyei Egyek község polgármestere, Hegyesi Kálmán a lapnak elmondta: a 6300 lelkes nagyközségben óriási a felháborodás a terv ellen, mert a gazdák szerint a szükségtározók veszélyeztetik a falu külterületének több ezer hektárnyi értékes termőföldjén folyó gazdálkodást. A polgármester hozzátette, elképzelhető, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak panaszukkal.

Hasonló tiltakozás tapasztalható a Hajdú-Bihar megyei Tiszacsegén. Az 5300 lakost számláló kisváros polgármestere, Németh József a Népszabadságnak elmondta: a Közép-Tisza vidékén élő emberek nevében tiltakozik a falu határába tervezett vésztározó ellen. A polgármester kifogásolja azt is, hogy a szaktárca illetékesei nem vették figyelembe a városi önkormányzat álláspontját. Elmondása szerint a gazdák attól félnek, hogy a vésztározó számára kijelölt, művelés alá vont területeken korlátozzák majd a gazdálkodás, az agrárberuházások lehetőségeit. Mint mondta, hasonló tiltakozást tapasztalt a környékbeli településeken is, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszafüreden, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mezőcsáton és Ároktőn.

A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője, Kóthay László szerint egyelőre alaptalanok a hajdúsági gazdák félelmei, mert még nem született döntés arról, hogy hol alakítják ki a szükségtározókat. Kóthay elmondta: ha Tiszacsegén és Egyeken a szaktárca komoly tiltakozást tapasztal, akkor a két község mellett nem létesítenek vésztározót. A vízügyi szakember kifejtette: a vésztározóknak kijelölt területeken a gazdálkodás nem kerül veszélybe, mert az elárasztás, átlagosan 20-30 évente egyszer történne meg. Hozzátette: a szükségtározók esetleges elárasztása esetén a gazdák nem szenvednek majd anyagi hátrányt, mert az állam az elárasztás miatt elmaradt bevételt megtéríti.

KAPCSOLÓDÓ CIKK