Meglepte a kormányt az olimpiáról szóló tanulmány

Meglepetésként érte a kormányt az olimpia megvalósíthatóságáról készült tanulmány néhány megállapítása. Erről Jánosi György sportminiszter beszélt a kormányszóvivői sajtótájékoztatón. A kabinet szerdán tárgyalt első olvasatban a tanulmányról és úgy döntött, felhívja a kérdésben szintén illetékes Fővárosi Közgyűlés és Magyar Olimpiai Bizottság figyelmét a kockázatokra, és az ő álláspontjuk megismerése után térnek vissza a témára.

Az olimpia megvalósíthatósági tanulmányáról tárgyalt egyebek mellett szerdán a kormány. A tanulmánnyal kapcsolatban Jánosi György, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium vezetője beszélt a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.

A miniszter elmondta, hogy a tanulmányt első olvasatban tárgyalták, és annak néhány megállapítása meglepetésként érte a kormányt. Jánosi György példaként említette, hogy ma egyetlen sportlétesítmény sem alkalmas az olimpia megrendezésére, és ahhoz, hogy meg lehessen rendezni a sporteseményt, legalább egy olimpiai stadionra, négy labdarúgópályára, 11 fedett sportcsarnokra, és 16 kiegészítő sportlétesítményre lenne szükség.

Jánosi a 11 fedett sportcsarnokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a Budapest Sport Aréna szerződésmódosításakor szembesültek egy titkos záradékkal, amely szerint 2013 január 1-ig nem épülhet 7 ezer főnél nagyobb befogadóképességű sportcsarnok Budapesten kivéve, ha olimpiai célra épül. Azonban még ebben az esetben is 2006 előtt nem készülhetne el, utána pedig csak úgy épülhetne meg, hogy egyedül az olimpiára használható, és azon kívül pedig kihasználatlanul állna 2013-ig. Jánosi szerint már csak azért is meglepő ez a záradék, mert miközben az Orbán-kormány ezt elfogadta, az olimpiáért kampányolt. A miniszter feltette a kérdést: tudott-e a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) vezérkara, illetve a fővárosi közgyűlés erről a záradékról?

Jánosi tájékoztatása szerint a tanulmányban egyéb követelmények is szerepelnek, például 4600 milliárd forintra lenne szükség. Ennek egy része EU-támogatásból és magántőkéből esetleg biztosítható lenne, azonban 3000 milliárd forintra a költségvetésnek kellene garanciát vállalnia - mondta a miniszter. A tanulmány szerint ezt a ráfordítást csak akkor lehetne biztosítani, ha a következő 10 évben garantálni lehetne a 4,7 százalékos gazdasági növekedést, ami a miniszter szerint kérdéses. Másrészt el kellene fogadni hogy az infrastrukturális fejlesztésekre szánt pénz 60 százalékát a főváros kapná meg. Jánosi György megjegyezte, hogy ez ellentmond a kormány programjának, amelyben épp az szerepel, hogy nagyobb összegeket fordítanak a vidék felzárkóztatására.

Az ezeken az összegeken felül további 7-800 milliárd forintot pedig csak egyrészt az adóbevételek növelésével lehetne megvalósítható, ami Jánosi szerint megint csak nem egyezik a kormány céljaival, hiszen az átlagos adóterhek csökkentését tűzték ki, másrészt más tárcáktól kellene átcsoportosítani összeget, ami szintén kétséges, esetleg növelni kellene az államháztartás hiányát, ami ugyancsak nem megoldható, mert az EU előírásai szerint ezt 3 százalék alatt kell tartani.

A tanulmány emellett 300 kilométer autópálya meglétét teszi szükségessé, 400 kilométer gyorsforgalmi út, 25 kilométer új metró, és 1300 km felújított vasútvonal mellett. A kormány úgy döntött, hogy az illetékesek, elsősorban a MOB és a Fővárosi Közgyűlés figyelmét felhívja a kockázati tényezőkre, és az ő álláspontjuk megismerése után térnek vissza a témára, és döntnek az olimpiáról.

Jánosi személyes véleményét úgy fogalmazta meg, hogy mindenképpen olimpiapárti, de rendkívül nagyok a kockázati tényezők. Szerinte az egyedüli kérdés, amit meg kell fontolni, hogy mikor tehető az ország és a főváros alkalmassá egy olimpia megrendezésére.