Visszaélések a kisebbségi választásokon

Vágólapra másolva!
Rosszak a kisebbségi választásokkal kapcsolatos jogszabályok, ezt bebizonyították a tavalyi kisebbségi önkormányzati választásokon tapasztalható visszaélések - ismertette 2002-es beszámolóját Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman. Jóval több lett a kisebbségi képviselő, mint korábban: például több mint ötven olyan településen alakult kisebbségi önkormányzat, ahol a 2001-es népszámlálás során senki sem vallotta magát más nemzetiségűnek.
Vágólapra másolva!
Törvénymódosítással az etnobiznisz ellen/itthon/20030303torvenymodositassal.html

Megalapozottak voltak a korábbi félelmek, hogy a kisebbségi választásokon történhetnek visszaélések, mivel a legutóbbin szép számmal akadt rá példa - jelentette ki Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman, amikor ismertette a tavalyi évről szóló beszámolóját. Több mint ötven olyan településen alakult kisebbségi önkormányzat, ahol a 2001-es népszámlálás során senki sem vallotta magát nemzetiséginek - érvelt az ombudsman, aki további adalékokkal szolgált: kiugróan megnőtt 1998-hoz képest a kisebbségi képviselők száma, a ruszinoké például 70 százalékkal. Érkezett olyan panasz is, mely szerint egy településen 259 kisebbségi jelöltből csak 73 tartozott az adott kisebbséghez.

Mindezek az adatok az úgynevezett etnobiznisz jelenségére utalnak, vagyis arra, amikor olyan személyek kerülnek be a kisebbségi testületekbe, akik valójában nem is tartoznak az adott nemzetiséghez. A jelenlegi jogszabályok erre lehetőséget adnak, ugyanis ahhoz, hogy valaki jelölt legyen, elegendő, ha a kisebbséghez tartozónak vallja magát. Ráadásul a kisebbségi jelöltekre nem csupán az adott kisebbség, hanem bárki voksolhat. Így fordulhatott elő például, hogy a tavalyi választás alkalmával Jászladányban olyan személyeket szavaztak be a roma önkormányzatba, akik valójában nem is cigányok.

A kisebbségi joganyag megváltoztatása már nyolc éve húzódik, és mivel eddig egyik politikai erő sem tett érdemi lépéseket, ezért az ombudsmani hivatal megrendelt egy kutatást, amelynek eredménye segítheti a kisebbségi törvény megváltoztatását - mondta Kaltenbach Jenő. Az ombudsman a változások elhúzódásával kapcsolatban megjegyezte: "A jogszabályok előkészítése nem szokott 8 évig tartani." A politikai pártok tétlenségére utalva emlékeztetett arra, hogy az előző ciklus idején alakult parlamenti albizottság sem tudott semmilyen kézzelfogható eredményre jutni.

A kutatást azért rendeltük meg, mert az ombudsmani hivatal szerint a jogszabály változtatásának csak úgy van értelme, ha előtt megismerjük az érintett kisebbségek véleményét is - mondta Kaltenbach. Az ombudsman hozzátette, hogy a felméréssel tulajdonképpen szívességet tettek a változtatások elmaradásáért felelős jogalkotóknak.

A vizsgálatot a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának munkatársai végezték, és a szűkös anyagi források miatt a kutatás csak Baranya megyére és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére terjedt ki. Kaltenbach közölte, Szabolcsot azért választották, mert ott a roma önkormányzatok száma magas, Baranyát pedig azért, mert ott az egyéb nemzeti kisebbségi önkormányzat száma haladja meg az országos átlagot..

A vizsgálat első lépéseként kérdőívet juttattak el a kisebbségi önkormányzatoknak és az érintett települések vezetőinek, majd fórumot rendeztek, végül pedig interjúsorozatot készítettek az önkormányzatok vezetőivel, illetve a polgármesterekkel. A kutatás során kiderült, hogy a megkeresett kisebbségi önkormányzatok 14 százaléka még mindig nem rendelkezik infrastruktúrával, azaz nincs irodájuk, felszerelésük.

Kaltenbach külön kiemelte azt, hogy a kisebbségi testületek 32 százalékának beszámolója szerint egyáltalán nem vonják be őket a települést érintő döntésekbe. Holott a kisebbségi önkormányzatok éppen úgy élhetnének a törvényben biztosított autonómiájukkal, ha részt vehetnének a döntések előkészítésében - tette hozzá az ombudsman.

A vizsgálat megállapította azt is, hogy vannak olyan települési önkormányzatok, amelyek rászállnak a kisebbségi - főként roma - önkormányzatok költségvetésére. Ez azt jelenti, hogy a település rendelkezik a romáknak járó összegek felett, mondván, hogy ők úgysem tudják megfelelően elkölteni.

A kutatás kitért a kisebbségi képviselők díjazására is, és megállapította, hogy a képviselők kétharmada semmilyen díjazásban nem részesül. Ha kapnak is valamilyen tiszteletdíjat a képviselők, akkor is alacsony - néhány ezer forintos -összegről van szó, ami Kaltenbach szerint azt jelzi, téves az a vélekedés, hogy a kisebbségi képviselők saját anyagi gyarapodásuk miatt jelöltetik magukat az önkormányzatba.

Azt ugyanakkor az ombudsman is elismerte, hogy vannak olyan esetek, amikor a képviselők az átlagosnál jóval magasabb összeget szavaznak meg saját maguknak. Kaltenbach szerint éppen ezek a képviselők azok, akik feltehetően nem is tartoznak az adott kisebbséghez. Ők azok, akik az úgynevezett etnobiznisz résztvevőiként jutottak be az önkormányzatokba.

Az ombudsmani hivatal és az MTA kutatása választ keresett arra is, hogy a kisebbségi önkormányzatok milyen módon változtatnák meg a jelenlegi kisebbségi képviseleti rendszert. Kaltenbach szerint egyértelműen az derült ki, hogy egyes véleményekkel ellentétben egyik kisebbség sem gondolja azt, hogy meg kellene szüntetni a jelenlegi önkormányzati rendszert.

A romák úgy vélik, hogy tovább kellene fejleszteni a jelenlegi önkormányzati rendszert. Azt szeretnék, ha a testületek valóban lehetőséget kapnának a helyi cigányok szociális megsegítésére és a munkahelyteremtésben való részvételre.

Az úgynevezett nagy nemzeti kisebbségek - többek között a németek, a horvátok - szintén szűkösnek érzik a jelenlegi érdekképviselet kereteit. Több feladatot, a települési képviselőkkel azonos státust és nagyobb jogkört kívánnak maguknak, továbbá céljaik között szerepel a kulturális autonómia megteremtése is.

A jelenlegi rendszerrel elsősorban az alacsonyabb létszámú kisebbségek vannak megelégedve. Stratégiájuk kimerül abban, hogy élnek a jelenlegi lehetőségekkel, és megpróbálják távol tartani magukat a politikától.

A kutatás eredményeinek birtokában az országgyűlési biztos hivatala jogalkotási javaslattal fordult a Miniszterelnöki Hivatalhoz, hogy soron kívül intézkedjen a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény módostíásának előkészítéséről. Az ombudsman ebben külön felhívja a figyelmet arra, meg kell akadályozni, hogy a jövőben bárki is visszaélhessen a kisebbségi választási rendszerrel.

A javaslat tartalmazza azt is, hogy a módosítás elhúzódásának elkerülése érdekében határozzák meg a téma felelőseit és a pontos határidőket. Kaltenbach egyébként úgy véli: "a pártok végre megértették, hogy tenni kell valamit ebben az ügyben." Az ombudsman szerint biztató jel az is, hogy Lamperth Mónika belügyminiszter - aki egyben a kormánypárt egyik meghatározó politikusa is - korábban kijelentette, tavaly fordult elő utoljára, hogy a jelenlegi, visszaélésekre is alkalmat adó rendszerben bonyolították le a kisebbségi választásokat.