Jelentősen nőtt a lehallgatások száma

Tavaly jelentősen nőtt a titkosszolgálati eszközök használata iránti igény. Főleg a telefonlehallgatások, a telefonforgalommal kapcsolatos adat- és információkérések, illetve a konkrét titkosszolgálati megfigyelések száma nőtt meg - derült ki a nemzetbiztonsági bizottság ülésén.

A nemzetbiztonsági bizottság kedden zárt ajtók mögött meghallgatta a három polgári nemzetbiztonsági szolgálat 2002. évi tevékenységéről készített beszámolókat.

Tóth András, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár az ülés után elmondta: a tájékoztatókat a testület tudomásul vette, ugyanakkor a bizottsági tagok számos kérdést tettek fel. “Ezek döntően és alapvetően szakmai jellegűek voltak. A vita tárgyszerű volt, és ez azt is jelenti, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok működését alapvetően a folytonosság jellemzi” - tette hozzá az államtitkár.

Az ülésen kiderült: tavaly jelentősen nőtt a titkosszolgálati eszközök használata iránti igény. Főleg a telefonlehallgatások, a telefonforgalommal kapcsolatos adat- és információkérések, illetve a konkrét titkosszolgálati megfigyelések száma nőtt meg.

Tóth András elmondta: tavaly három olyan döntés volt, amely a magyar nemzetbiztonságot is érinti: az egyik a prágai csúcs, amely a NATO bővítéséről szólt, a másik a koppenhágai EU-csúcstalálkozó, a harmadik pedig a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem és annak fejleményei, amelyek 2002-ben is alapvetően új feladatokat és nagyobb munkát jelentett a szolgálatoknak.

Hozzátette, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal munkájában az említetteken túl a szervezett bűnözés elleni fellépés, a stratégiai gazdasági vállalatok védelme volt számottevő, illetve a közel 4500-4700 elvégzett nemzetbiztonsági ellenőrzés. Tóth András közlése szerint ennek jó része a kormányváltással függött össze, részben pedig a központi közigazgatási kar ellenőrzéséből adódott. “Az ellenőrzésekben minimális, húszat el nem érő volt azoknak az eseteknek a száma, ahol nemzetbiztonsági kockázat merült fel” - jelentette ki az államtitkár.

Szólt arról is: 2003-ban változások lesznek a szolgálatok működésében, de ezek jellege nem befolyásolja a folytonosságot. Megjegyezte, mivel 2003-ban nem nőtt olyan mértékben a szolgálatok költségvetése, mint szerette volna, így csak 2004-ben kezdhetnek hozzá a fejlesztésekhez.

Tóth András megerősítette, hogy Magyarországon nincs terrorfenyegetettség, és ismeretei szerint az ország vonatkozásában a külföldi titkosszolgálatok érdeklődése sem fokozódott.

Kövér László, a bizottság fideszes elnöke az ülést követően úgy fogalmazott: elégedett a beszámolókkal, abban a tekintetben mindenképpen, hogy a szolgálatok a kormányváltás óta is folytatják korábban megkezdett tevékenységüket. Emlékeztetett: a főigazgatók kinevezésükkor jelezték, hogy a folytonosságra kívánják helyezni a hangsúlyt. A bizottsági elnök szerint ez érződött a beszámolókban is.

Közölte: a tájékoztatással kapcsolatban feltett kérdések arra vonatkoztak, hogy az elmúlt időszakban a megváltozott világpolitikai helyzetben történt-e átrendeződés a nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi kapcsolatrendszerében. A nemleges választ ismertetve Kövér László hozzátette: maradtak a prioritások és a főbb partnerek.

Kiemelte, a nemzetbiztonsági szolgálatoknál folytatódott az előző ciklusban, ciklusokban megkezdett építkezés, akár a gazdaság-biztonság területéről, akár a szélsőséges tevékenységet végző politikai csoportosulások ellenőrzéséről van szó.