A hálapénzes állásokat keresik a fiatal orvosok

Az orvosi egyetemekről kikerülő fiatal orvosok egyre kevésbé választják azokat a szakterületeket, ahol nincs esély a hálapénzre - derül ki az általunk megkérdezett szakemberek szavaiból. Így hiány van kórboncnokokból, radiológusokból, de a traumatológiai osztályokra sem tolonganak a jelentkezők. A legtöbben szemészek, bőrgyógyászok szeretnének lenni, vagy ortopédián akarnak dolgozni. Sokan vannak, akik az alacsony fizetés és a túlhajszolt életmód miatt egyszerűen felhagynak a gyógyítással: egy radiológus például redőnyösnek állt, egy frissen végzett orvos pedig elment pincérnek.

Több kórház számára problémát okoz, hogy egyes szakterületekre nem tudnak új orvosokat találni. Gond az is, hogy egyre kevesebben jelentkeznek az orvosi egyetemekre, akik végeznek, azok közül pedig sokan külföldre mennek, vagy más munkát vállalnak. A Szegedi Tudományegyetem orvosi karának dékáni hivatalvezetője, Lednitzky András az [origo]-nak elmondta, tapasztalataik szerint a végzősöknek csupán 70 százaléka marad az orvosi pályán. Tíz százalék ügynöki munkát vállal különböző gyógyszergyáraknál, további tíz százalék külföldre megy dolgozni, a hallgatók másik egytizede pedig doktorandusznak jelentkezik. Lednitzky szerint a többi hazai orvosi egyetemnél is hasonló arányban vannak azok, akik nem maradnak a pályán.

A pályaelhagyók csak az egyik gondot jelentik, probléma ugyanis az is, hogy a végzősök alig érdeklődnek olyan szakterületek iránt, mint a laboratóriumi munka, a patológia, a radiológia vagy az aneszteziológia. Népszerű viszont a bőrgyógyászat, a szemészet, a fül-orr-gégészet és az ortopédia. Az utóbbi években csökkent az érdeklődés a szülész-nőgyógyász szakma iránt is, és alacsony azok száma is, akik traumatológusként akarnak dolgozni. Lednitzky szerint a diagnosztikai területek - például a radiológia - azért nem csábítják a végzősöket, mert ez olyan munkát jelent, amelyben az orvos nem találkozik közvetlenül a beteggel, és így nincs lehetősége arra, hogy hálapénzhez jusson.

Az orvosi egyetemekre - Lednitzky véleménye szerint - a szűk anyagi lehetőségek mellett azért is jelentkeznek kevesebben, mert ez egy olyan szakma, amit egész életen át kell tanulni. Ráadásul a nehezen megszerzett tudást nem lehet konvertálni: egy közgazdásszal ellentétben az orvos nehezebben tud pályát váltani.

Bár Szegeden működik az ország egyik orvosi egyeteme, a helyi kórháznak mégis gondjai vannak az utánpótlással. A városi kórház főigazgatója, Nárai György elmondta: a baleseti sebészeti osztályra már évek óta keresnek embert, és hiány van orvosokból a radiológián, a fertőzőosztályon is. Laboratóriumi orvosra és aneszteziológusra szintén szükségük lenne. Az egyetemekre minden évben leadják, hogy a különböző osztályokra hány rezidenst keresnek, ennek ellenére legutóbb is csak a pszichiátriára és az urológiára tudtak új embert felvenni.

Nárai elmondása szerint úgy tudják enyhíteni az orvoshiány okozta gondokat, hogy az osztályok "körbelopják egymást". Mindig akad olyan rezidens, aki az adott helyen nem érzi jól magát, és őt ilyenkor átcsábítják más területre. Arra kérdésre, hogy mi lesz, ha a mostani tendencia folytatódik, a főigazgató azt mondta, csak sejtései vannak. Elképzelhető például, hogy majd keletről és délről érkező szakemberekkel töltik fel a magyar egészségügyet.

Nárai szerint emellett a betegeknek várhatóan hozzá kell szokniuk ahhoz is, hogy - nyugat-európai országokhoz, például Nagy-Britanniához hasonlóan - többet kell várni majd a különböző műtétekre. Így például egy olyan beavatkozást, amelyre most csak egy hetet kell várni, a jövőben lehet, hogy csak egy hónap múlva végeznek el. Ez persze nem vonatkozik a sürgős beavatkozásokra, és nem jelenti azt sem, hogy a lakosság ellátás nélkül marad - tette hozzá.

A főigazgató is komoly gondnak tartja azt, hogy sok kollégája elhagyja az orvosi pályát, illetve külföldre távozik. Munkatársai közül is többen mentek már el Svédországba dolgozni, mások a gyógyszergyárakat választották. Egy radiológus ismerőse pedig redőnyfelszerelő vállalkozást indított, és végleg felhagyott az orvoslással.

A szegedi orvosi kar adatai szerint a végzősök ugyan szívesen mennek a nyugati országrészbe dolgozni, a győri Petz Aladár Megyei Kórház mégis orvoshiánnyal küszködik. Király Géza főigazgató-helyettes elmondása szerint elsősorban a kórboncnoki és a radiológiai helyeket nem tudják betölteni. A radiológián csak a közelmúltban normalizálódott a helyzet, miután egy nyugdíj előtt álló orvos felhagyta vidéki állását, és besegít a munkába. Ennek köszönhetően már nem kell heteket várni egy hasi ultrahang vizsgálat elvégzésére.

A győri kórházban egyébként néhány évvel ezelőtt nemcsak a kevésbé divatos osztályokon voltak problémák, hanem a népszerűbbnek számító sebészeten is. Itt már szerencsére nincsenek gondok, és 2-3 éve sikerült találni aneszteziológusokat is, akikből szintén hiány volt. A főigazgató-helyettes szerint nem kétséges, hogy azok az orvosok, akik továbbra is dolgoznak, a megszállottság és a hivatástudat miatt teszik azt. Tisztességes fizetés nélkül ugyanis más nem marad számukra.

A fővárosi Péterfy utcai kórház főigazgatója, Budaházy Emil elmondta: a Budapest szívében található kórháznak kevésbé vannak gondjai a vidéki intézményekhez képest, ugyanakkor nekik is szükségük lenne aneszteziológusra, belgyógyászra és patológusra. Budaházy megerősítette, hogy elsősorban a diagnosztikai területen van hiány orvosokból, szerinte azonban ez idővel változni fog: a kevés jelentkező miatt ugyanis már most kiemelt fizetést adnak azoknak, akik hajlandók ezeken az osztályokon dolgozni.

Budaházy szerint a fővárosban kevésbé okoz gondot az, hogy egyes területeken hiány van az orvosokból, de azt elismerte, hogy a vidéki intézményekben ez még valós problémát jelent. A főigazgató szerint várható, hogy a fizetések emelkedésével egyenlőbb megoszlás lesz a szakterületek között. Budaházy úgy vélte, idővel kikerül az egyetemekről egy olyan generáció, amely már nem a hálapénz lehetősége alapján választ szakirányt.

Megkérdeztünk egy, az egyetemről néhány évvel ezelőtt kikerült orvost is. A neve elhallgatását kérő fiatalember szerint a szakterület megválasztása különbözik a nők és férfiak esetében. A nők általában inkább "nyugisabb" szakirányt - pl. aneszteziológia - választanak, míg a férfiak a műtétes szakmákat - sebészet, ortopédia stb. - keresik. A fiatal ortopéd orvos elmondta, volt évfolyamtársai közül sokaknak már most csömörük van a munkájuktól. Ha havi hat ügyeletet vállalnak, akkor kapnak kézhez 110 ezer forintot, ha ezt nem tennék, akkor be kellene érniük 70 ezer forinttal.

Az ortopéd orvosnak is több ismerőse ment el gyógyszergyári ügynöknek. Szerinte ők tulajdonképpen ugyanazt csinálják, mint például a sör- vagy cigaretta-üzletkötők: a gyógyszergyári ügynöknek álló orvos munkája ugyanis abból áll, hogy kap egy autót, amellyel járja a gyógyszertárakat. Ezzel a munkával a fiatal orvos szerint a dupláját - mások szerint többet is - meg lehet keresni az orvosi fizetésnek. Ennek a munkának azonban alacsonyabb a presztízse, a gyógyszergyári ügynök ugyanis szinte semmit nem hasznosít abból, amit az egyetemen megtanult.

Az általunk megkérdezett orvos elmondása szerint ismeretségi köréből ennek ellenére sokan választották ezt a munkát. Persze akadt olyan is, aki még távolabb eső munkát vállalt: az egyetem elvégzése után az egyik fiatal orvos pincérnek állt egy hajón.

A jelenségről, az orvoshiány okozta problémákról szerettük volna megkérdezni a Magyar Orvosi Kamara véleményét is. A kamara munkatársai azt mondták, hogy csak a főtitkár tud tájékoztatást adni, ő azonban egész héten nem ér rá.

Pethő András