Megúszták a börtönt a milliárdos olajügy főszereplői

Felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést kapott 7 vádlott a bíróság elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint egy több milliárd forintos kárt okozó olajügyben. A bíróság indoklása szerint a 10 évvel ezelőtti események mozgatói, főszereplői elkerülték a felelősségre vonást. A vádlottak között vámosok is vannak, de sok ötletadó, szervező kilétét nem sikerült tisztázni.

A Fővárosi Bíróság csempészet és adócsalás miatt szabott ki másfél-két éves felfüggesztett szabadságvesztést és néhány százezer forinttól 2 millió forintig terjedő pénzbüntetéseket egy összességében körülbelül 2,5 milliárd forintos kárt okozó olajügyben hétfőn. A vádlottak egy része az eljárás kezdeti szakaszában hónapokig előzetes letartóztatásban volt. Többségük bűncselekmény hiányában felmentésért fellebbezett, így a büntetőper az ítélőtáblán folytatódik.

A szóbeli indoklás szerint 1993-ban és 1994-ben a magyar gazdaság sajátos időszakát élte, amikor a szabályozás hiányosságai miatt lehetőség nyílt jelentős vagyonok megszerzésére, például olajügyletek révén. Akkoriban a kőolajszármazékokat importáló, forgalmazó magyar cégeknek lehetőségük volt halasztott vámfizetésre. Ennek a jogszabályi rendelkezésnek a célja eredetileg az volt, hogy a jobbára tőkehiányos vállalkozások is kivehessék részüket a tetemes adótartalommal bíró olajüzletből. A bíróság szerint ezt használták fel a vádlottak, valamint az ismeretlenül maradt ötletadók, szervezők arra, hogy olyan kft.-ket hozzanak létre, amelyek két-három hónap alatt minél több üzemanyagot importálnak és forgalmaznak anélkül, hogy a közterheket megfizetnék.

A vádlottak között van két egykori vámügyintéző és egy ügyvéd, aki az elsőfokú büntetőper közben elhunyt. A bíróság szerint a terv kidolgozásában "vámos körök" is részt vehettek, sőt, a vám- és pénzügyőrség központi számítógépes rendszerét is manipulálhatták akkoriban. Ahhoz pedig csak igen kevesen férhettek hozzá, ám az elkövető kilétét az eljárásban nem sikerült tisztázni. A bíróság rámutatott: az ügynek ezt a részletét a vám- és pénzügyőrség sem tudta felderíteni, bár az iratok arról tanúskodnak, hogy ezért nem is tettek túl sokat.

Az ügyben voltak fantomcégek és azok vezetőjeként álnéven, hamis csekkel és személyi igazolvánnyal eljáró személyek. Volt vádlott, aki előre tudta, hogy három hónapig lesz ügyvezető, erre az időre béreltek neki lakást, olajkereskedőnek öltözött, szakállt növesztett, haját befestette, testőrt állítottak mellé, aztán pedig több társával együtt külföldre menekült a felelősségre vonás elől. A bíróság szerint az elsőrendű vádlott, Gazda Péter által kiépített szervezet célja egyértelműen az olajügyletekkel kapcsolatos közterhek "lenyelése" és újraosztása volt.