Pénz jár a cigányosztályok megszüntetéséért

Azok az iskolák, amelyek vállalják, hogy megszüntetik az elkülönített cigányosztályokat, szeptembertől diákonként 51 ezer forint támogatást igényelhetnek. Az Oktatási Minisztérium felmérése szerint 700 cigányosztály működik az országban. A vizsgálat azonban csak 184 intézményre terjedt ki, így a valós szám ennek a sokszorosa lehet. Az [origo] által megkérdezett, korábban szegregációval vádolt iskolák komolyan érdeklődnek a program iránt.

Szeptembertől vehetik igénybe az általános iskolák az Oktatási Minisztérium integrációs normatíváját. Az 51 ezer forintos támogatás - amely a felzárkóztatási normatívát váltja, melynek összege 17 ezer forint volt - a diákonkénti éves 196 ezer forintos alapnormatívát egészíti ki. A normatíva célja a roma gyerekek iskolai és társadalmi beilleszkedésének elősegítése. A támogatást azok az intézmények igényelhetik 1. és 5. évfolyamaik számára, amelyek vállalják, hogy 2008-09-es tanévre teljesen megszüntetik az elkülőnítést, és legalább egy integrációs pedagógiai programot indítanak.

Az OM azért döntött az új támogatási forma bevezetése és a hozzá kapcsolódó pedagógiai programok megindítása mellett, mert egy tavaly ősszel, a tárca által készített felmérés megdöbbentő adatokat hozott a hazai oktatásban tapasztalható szegregációról. A felmérés szerint az országban 700 cigányosztály működik. A valós szám azonban ennél vélhetően jóval nagyobb, mert a tavalyi vizsgálat csak 184 iskolára terjedt ki.

Az [origo] megkeresett két olyan általános iskolát, amelyeket korábban a roma tanulók elkülönítésével vádoltak. Megkérdeztük, hogy tervezik-e a normatíva igénybevételét, illetve a pedagógiai programok elindítását. Zay Ferenc, a verpeléti Arany János Általános Iskola igazgatója az [origo]-nak azt mondta, hogy szeptembertől elindítják az 5. évfolyamban a integrációs pedagógiai programot, melyhez már igényelték a normatívát. A verpeléti iskolát 2002 elején azért marasztalta el Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman, mert vizsgálata szerint az iskolában elkülönítve oktatták a roma és nem roma tanulókat. Az igazgató - aki már az ügy nyilvánosságra kerülése idején is tagadta a szegregációt - úgy vélte, hogy Kaltenbach 2002-es vizsgálatának azért volt nagy visszhangja, mert "politikai kérdést csináltak" az iskola ügyéből, ami felkavarta a településen a hangulatot. Zay szerint ugyanakkor a problémák mostanra megszűntek, a roma és nem roma tanulók aránya minden osztályban azonos. "Bízom benne, hogy az integrációs oktatás bevezetésével végre a helyükre kerülnek a dolgok" - mondta.

Dárdai Ferenc, a mohácsi Belvárosi Általános Iskola igazgatója szintén azt mondta, hogy hallottak az integrációs normatíváról, melynek igényléséről tárgyalnak a mohácsi önkormányzattal és a helyi kisebbségi önkormányzattal. Dárdai szerint erre azért van szükség, mert az önkormányzat az iskola fenntartója, így ki kell kérniük véleményét az integrációs program indításáról, amely a támogatás igénylésének feltétele. Dárdai a tárgyalásokról azt mondta: "minden a legnagyobb rendben folyik". Az érdekünk nekünk is az, hogy a legjobb körülményeket tudjuk biztosítani a tanuláshoz - fogalmazott. A mohácsi iskolát 2001-ben az Országos Cigány Önkormányzat vádolta azzal, hogy elkülöníti a roma tanulókat, a város alpolgármestere azonban tagadta a vádat.

Mohácsi Viktória, az OM hátrányos helyzetű és roma gyerekek integrációjáért felelős miniszteri biztosa az [origo]-nak elmondta: az általános iskolák június végéig igényelhetik az új támogatást. A miniszteri biztos szerint az új támogatási forma iránt nagy az érdeklődés. Egy tavaly novemberben készített előzetes felmérés szerint közel 400 intézmény - az összes hazai alapfokú oktatási intézmény 10 százaléka - jelentkezett az új normatív támogatásra. Mohácsi szerint azonban várhatóan ennél is nagyobb lesz majd az érdeklődés, mivel akkor csak öt napjuk volt az iskoláknak a jelentkezésre.

Mohácsi elmondta, hogy az integrációs normatíva népszerűsítésére konferenciákat, felvilágosító beszélgetéseket tart az OM országszerte. Az oktatási intézmények figyelmének felkeltését szolgálja az minisztérium tévécsatornákon sugárzott reklámfilmje is.

A miniszteri biztos szerint ugyanakkor pontos felmérést nem lehet még készíteni arról, hogy az ősszel induló integrációs programot hány iskolában tudják beindítani. Mohácsi szerint ugyanis várhatóan 1-2 évig is eltarthat majd, mire az intézményvezetők megtanulják, hogy mit jelent pontosan az OM integrációs programja.

Sáling Gergő