Szigorodnak a titokká minősítés szabályai

Az elsősorban EU-jogharmonizációs célokat szolgáló törvénymódosító javaslat szerint a jövőben nem lehetne automatikusan állami- vagy szolgálati titokká minősíteni adatokat. Ehelyett bevezetnének egy négyfokozatú minősítési jelölési rendszert, és titokká minősíteni csak a szigorúbb előírások megfelelése esetén lehetne.

A jelenleg hatályban lévő törvényben nem szerepelnek kellően pontos kritériumok, így a minősítők többnyire automatikusan nyilvánítanak titokká adatokat - áll a törvényjavaslat indoklásában. Ezzel pedig indokolatlanul korlátozzák az állampolgárok alkotmányos jogát.

Az EU-jogszabályoknak megfelelően a jövőben tehát ki kell iktatni az állam- és szolgálati titokról szóló törvényből az automatizmusra lehetőséget adó részeket, és be kell vezetni az EU-ban szokásos jelölési rendszert.

A jövőben négyszintű minősítési rendszer lép életbe. Megmarad ugyan az állam- és szolgálati titok mint két fő kategória, ám az államtitkon belül bevezetik a "szigorúan titkos" minősítést, míg a szolgálati tikon belül lehet egy adat "titkos", "bizalmas" vagy "korlátozott terjesztésű". Ezzel többféle védelmi szint áll a minősítő rendelkezésére.

A törvényjavaslat melléklete tételesen felsorolja, mely esetekben milyen minősítés adható. Szigorúan bizalmas egy adat többek között, ha nyilvánosságra kerülése veszélyezteti az ország stabilitását, sok embert érintő életveszéllyel jár vagy súlyos károkat okoz a nemzetgazdaságnak.

Titkos minősítés akkor indokolt többek között - áll a javaslatban -, ha nyilvánosságra kerülése nemzetközi feszültség kialakulásához vezet, a közrend és a közbiztonság sérelmével jár vagy az ország nemzetbiztonsági tevékenységének hatékonyságában kárt okoz.

Bizalmas például egy adat, ha nyilvánosságra kerülése a diplomáciai kapcsolatok sérelmével jár, meggátolja súlyos bűncselekmények felderítését vagy zavart okoz az ország valamely "jelentős tevékenységében".

A korlátozott terjesztésű minősítés pedig akkor adható többek között, ha az adat nyilvánosságra kerülése pénzügyi veszteséget okozna az államnak vagy bűncselekmény elkövetését segítené elő.

A jövőben az eddig államtitokként kezelt adatok egy része átminősül szolgálati titokká. A tikos információgyűjtéssel kapcsolatos adatok például nem minősülnek automatikusan államtitoknak, hanem szolgálati titokként lehet őket kezelni. Így például az ügyész vagy a bíró a jövőben külön engedély nélkül megismerheti a rendőrség által titkos információgyűjtéssel beszerzett adatokat.

A javaslat elfogadása esetén a Nemzeti Biztonsági Felügyelet hatásköre kibővül az EU-s minősített információk védelmével.

Korábban több botrány is volt abból, hogy bizonyos iratokat állam- vagy szolgálati tiokká minősítettek. Az Orbán-kormány idején például a Kehi szolgálati titokká minősítette a kormánytagok utazásairól készült jelentést.

Szintén az Orbán-kormány idején volt egy olyan törvényjavaslat, mely szerint 50 évre titkosították volna a kormányüléseken készült emlékeztetőket. Az adatvédelmi biztos azonban közölte, hogy az emlékeztetőkön szerinte nincs mit titkosítani.