A Fidesz története a kongresszusokon keresztül

A Fidesz - Magyar Polgári Párt május 17-én tartja XVII., tisztújító kongresszusát, amelyen alapszabályt módosítnak. Várhatóan megváltozik a párt neve, kibővül struktúrája, és elnökké választják Orbán Viktor volt miniszterelnököt. Az alábbaiakban a párt eddigi kongresszusainak legfontosabb döntéseiről olvashatnak.

1988. október 1-2., november 19-20., Budapest - Az 1988. március 30-án alakult Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) a Jurta Színházban rendezte meg első kongresszusát. A két lépcsőben tartott tanácskozás első fordulóján elfogadták a Szervezeti és Működési Szabályzatot (SZMSZ), a novemberi második fordulón pedig a politikai programot.

 

1989. október 13-15., Budapest - A II. kongresszuson ismét módosították az SZMSZ-t, és megválasztották az új, 13 tagú választmányt. Elhatározták, hogy a Fidesz pártként indul az 1990. évi parlamenti választásokon.

 

1990. június 1-3., Budapest - A III. kongresszus úgy határozott, hogy a tagság korhatára továbbra is 35 év. December elején Szegeden - a júniusi kongresszus újabb fordulóján - elfogadták az új alapszabályt, és kimondták, hogy e kongresszussal a Fidesz életében lezárult egy korszak, és megkezdődik a "profi politizálás" időszaka.

 

1992. február 7-9., Pécs - A IV. kongresszus elhatározta, hogy a párt teljes jogú tagságért folyamodik a Liberális Internacionáléban. (A párt 1992-2000 között volt tagja a szervezetnek.)

 

1993. április 16-18., Debrecen - Az V. kongresszuson elfogadott új alapszabály a pártba lépés alsó korhatárát 14-ről 16 évre emelte, a 35 éves felső korhatárt pedig eltörölte. A kongresszus döntése értelmében a párt élén ezentúl az elnök áll. A kongresszus a párt elnökévé Orbán Viktort választotta.

 

1994. július 9., Budapest - A VI. kongresszusán értékelték és elemezték a párt 1994. évi választási szereplését, és újra elnökké választották Orbán Viktort.

 

1995. április 29-30., Budapest - A VII. kongresszuson a párt nevét Fidesz - Magyar Polgári Pártra (Fidesz - MPP) módosították, és elfogadták A polgári Magyarországért című programnyilatkozatot. A szervezet önmagát a polgári jövő pártjaként, szabadelvű pártként definiálta, amelynek központi értékei a szabadság, a parlamentáris demokrácia, az alkotmányosság és a szociális felelősség. A pártelnök újból Orbán Viktor lett.

 

1997. április 19-20., Budapest - A VIII. kongresszuson Orbán Viktor sportsérülése miatt nem vett részt. Áder János ügyvezető alelnök olvasta fel Orbán Viktor beszédét, amely a párt programtéziseit tartalmazta. A kongresszus újra pártelnökké választotta Orbán Viktort.

 

1998. február 21., Budapest - A IX. kongresszuson elfogadták a szervezet 48 pontos parlamenti választási programját, amelynek középpontjában a gazdasági növekedés felgyorsítása állt.

 

1998. június 6., Budapest - Az 1998. évi megnyert választásokat követően a X. kongresszus felhatalmazta Orbán Viktor pártelnököt arra, hogy többségi kormányt alakítson, és a Magyar Demokrata Fórum mellett a Független Kisgazdapárttal is koalíciós szerződést kössön.

 

1999. május 8-9., Budapest - A XI., tisztújító kongresszuson újraválasztották Orbán Viktor pártelnököt.

 

2000. január 29., Budapest - A XII., soron kívüli kongresszus határozott a pártelnöki és a miniszterelnöki tisztség szétválasztásáról. Az alapszabály módosítása szerint a mindenkori Fidesz-tag miniszterelnök tanácskozási és szavazati joggal részt vehet a párt döntéshozó munkájában. A résztvevők Kövér László addigi alelnököt választották elnökké.

 

2001. május 5-6., Szeged - A XIII. kongresszuson módosították a szervezet alapszabályát, és ezzel a párt hivatalosan is az Európai Néppárt tagja lett. A küldöttek többségének döntése alapján ezzel összefüggésben a pártdokumentumban a "polgári néppárt" megjelölés váltotta fel az addigi "szabadelvű" definíciót. A küldöttek megtárgyalták az eltelt hároméves kormányzati időszak feladatait összefoglaló, A jövő elkezdődött című vitairatot. A leköszönő Kövér László helyére Pokorni Zoltán alelnököt választották pártelnökké.

 

2002. február 16., Budapest - A XIV., rendkívüli kongresszus az Összefogás kongresszusa nevet kapta. A tanácskozáson elfogadták a párt választási irányelveit. Orbán Viktor és a résztvevők aláírták a Szerződés a polgárokkal feliratú plakátot, a Fidesz és a polgárok jelképes szerződését, amely tartalmazta a párt választási programjának főbb elemeit.

 

2002. június 15., Budapest - A 2002. évi választási vereség utáni XV., rendkívüli, nem tisztújító kongresszus három ponton módosította a Fidesz alapszabályát. A változtatás értelmében a párt miniszterelnöke megbízatásának lejárta után négy évig automatikusan teljes jogú tagja a párt elnökségének. (2002. július 3-án lemondott Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke, parlamenti frakcióvezetője, mert tudomást szerzett édesapja állambiztonsági múltjáról. A párt vezetését azóta Áder János ügyvezető alelnök látja el.)

 

2002. december 7., Budapest - A XVI., rendkívüli kongresszus az európai uniós csatlakozással foglalkozott. A küldöttek egyhangúlag elfogadták az Európa a jövőnk, Magyarország a hazánk című programot, valamint a Fidesz elnökségének az európai uniós csatlakozással kapcsolatos határozatát.

 

2003. február 8. A Fidesz országos választmánya május 17-ére összehívta a párt tisztújító kongresszusát. A párt legmagasabb fórumán módosítják az alapszabályt, elnököt és két alelnököt választanak. Elnökjelölt: Orbán Viktor, alelnökjelöltek: Pokorni Zoltán és Schmitt Pál. A javaslat szerint a párt új neve Fidesz - Magyar Polgári Szövetség lesz.