Harminc aktív jeltolmács dolgozik az országban

Kiépültek a regionális jelnyelvi tolmácsközpontok, az idén egyetemi szinten is beindult a jeltolmács-képzés, ennek ellenére az igazságszolgáltatás, az államigazgatás, az egészségügy és a kultúra területén egyelőre nyoma sincs az esélyegyenlőségnek, mivel alig foglalkoztatnak jeltolmácsokat - írja a Magyar Hírlap. Magyarországon alig több mint harminc aktív jelnyelvi tolmács dolgozik, ők segítik hatvanezer siket és háromszázezer nagyothalló életét.

A siket és nagyothalló emberek kirekesztettségét jelentősen csökkentené, ha mind több jelnyelvi tolmács segítené életüket. Az esélyegyenlőségi törvény értelmében január 1-jétől a hivatalos ügyintézéshez minden hallássérült számára alanyi jogon tolmács járna. Magyarországon jelenleg alig több mint harminc aktív jelnyelvi tolmács dolgozik, ők segítik hatvanezer siket és háromszázezer nagyothalló életét - írja a Magyar Hírlap.Az igazságszolgáltatás, az államigazgatás, az egészségügy és a kultúra területén egyelőre nyoma sincs az esélyegyenlőségnek, mivel alig foglalkoztatnak jeltolmácsokat.

Mivel a jeltolmácsolás egyelőre nem bejegyzett szakma, kevesen választják, mivel jóval kevesebbet kapnak annál, amit nyelvi tolmácsként kereshetnek. A jelbeszéd oktatása nem régi kezdeményezés, csupán 1985 óta létezik intézményesített formában Magyarországon is - írja a lap. Fejlődik ugyanakkor a jelnyelvi tolmácsszolgálatok kiépítése. A szociális tárca tavaly írt ki pályázatot regionális jelnyelvi tolmácsközpontok megalakítására, január elseje óta hat régiós központ működik országszerte. Az ELTÉ-n az idén kezdődött jelnyelvi tolmácsképzés, és a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége is szakemberképzést tervez.

Magyarországon a televíziós műsoroknak csupán egy százalékuk feliratozott, jeltolmács még ennél is kevesebb műsor megértését segíti. A Siketek Világszövetsége szerint a hírműsoroknak legalább a felét felirattal és napi egy hírműsort jelnyelvi tolmácsolással kellene sugározni.