A magyar ellenállás hangja Kelet-Timorig is elér

Fél ezres tömeg tüntetett szerdán a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóján a korábbi magyar területek elcsatolása ellen. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom által szervezett tüntetésen együttgondolkodásra és a francia termékek bojkottálására kérték a résztvevőket. Toróczkay László, a szervezet elnöke szerint eljött az ideje, hogy tanuljunk az 1848-as magyar ellenállásból, az írek és sok más "elnyomott nemzet" is erőt merített.

Forrás: [origo]

Közel 500 ember gyűlt össze szerdán este a budapesti Felvonulási téren, hogy az 1920-as trianoni béke megállapodás ellen tiltakozzon. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) által szervezett tüntetés többségében fiatal résztvevői - akik között ott voltak többen tavaly az Erzsébet-híd elfoglalásánál és idén év elején a Kossuth téri tüntetésen - visszafogott lelkesedéssel skandálták a vezérszónokok után, hogy "Vesszen Trianon", "Igazságot Magyarországnak", a többi hasonló jelszót és az irredenta dalokat.

Toróczkay László, a HVIM elnöke "bimbódzó polgárjogi harchoz" kérte a tüntetők - mint mondta: a csonka országi magyarok, a nemzettestvérek - támogatását. Toróczkay szerint a magyaroknak tanulniuk kell az 1848-as szabadságharcból, amelyből a világ minden nemzete tanult. Írországtól Kelet-Timorig, Ibrahim Rugovától Gandhi-ig mindenki a 19. századi magyar ellenállásból merített erőt - mondta az elnök. Majd hozzátette: együtt kell gondolkodnunk.

Forrás: [origo]

A közös gondolkodás jele volt a magyar és Árpádsávos zászlók között feltűnő ír zászló is. A lobogót tartó fiatal tüntetők szerint ez a szolidaritás jele, mert az írek is ugyanúgy küzdenek Észak-Írország a brit elnyomói ellen, mint az erdélyi magyarok a románok ellen. Harcuknak példaként kellene előttünk állnia - mondták.

Egy lyukas EU-zászló is volt a tömegben, ami jelezte: a tüntetés résztvevői nem az uniós csatlakozástól várják a nemzet újraegyesítését. A tüntetés egyik névtelenséget kérő fiatal rendezője elmondta, hogy nem ért egyet azokkal, akik szerint az EU-csatlakozás megoldást jelenthet a magyar nemzet egyesítésére. "Szlovákiában például a Benes-dekrétumok még mindig érvényben vannak és sok magyar családot szakítanak szét, akik így szenvednek még mindig Trianon miatt. Igaz, most szó van róla, hogy ezeket visszavonják" - mondta, majd egy kis gondolkodás után hozzátette, "de ez nem igaz".

Forrás: [origo]

A tüntetésen aláírásokat és adományokat is gyűjtöttek a Trianon Múzeum létrehozására. Ott lesz majd a múzeum, ahol épületet tudunk venni, de ez attól is függ, hogy mennyi pénz jön össze - mondták a gyűjtés szervezői. Aztán gyorsan hozzátették: negyedóra alatt már harmincan adtak pénzt, vagy írták alá a nyilatkozatot.

A tüntetők ezután a francia nagykövetség közelben lévő épületéhez indultak. Indulás előtt a rendezők felszólítottak mindenkit, hogy rendben haladjanak és ne vegyenek francia árúkat, mert azok adótartalma a francia államkasszából a románba vándorol, a pénzből pedig laktanyákat építenek Székelyföldön. Figyelmeztettek továbbá arra is, hogy ha lehet, ne használják a francia cég által épített és üzemeltetett M5-ös autópályát. Már csak azért se, mert az útdíj sokáig 1920 forint volt.

Francia árúk helyett lehetett viszont könyveket - Henry Ford, Szálasi Ferenc és Adolf Hitler írásait -, kuruc, illetve régi magyar nótákat tartalmazó lemezeket és a kitűzőket venni.

Forrás: [origo]

Indulás után a tüntetők irredenta dalokat énekeltek. Elhangzott egy-egy antiszemita, vagy rasszista ének is. Az egyik tüntető pedig fiával dicsekedett a mellette haladóknak. "Az én fiamat Atillának hívják, egy t-vel és két l-lel, ahogy kell" - mondta. Aztán hét év körüli lányával elindult a francia nagykövetség felé, hogy tiltakozzon a trianoni döntés ellen.

A francia nagykövetség Lendvay utcában lévő épületénél egy idős asszony még figyelmezette a követséget biztosító rendőröket. "Sokan vagyunk ám" - mondta. A tüntetők elénekelték a himnuszt, autonómiát, önrendelkezést és szabadságot kértek Magyarországnak, de csak lehúzott rolókat találtak.

Ezután átmentek Szerbia és Montenegró nagykövetségéhez, de ott sem fogadták el petíciójukat, amelyben a magyarokat ért sérelmeket foglalták össze a HVIM képviselői. A tüntetők száma ekkor már jelentősen megcsappant. A bekiabált kérdésre, "hol vannak a székelyek?", már senki nem válaszolt. A maradék körülbelül 200 ember még elindult a román és a szlovák követségéhez, hogy itt is megpróbálják átadni a magyarok sérelmeiről szóló listát, de nem jártak több sikerrel ott sem.

Sáling Gergő

Fotó: Barakonyi Szabolcs