Az Alkotmánybíróság vizsgálja a plusz pártpénzeket

A Centrum és a Munkáspárt egymástól függetlenül az Alkotmánybírósághoz fordul, miután hétfőn elfogadta az Országgyűlés a pártalapítványokról szóló törvényt. A két kis párt szerint a törvény diszkriminatív, és plusz állami támogatáshoz juttat egyes pártokat.

A törvény szerint minden frakcióval rendelkező párt a jövőben egy alapítványt működtethet költségvetési támogatással. Az alapítványok ismeretterjesztő, tudományos, kulturális, oktatási tevékenységet végezhetnek. Direkt politikai tevékenységet nem folytathatnak, viszont politikai kutatómunkát és politikai képzést igen. Így, mivel a kulturális rendezvények széles körűek lehetnek, közvetett formában jóval nagyobb költségvetési támogatáshoz jutnak a pártok, mint eddig.

Két parlamenten kívüli kis párt, a Centrum és a Munkáspárt egymástól függetlenül tiltakozott a törvény ellen, és kinyilvánították: az Alkotmánybírósághoz fordulnak, amennyiben az Országgyűlés elfogadja a négypárti javaslatot.

"Nem lehet kritérium, hogy csak a parlamenti pártok részesülnek támogatásból" - mondta az [origo]-nak Droppa György, a Centrum párt alelnöke. A Centrum azt akarta elérni, hogy a választási eredményei alapján részesüljön támogatásban. A párt valószínűleg július 5-i elnökségi ülésén dönt arról, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul - tette hozzá Droppa.

"Megdöbbentő, hogy csak minket és a Centrum pártot zártak ki" - mondta az [origo]-nak Vajnai Attila, a Munkáspárt alelnöke. A törvény szerint ugyanis csak a parlamenti pártok hozhatnak létre költségvetési támogatással alapítványt, illetve a parlamentből kiesett pártok a következő ciklus végéig még kapnak támogatást. A Munkáspárt értelmezése szerint így a törvény a MIÉP-re és a kisgazdákra is vonatkozik, miközben az FKGP a 2002-es választásokon még 1 százalékot sem ért el, így a jogszabályok szerint egyébként nem jár neki költségvetési támogatás. Az alelnök azt még nem tudta megmondani, mikor fordulnak az Alkotmánybírósághoz, mint mondta, ezt minél hamarabb meg akarják tenni.