A Fidesz nem akar SZDSZ-est a levéltár második emberének

Az ellenzék kifogásolja, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgató-helyettesi posztjára egy egykori SZDSZ-es politikust jelölt az Országgyűlés elnöke. Az illetékes bizottság a kormánypártiak szavazatával támogatta a jelölt kinevezését, az ellenzék pedig kivonult. A jelölt ígéri: a hivatal honlapjára felkerülnek majd az ügyek és dossziék.

Az áldozatok információs kárpótlását és "offenzívabb nyilvánosságot" ígért meghallgatásán Gyekiczki András, a főigazgató-helyettesi poszt jelöltje, akit az Országgyűlés kulturális bizottságának kormánypárti többsége támogatásáról biztosított. A nyilvánosság érdekében a hivatal honlapjára felkerülnének meghatározott témakörökben ügyek, dossziék - mondta Gyekiczki, aki szerint az új törvény lehetőséget nyújt arra, hogy a korábbinál jobban érvényesülhessen az Alkotmányban megfogalmazott információs és önrendelkezési jog, valamint a közérdekű adatok megismerésének alkotmányos joga. A főigazgató-helyettesi poszt jelöltje hangsúlyt fektetne a korabeli állambiztonsági tevékenységek és a pártállami elnyomás bemutatására, valamint az erről folyó szakmai és közéleti vitákhoz adhatna muníciókat az új intézmény. Gyekiczki szerint a Történeti Hivatal működésének hat és fél éve alatt az iratok feldolgozása csak kismértékben történt meg.

A jelölt személyéről szóló szavazásban azonban az ellenzék nem vett részt. A Fidesz képviselői - akik Gyekiczki Andrást "SZDSZ-es pártkatonának" titulálták - azért hagyták el a bizottság ülését, mert a testület kormánypárti többsége leszavazta a fideszes Isépy Tamás ügyrendi javaslatát, hogy halasszák el a meghallgatást. Isépy a főigazgató és a helyettese közötti jó viszony miatt aggódik: a politikus beszámolt egy levélről, amelyet Gyarmati György, a levéltár vezetője írt; ebben Cseh Gergő Bendegúz történészt, levéltárost, jelenleg is a történeti levéltár egyik vezetőjét említi, mint akivel az intézmény vezetését "a legjobb meggyőződéssel osztaná meg". "Nem lenne jó, ha a két vezető közötti viszony feszült lenne" - jelentette ki Isépy Tamás. "24 éve ismerem Gyarmati Györgyöt, aki tanárom és mentorom volt a jogi karon, biztos vagyok benne, hogy képesek leszünk megfelelően együtt dolgozni" - mondta  Gyekiczki András, aki szerint levelével a főigazgató jelentősen túllépte hatáskörét, mivel helyettesét a törvény szerint nem ő, hanem a parlament elnöke jelöli ki.

Az ellenzék arra kéri Szili Katalin házelnököt, hogy vonja vissza Gyekiczki András jelölését az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgató-helyettesi posztjára, s nevezzen meg valaki mást, aki élvezi a szakma és a politika bizalmát - közölte Demeter Ervin fideszes képviselő a kivonulás után. Gyekiczki András alkalmassága a főigazgató-helyettesi posztra "erőteljesen megkérdőjelezhető" - vélte Demeter Ervin, aki ezt azzal indokolta, hogy Gyekiczki András, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelenlegi elnökhelyettese, "az SZDSZ bizalmi embere", nem pedig pártoktól független jelölt. Nem tisztázódott még az sem, hogy mi történt Szalay Gábor exállamtitkár kartonjával, amely akkor tűnt el a Belügyminisztérium irattárából, amikor Gyekiczki András Kuncze Gábor kabinetfőnöke volt - tette hozzá Demeter. 

A tavaly nyári D-209-ügy kapcsán a kormánytagok állambiztonsági múltjával foglalkozó vizsgálóbizottság MDF-es elnöke, Balogh László meggyanúsította Gyekiczki Andrást, hogy elvitt iratokat a belügyi irattárból, mondván, "ha átvett dokumentumokat, akkor feltételezhető, hogy ki is vitte". Baloghék azt állították, hogy 1995-ben kivitték Szalay Gábor volt SZDSZ-es államtitkár iratait a Belügyminisztérium irattárából, és ehhez Gyekiczkinek is köze lehet. Gyekiczki mindezeket kizárta, elmondása szerint csak egyszer, 1994-ben, a kormányzati átadás-átvétel idején járt az irattárban több osztályvezető társaságában, és semmit sem vitt el onnan. Mindezt tanúsítja Lamperth Mónika belügyminiszter tavalyi levele, amelyet Balogh László vizsgálóbiztottsági elnöknek küldött.

Gyekiczki András 1990-ig elmondása szerint Fidesz-közeli volt, a Bibó szakkollégium igazgatójaként a Fidesz akkori vezetőivel szoros kapcsolatban állt. Ezután kezdett el az SZDSZ-ben tevékenykedni szakértőként, de mint hangsúlyozta, a párt országos szervezetének nem volt tagja. 1994-98 között Kuncze Gábor belügyminisztersége alatt a minisztérium kabinetfőnöke volt. Egy év óta a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnökhelyettese, elmondása szerint a politikai befolyás lehetősége sem merült fel tevékenységével kapcsolatban.

Az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltáráról szóló törvény szerint a főigazgatót és helyettesét az országgyűlés elnöke nevezi ki hétéves időtartamra, a nyilvános pályázók közül.