OCÖ: Kolompár az úr a háznál

Vágólapra másolva!
Habár két, önmagát legitimnek nevező elnöke van az Országos Cigány Önkormányzatnak, valójában már csak az egyikük képes gyakorolni az elnöki hatalmat, az pedig Kolompár Orbán - győződött meg az [origo] riportere az OCÖ székházában. Az OCÖ közgyűlése úgy tűnik kettészakadt: a hétfői ülésen nem volt jelen Horváth Aladár volt elnök és frakciója, mint ahogy nem mentek el Kolompárék hívei pénteken a Horváth által összehívott közgyűlésre.
Vágólapra másolva!

A hivatalban már eldőlt, ki az úr a háznál: "Nemsokára itt lesz a Kolompár úr" - válaszolták a hivatal dolgozói az elnök hollétét firtató kérdésünkre. Két hete még biztos Horváth urat mondtak volna, de nem sokkal később vitatott körülmények között leváltották Horváth Aladár elnököt, és Kolompár Orbánt választották meg helyette. Teljesen egyértelmű, hogy az OCÖ elnökét június 25-től Kolompár Orbánnak hívják - mondta az OCÖ hivatalvezetője, Váczi Márta, aki május elejétől tölti be posztját. Az akkor leváltott elnökkel, Horváth Aladárral ellentétben a hivatalvezető szerint a szervezeti működési szabályzat szerint történt annak a közgyűlésnek megtartása, ahol Horváthot visszahívták. A hivatal rendben, zökkenőmentesen működik, intézzük a hozzánk forduló romák ügyes-bajos ügyeit - mondta a hivatalvezető, aki elmondta azt is, hogy az elnöki irodát már Kolompár használja.

A kormányzat egyelőre csak rébuszokban beszél, nem nevezte még meg, hogy kit is tekintenek legitim elnöknek: "A közös célokat, roma honfitársaink integrációját szolgáló együttműködésben a kormány számít az OCÖ-ra és a jogszabályok, valamint a demokratikus normák szigorú betartásával megválasztott legitim elnökére" - nyilatkozta néhány nappal ezelőtt a kormányszóvivő. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalban pedig elmondták, hogy mint kormányzati szerv a kormány álláspontját osztják. Horváth Aladár pénteken azt mondta, hogy az Igazságügyi Minisztériumhoz fordul állásfoglalásukat kérve, de a tárcánál azt mondták, hogy az ügy nem hozzájuk tartozik.

Pénteken mindenesetre két külön OCÖ-közgyűlést tartottak: Kolompárék 34-en gyűltek össze, ahol egyhangúlag megerősítették Horváth Aladár visszahívásáról hozott határozatukat. Horváth Aladárék csak 17-en voltak. Két OCÖ pedig a törvény szerint nem lehetséges: "egy azonos nemzeti vagy etnikai kisebbség csak egy országos önkormányzatot hozhat létre" - mondja ki a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokról szóló törvény. "Ha szabályos körülmények között hívnak vissza, akkor átadom a hatalmat és visszavonulok, de azt az ülést nem az szmsz-nek megfelelően hívták össze" - mondta Horváth, aki azért nem akar egyből visszavonulni, mert szerinte leváltásával visszatér a sötét középkor - mint mondta -, "pitiáner tolvaj vajdácskák uralkodnak majd a gettó felett". A magát elnöknek tekintő Horváth itt feltehetően arra a jelentésre célzott, amely az OCÖ korábbi gazdálkodását világította át, és amelyet átadtak a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak. A vizsgált időszakban a trónkövetelő Kolompár Orbánék tagjai voltak az OCÖ vezetésének. Horváth reményei szerint az ügyészség megteszi a büntetőfeljelentéseket a dokumentumok alapján. Kolompár szerint szabályosan váltották le Horváthot, és különben is véget kell vetni a sárdobálásnak.

Már az Országos Cigány Önkormányzat tagjainak megválasztását is botrányok kísérték, az első emlékezetes elektori gyűlés szavazását a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette, mert szerinte határozatképtelen volt a gyűlés a Lungo Drom-osok kivonulása után. Az OCÖ-ben óriási többségre szert tevő Demokratikus Roma Koalíció (DRK) tulajdonképpen csak a Lungo Drom legyőzéséig volt egységes. Horváth Aladár elnökké választása sem volt zökkenőmentes, az DRK egyik frakciója például megóvta az első elnökválasztás eredményét, mondván, az nem az szmsz szerint zajlott. Az óvást a bíróság tárgyalás nélkül elutasította. Június 25-én pedig visszahívták az alig több mint három hónappal azelőtt megválasztott elnököt.

Kozák Dániel