Milliárdok múlhatnak a kétezer lakosú Kosdon

A Pest megyei Kosdon az önkormányzat ma dönt arról, hogy támogatja-e a település mellé tervezett hulladéklerakót. Ha a kétezer lakosú település képviselői nemet mondanak, veszélybe kerül a térségbe tervezett hulladékfeldolgozási projekt, és elúszhat több milliárd forintnyi uniós támogatás. Felmerült ugyanakkor, hogy Kosd térségében olyan vízbázis létezik, amely miatt nem lenne célszerű éppen oda építeni a szemétlerakót.

Rendkívüli képviselő-testületi ülést hívtak össze ma este hat órára a Pest megyei Kosdon. A képviselők arról döntenek, hozzájáruljanak-e ahhoz, hogy a település mellett hulladéklerakó épüljön. Ha nemmel szavaznak, ami a lakossági tiltakozások és aláírásgyűjtési akciók után nem lenne meglepő, akkor új helyet kell találni a lerakónak.

A Kosdra tervezett lerakó része lenne annak a komplex hulladékgazdálkodási programnak, amelyet Pest megye és Nógrád megye egy részében valósítanák meg részben uniós forrásokból. Az erre vonatkozó projektjavaslatot még 2002 májusában nyújtotta be a környezetvédelmi tárca Brüsszelben - mondta az [origo]-nak Donáth Béla miniszteri biztos.

A javaslat azt követően készült el, hogy a térség több önkormányzata jelezte a minisztériumnak, pályázni kívánnak az Európai Unió ISPA-programjára, amely környezetvédelmi és szállítási infrastrukturális beruházásokat támogat.

A szelektív hulladékgyűjtő és hulladékkezelő, feldolgozó és válogató telepeket is magában foglaló program kritikus pontja a hulladéklerakó építése. Elsőként Püspökszilágyot jelölték meg a lerakó helyszínéül, de természetvédelmi okok miatt a környezetvédelmi felügyelőség nem járult hozzá a beruházáshoz, így új helyszínt kellett keresni. Ezt követően jött szóba Kosd, ahol ugyanakkor szintén vita tárgya lett az építkezés.

A Népszabadság közlése szerint a környezetvédelmi tárca a kilencvenes évek végén készíttetett egy felmérést, amely megállapította, hogy Kosd és térsége alatt különösen védendő vízbázis található, és ezért ott nem lenne célszerű lerakót építeni. Donáth Béla ezzel kapcsolatban az [origo]-nak azt mondta: ez szakmai kérdés, amit meg kell vizsgálni.

A miniszteri biztos elmondta azt is: amennyiben Kosdon nemet mondanak a lerakóra, akkor van rá mód, hogy más helyen készüljön el a létesítmény. Donáth elmondása szerint több település is jelezte már, hogy helyet biztosítana a lerakónak.

A miniszteri biztos emlékeztetett arra, hogy az ISPA-támogatáshoz csak akkor lehet hozzájutni, ha 2004 novemberében elkezdődik a hulladékgazdálkodási projekt megvalósítása. Előtte helyet kell találni a lerakónak, majd Brüsszellel is el kell fogadtatni a megváltozott tervet. Ezt követően lehet csak pályázatot kiírni a kivitelezésre.

Ha a hulladéklerakó miatt elakad a projekt, akkor azzal a miniszteri biztos szerint elsősorban az érintett önkormányzatok - Pest megye 65 és Nógrád megye 34 települése - fognak rosszul járni. A korszerű hulladékgazdálkodás kialakítására ugyanis mindenképp szükség van, de ha elúszik az uniós támogatás lehetősége, akkor az önkormányzatoknak saját erőből kell megoldaniuk a fejlesztést.

A jelenlegi program megvalósítása 6,5 milliárd forintba kerül, amelynek közel felét az EU, 40 százalékát az állam, 10 százalékát pedig a pályázó önkormányzatok állják.

Donáth Béla hozzátette: ha nem is valósul meg a Pest és Nógrád megye egy részét érintő projekt, az ISPA-pénz egy kisebb része nem veszik el Magyarország számára, mivel az az összeg az EU-csatlakozás után megnyíló Kohéziós Alapból felhasználható. A támogatást ugyanis más térségek programjaira is fel lehet használni.