Legalizálná a bordélyokat az ombudsman

Magyarország számára semmilyen szempontból nem lenne hátrányos, ha kilépne a New York-i egyezményből, és így legálisan működhetnének bordélyházak - mondta az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese, Takács Albert. Egy, a nők jogaival foglalkozó civil szervezet szerint ugyanakkor a piros lámpás házak terjedésével növekszik a nőkereskedelem és a prostituáltak kiszolgáltatottsága.

A türelmi zónák ügyében indított hivatalból vizsgálatot az ombudsman. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese szerint a vigalmi negyedek kijelölését elrendelő jogszabály visszás helyzetet teremtett, és törvénysértésbe sodort több önkormányzatot.

A prostituáltak érdekvédelmi egyesülete nemrégiben pert nyert a II. kerületi önkormányzattal szemben. A bíróság döntése szerint az önkormányzatnak hatósági bizonyítványt kell kiadnia arról, hogy hol folytathatják tevékenységüket a kerületben a prostituáltak.

A türelmi zónák kijelöléséről szóló szabályozást 1999-ben fogadta el az Országgyűlés. A szabályozás értelmében a helyi önkormányzatoknak kell e zónákat kijelölniük a prostitúció tömeges megjelenése esetén. A törvény kijelöli azokat a területeket, ahol prostitúció nem folytatható, többek között iskolák, templomok és diplomáciai objektumok közelében. Eddig sehol sem sikerült az önkormányzatoknak teljesíteni a zónák kijelölésére vonatkozó kötelezettségüket. Az ország egyetlen türelmi zónáját pedig lakossági tiltakozás miatt szüntették meg Miskolcon.

Takács Albert szerint gondot okoz, hogy az önkormányzatok sem mindig tudják, hol vannak a területükön védett épületek, például diplomatalakások, ráadásul ezen információk amúgy sem nyilvánosak. Takács szerint a piros házak léte még mindig kevesebb kárral járna, mint a mostani helyzet, amely kiengedi az utcára a prostitúciót.

Az ombudsman a jelenlegi helyzet feloldására valószínűleg javasolni fogja az Országgyűlésnek a jogszabály módosítását, de szerinte megoldást jelentene, ha engedélyezné az állam a piros lámpás házak létrejöttét. Ehhez fel kellene mondani az 1950-es New York-i egyezményt, amelyet Magyarországon 1955-ben hirdették ki.

Takács Albert ismeretei szerint az egyezményt a kormány - mint a szerződő állam hivatalos képviselője - mondhatja fel az ENSZ főtitkárához címzett levélben. A lépés megtételhez nyilván szükséges lenne az Országgyűlés jóváhagyása is - tette hozzá.

A prostituáltak érdekvédelmi szervezetének vezetője helyeselné, ha Magyarország kilépne a New York-i egyezményből, a nők védelmével foglalkozó egyik szervezet viszont úgy véli, hogy a nyilvános házak engedélyezésével a prostituáltak kiszolgáltatottsága is nőne.

Magyarországon ötven éven át tiltották és szigorúan szankcionálták a prostitúciót, mégsem szűnt meg. "A higiéniai és más feltételek csak akkor valósíthatók meg, ha a prostituáltak akár úgynevezett piros lámpás házban, akár vigalmi negyedben, de mindenképpen legálisan végezhetik tevékenységüket" - közölte Földi Ágnes, a Magyar Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesületének vezetője.

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a piros lámpás házak terjedésével növekszik a nőkereskedelem és a prostituáltak kiszolgáltatottsága - mondta Wirth Judit, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület tagja. A nyilvános házak engedélyezésével az állam ugyanazt a szerepet töltené be, mint a nők "futtatói", azaz adót szedne tőlük - tette hozzá.